A magyar film története

A Balassi Intézet ? Bukaresti Magyar Intézet 2016 januárjában elindított vetítéssorozata a magyar filmtörténet gyöngyszemeit mutatja be a bukaresti filmkedvelő közönségnek, az egy évig tartó sorozattal emlékezve meg arról, hogy 120 éve vetítették az első filmet Budapesten, illetve megnyílt az első mozi, és nem utolsó sorban, hogy a Millenniumi Ünnepségek alkalmával készült el az első mozgókép Magyarországon. A vetítéssorozatot időközben Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen is útjára indították, hamarosan Kolozsvár és Nagyvárad is bekapcsolódik helyszínként.

A filmtörténeti sorozat októberben a Szerelem című alkotással folytatódik Bukarestben. Makk Károly költői szépségű filmje az élet legfontosabb kérdéseit feszegeti ? szerelemről, halálról, túlélésről szól. Az 1956-os forradalmat követő korszak abszurditását úgy fokozza, hogy a századforduló biedemeier emlékeit felvillantva egy vállalhatatlan és visszahozhatatlan világot, vagyis kétféle lehetetlent szembesít egymással.

A Szerelem minden idők egyik legszebb magyar alkotása, mely méltó helyet foglal el a ?budapesti tizenkettő? filmjei között, és az egyetemes filmművészetben. Az 1970-ben készült, majd 1971-ben bemutatott filmalkotás Déry Tibor két novellájából, a Szerelem és a Két asszony alapján készült. Az alkotást Makk Károly rendezte, a főszerepben Törőcsik Mari, Darvas Iván és Darvas Lili látható. Az 1971-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri díját (Prix du jury).

A film egyszerre aktuális a 45 éves évfordulója, a restaurálása és a cannes-i újrabemutatása, illetve az ?56-os téma által. A novellák szerzőjét, Déry Tibort letartóztatták az 1956-os forradalom alatti írásaiért és beszédeiért, majd 1957. november 13-án kilenc év börtönbüntetésre ítélték. A Szerelem férfi hősét alakító Darvas Iván színművész a forradalmat követően 22 hónapig volt börtönben. A film nehezen született meg, a novellák szerzője és a rendező hosszasan vitázott a forgatókönyvön, de a hatalom sem lelkesedett érte. Tulajdonképpen azzal a kompromisszummal készülhetett el 1970-ben, hogy az események idejeként a film elején az 1953-as dátum tűnik fel, ám később semmi nem utal erre benne, sőt sok apró jel sejteti, hogy nem a Rákosi-korszakról van szó, hanem 1956 utáni eseményekről. Egy ilyen utalás például az Esti Hírlap című délutáni napilap egyik száma egy jelenetben, ugyanis a lap csak 1957-től jelent meg.

Az alkotás 2001-ben bekerült Derek Malcolm, a The Guardian brit napilap filmkritikusa által összeállított, a 20. század száz legjobb filmjét tartalmazó felsorolásba. Malcolm így fogalmazott kritikájában: ?Makk kísérteties, hangulatos és gyönyörűen előadott filmje, melyet Tóth János briliánsan filmezett, pontosan az időtől való félelmet és bizonytalanságot ragadja meg. Ez [a film] mindenekelőtt egy tanulmány arról, hogy befolyásolják azok az idők a hűséget, a hitet, az illúziót, a szerelmet. [Az alkotás] kifejezetten Magyarországgal foglalkozik, de abszolút univerzális mondanivalóval rendelkezik.?

A vetítés helyszíne a Román Filmarchívum Eforie terme lesz (Bukarest, Eforie u. 2.), időpontja október 20., csütörtök, 19.00 óra. A filmet román felirattal vetítik.

Részletes program az intézet honlapján: http://bukarest.balassiintezet.hu