Dr. Végh Katalin a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) Magyar géniusz programjának vezetője, a kiállítás főkurátora. Nélküle nem jöhetett volna létre ez a csodálatos vándorkiállítás. Ő a leghivatottabb személy, hogy meséljen róla.
Ma nagyon boldognak látszol! Úgy fogalmaztál a megnyitó beszédedben, hogy a mai nap az örömé, az ünneplésé. A jól végzett munka feletti örömé. De hogy is kezdődött ez a projekt? Nektek, kecskeméti muzeológusoknak nagy szerepetek volt benne, ugye?
Ugyan már nem a kecskeméti múzeum kötelékében dolgozom, de nagy öröm, hogy ismét itt rendezhetek kiállítást. Egy évtizedhez számos projekt, kiállítás emléke fűz, amire a ma megnyitandó tárlat teszi fel a koronát. Ezt azonban már nemcsak a kecskeméti múzeumért és a kecskeméti múzeumban, hanem a teljes magyar vidéki muzeológiáért hoztuk létre alkotótársaimmal, kollégáimmal és 73 múzeummal együtt.
A géniusz projekt két évre felállított stábja mellett a helyi múzeumban volt kollégáim rendkívül sok segítséget adtak a kiállításépítés heteiben, legyen szó restaurátori, kiállításépítő vagy épp adminisztratív, takarítási feladatokról.
Mennyi ideig tartott a megvalósítás időszaka? Kik támogattak benneteket ebben?
2018 őszén fogalmazódott meg az ötlet, majd az előkészítő egyeztetéseknek 2021-ben – Demeter Szilárd kuratóriumi elnök támogatásának köszönhetően – lett meg az eredménye az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályáztatási rendszerén belül. Most pedig bemutatható az első megvalósult eleme. Köszönetünket fejezzük ki az NKA alelnökének, Bús Balázsnak és a programot segítő kollégáinak is.
Nagy hangsúlyt kapott a mai megnyitó s benne Kecskemét – mint első állomás – szerepe. A kultúrát kedvelő emberek ma Kecskemétre figyelnek. Miért éppen itt indult útjára a magyar géniuszokról szóló kiállítás?
A kiállítás körbeutazza Magyarországot, Kecskeméten, az MVMSZ bejegyzett székhelyén, Gyulán, Debrecenben, Győrben, Szombathelyen, Szekszárdon, Egerben és Budapesten várja majd látogatóit. A megnyitót minden városban a legnagyobb odaadással fogjuk megtervezni. Városunkban a Durányik László karnagy vezette Aurin Leánykar lélegzetelállító műsora indította, majd a szignálzenét rendelkezésünkre bocsátó gyergyószentmiklósi 4S Street zenekar előadása zárta az ünnepséget.
Négy tematikus egysége van a kiállításnak: a régészeti korok, a magyar történelem, a népi kultúránk és a művészi értékeink. Hozzád melyik áll közelebb? Van kedvenc korod, számodra nagyon kedves tárgy a kiállításon?
Néprajzkutató-történész muzeológusként e két tudományterületen érzem otthon magam, de nem célunk legeket kiemelni vagy értékítéletet mondani. A géniusz program üzenete, hogy a vidéki múzeumok közössége létező, magyar kultúránkat megtartó valódi érték. A vidéki múzeumok őrzik kulturális örökségünk tekintélyes részét, mely mennyiségében és értékében is lenyűgöző. Az üzenet átadásához választott vezérfonal az érték, mely fontos és aktuális kérdése értékválsággal küzdő globális világunknak.
Alapvetően nincs egzakt válasz, hogy adott korban kinek, hol, mi az érték, mi a helyi identitás jelképe. Kétdimenziós a kiállítás értékszemlélete. A műtárgy megjelenik mint érték, mely egyben eszköz a vidéki múzeumok közössége mint szintén érték megmutatásához.
A géniusz mögött rejlő értéket maguk a műtárgyat felajánló múzeumok határozták meg, mely képviseli az intézményt vagy a település történelmét és kultúráját. Van, aki anyagi értéke, van, aki eszmei mondanivalója alapján ajánlott tárgyat. Van, aki a legelső beleltározott műtárgyával és van, aki évszázados sztereotípia által definiálta önmagát. Így került egy kiállításba a gyulai múzeumból Erkel arany koszorúja, a salgótarjáni 56-os sortűz áldozatának inge, egy csornai faragott borotvatok, egy muzeális értékű tokaji bor vagy épp egy makói hagymástalicska. A kiállítás megálmodói szerint éppúgy géniusz egy gondolat, egy hőstett, egy tudományos teljesítmény, ahogyan lángelméink alkotásai vagy akár a helyi tradíciókat éltető néphagyomány.
A kiállítás május 22-ig tart nyitva Kecskeméten. Ez idő alatt sok érdekes kísérőprogramot szerveztek, hogy minél több látogatót idevonzzatok. Melyek ezek a programok?
Közönségkapcsolati programtervet adunk át minden helyszínnek. A kiállítás feldolgozását olyan múzeumpedagógiai programok biztosítják, melyek lehetővé teszik az élményalapú ismeretszerzést, a sokoldalú kompetenciafejlesztést, és amelyek hozzájárulnak az iskolai tananyag kiegészítéséhez is.
A középiskolás és felső tagozatos diákcsoportok a számunkra kidolgozott múzeumi órákon túl muzeológiáról szóló, pályaorientációs jellegű foglalkozáson nyerhetnek bepillantást a múzeumok falai mögött zajló szakmai tevékenységbe.
Az alsó tagozatos tanulók kalandos küldetésen vehetnek részt, míg a szünidőben egyénileg érkezők vagy az osztálykiránduláson részt vevő csoportok önállóan barangolhatnak a tárlatban QR-kódos feladványok segítségével. A valódi kincseket, értékeket felsorakoztató tárlatban mindannyian megtalálhatjuk a számukra legizgalmasabb, legtöbb információt rejtő tárgyakat.
A tervezet segítségével és persze a helyi kollégák múzeumpedagógiai tapasztalatára építve, önálló ötleteikkel kiegészítve a helyi múzeum szervezi a programokat.
Hogyan szólítja meg a kiállítás a fiatalokat? Nekik lenne a legfontosabb, hogy megismerjék a múlt magyar géniuszait, akik számukra példaképek lehetnek.
A kiállításnak nemcsak a létrejötte forradalmi, de látványmegoldásaiban is újszerűségre törekedtünk. Nem könnyű feladat a mai kor emberének egekbe tolódott ingerküszöbét múzeumi eszközökkel elérni, de kísérletet teszünk erre.
Miért ne kerülhetnének a paraszti kultúra tárgyai egy pláza enteriőrjébe, ha a fiatalokat saját otthonos környezetükben mozogva segíthetjük a népi kultúra értelmezésében? A kalocsai paprikatermesztés évszázados hagyományát neoncsövekkel, a cifraszűrt kapucnis melegítőre felöltve értelmezni, újraértelmezni; reméljük, „menő” lesz a fiatalok körében. Ezért választottunk kortárs erdélyi zenekartól szignálzenét. Miközben zenei nagyságaink, Liszt, Bartók, Kodály, Erkel művei is felcsendülnek egy-egy tárgyhoz kötődően. És ezért alkalmazunk több ponton meghökkentő, a muzeológia szokványos látványvilágától elszakadó megoldásokat.
A multimédiás megoldásokat ugyan személy szerint kevéssé kedvelem a tárlatokban, de négy gyermek édesanyjaként tapasztalom, mennyire uralja a fiatalokat az online tér. Ugyanakkor mára megkerülhetetlen ismeretátadó eszközzé vált, ezért számos interaktív alkalmazással, többdimenziós vetítéssel segítjük az élményszerzést, kifejezetten szem előtt tartva, hogy ez ne magányos, hanem csoportos tevékenység legyen.
Weninger Erzsébet
A nyitóképen Végh Katalin.
