Magyar márkák – 9+1 érdekesség a Tungsramról

Több mint száz éve, magyar és külföldi vállalkozók kezdeményezésére alakult meg az Egyesült Villanyossági Rt., az első olyan magyar elektrotechnikai vállalat, amely az elektromos áram világítás célra történő felhasználásával foglalkozott.

1. A volfrámlámpa diadalt arat

A ma használatos izzólámpa feltalálójaként Edisont (1847–1931) tartják számon, de számos más feltaláló is foglalkozott hasonló kutatásokkal, illetve az izzólámpa fejlesztésével. Nagy előrelépés volt, amikor 1904-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. mérnökei Budapesten szabadalmaztatták a volfrámizzószál gyártási eljárását, melynek eredményeként az izzószál fényesebben világított és hosszabb élettartamú volt, mint az addigi szénszálas izzók. A volfrámszálas izzó, melynek a gyártását 1907-ben kezdték meg, Európa-szerte Tungsram márkanéven vált ismertté.

2. Tungsten + Wolfram

A volfrámot angolul tungstennek, németül wolframnak nevezik. A kettő összevonásából alakították ki a Tungsram nevet, amelyre 1909-ben, a körbe foglalt „T” betűvel együtt, védelmet jegyeztettek be.

3. Egger Bernát távírdaszerelő műhelye gyártási jogot szerez

A világhírnévre szert tévő vállalat egykor egy bécsi cég, Egger Bernát távírdaszerelő műhelyének magyar leányvállalata volt. Ekkor kezdett el terjedni Edison szénszálas izzólámpája, és Egger már 1887-ben megszerezte a gyártás jogát. A bécsi gyár és a budapesti műhely már akkor elkezdte az izzók gyártását, amikor más országok és cégek még egyáltalán nem foglalkoztak ezzel. 1896-ban az Egger és Tsa budapesti műhelye felvette az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. nevet, hangsúlyozva ezzel fő profiljukat, az izzólámpagyártást. 1901-ben a gyár Újpestre költözött, sziluettje látható az alábbi plakáton.

4. Kereskedősegédből vezérigazgató

Aschner Lipót, a magyar világítástechnika úttörője szerény körülmények között élő családból származott. Édesapja Nyitra megyei falusi vegyeskereskedő volt, fia iskoláztatására sem igen tellett, mindössze négy polgári osztályt végzett. Pályafutását kereskedősegédként kezdte 1892-ben. Sokáig számlázással foglalkozott, ami lehetővé tette számára a vállalat teljes kereskedelmi forgalmának áttekintését. Fokozatosan került mind fontosabb beosztásba, végül kereskedelmi igazgató lett, majd az akkor már igen jelentős ipari nagyvállalat vezérigazgatója.

Aschner tudta, hogy a nemzetközi siker csak úgy tartható fenn, ha a cég élen jár a technológiai fejlesztésekben. Magyarországon először hozott létre ipari bázison működő kutatóintézetet, ahol mindig a kor legjobb szakembereit alkalmazta. Emellett azon is folyamatosan dolgozott, hogy a tömegtermelést megvalósítsa.

1895-től az Újpesti Torna Egylet titkára, 1921–34 között elnöke volt. Figyelemmel kísérte az UTE mind a tizenhat szakosztályának munkáját. A klub legfőbb mecénása volt, az UTE neki köszönhette stadionját és csónakházát.

5. Belép a General Electric

A technológiát, a tömeggyártásra alkalmas automata gépeket 1922-től részesedés fejében a General Electric adta. 1932-re az amerikai cég már többségi tulajdonossá vált a részvénytársaságban.

6. A kriptonizzó csak egy a Tungsramhoz köthető szabadalmak közül

1931-ben a Tungsramnál újabb kutatások eredményeképpen a lámpabúrát kriptonnal töltötték meg. A kriptonizzó néhány év elteltével már a világpiacon is elismert volt magasabb élettartama, gazdaságosabb fényhasznosítása miatt, és ez csak egy a Tungsramhoz köthető számos jelentős felfedezés, szabadalom közül.

7. Rádiót is gyártottak

A Tungsram a két világháború alatt nagy mennyiségű hadiipari megrendelést kapott, ezért legjövedelmezőbb gyártmányaik a rádiócsövek lettek. A cég 1925-től Tungsram márkanévvel rádiókat is készített.

8. Igazgatói székből koncentrációs táborba, majd vissza

A sikerszériának a második világháború vetett véget, amely hatalmas károkat okozott a Tungsramnak.

1944. március 19-én, amikor a németek megszállták Magyarországot, a Gestapo Aschnert az elsők között hurcolta el. Mauthausenbe került, ahonnan egy fogolycsere révén sikerült 1944 decemberében Svájcba jutnia. A háború után a magyar kormány kérésére hazatért, és idős kora, valamint az átéltek ellenére töretlen akarattal ismét tevékenyen bekapcsolódott az gyár munkájába mint a vállalat alelnöke. Ezt a posztot töltötte be haláláig.

9. Hányatott évek után privatizáció: ma már a General Electric a kizárólagos tulajdonos

Az államosítás után újra megindult a kriptonizzó- és a fénycsőgyártás, de elsősorban a megalakuló KGST-piacra termeltek. Sok átszervezés és új gyáregységek (Vác, Gyöngyös, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Kaposvár stb.) létrehozása jellemezte az ezt követő éveket. A vállalat az exportjogát 1957-ben, az importjogot 1968-ban kapta vissza.

A nyugati piacokon is egyre sikeresebb volt a cég, az 1980-as évektől kiépítette külföldi értékesítési hálózatát is. A rendszerváltás után a General Electric vásárolta fel a Tungsram többségét, amely annak idején – a tömeggyártás beindításával – a világhírnévhez is hozzásegítette a vállalatot. 1994-től kizárólagos tulajdonosa a cégnek, ami GE–Tungsram néven működik.

A Tungsramot hirdető, művészek tervezte plakátokat felváltották a fotómontázsok, az ötletes ábrázolást pedig a szikár információk.