Tavaly számos hazai premier elmaradt, most azonban semmiképpen nem mondhatjuk, hogy híján lennénk a magyar moziknak: több műfaj is képviselteti magát az aktuális műsorban. Néhány jelenleg is vetített alkotást ajánlunk.

Hasadék

Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmjében egy bonyolult apa-fiú viszony bontakozik ki előttünk. Egy erdélyi származású magyar orvos az édesapja temetésére tér vissza Budapestről a Máramarosi-havasok hegyei közé, szülőfalujába. Hazatérése során találkozik a tizenhét éve nem látott kamasz fiával, de nem ő az egyetlen, akivel kénytelen szembenézni. Rövidnek tervezett látogatásából bonyolult viszonyok felderítése és menekülés lesz, majd egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy az apa és fia között tátongó hasadék fizikai valójában is megjelenik, mi, nézők pedig velük együtt ülünk a legmélyén, és élünk át mindent a rájuk leselkedő veszélytől való félelmen át a feloldozó megbocsátásig. Zord és rideg, mégis magával ragadó világot tár elénk a film, mely az idei Magyar Mozgókép Fesztivál fődíjasa lett, főszereplője, Molnár Levente pedig a legjobb főszereplőnek járó elismerést kapta meg a Cinefantasy nemzetközi filmfesztiválon São Paulóban.

Eltörölni Frankot

Az Eltörölni Frankot, Fabricius Gábor első nagyjátékfilmje 1983-ban játszódik a vasfüggöny mögött. Frank, egy underground zenekar frontembere nem tud beilleszkedni a szocializmus orwelli csendjébe: pszichiátriára kerül, ahol a rendszer az ellenségeit titokban próbálja elhallgattatni. Súlyos trip veszi kezdetét, amely egy társadalom sorsdöntő dilemmáira keresi a választ.

Az Eltörölni Frankot világpremierje szeptember 5-én volt a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol Fuchs Benjámin főszereplőt első magyarként tüntették ki Starlight-díjjal. A Starlight-díj (International Starlight Cinema Award) a Nemzetközi Kritikusok Akadémiájának elismerése, amellyel a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál legerősebb, legemlékezetesebb színészi alakítását jutalmazzák. Fuchs játékát különösen szuggesztívnek, érzékenynek és hitelesnek értékelték, indoklásukban hangsúlyozták alakításának rendkívüli erejét, mellyel felkelti és megtartja a néző figyelmét a film első pillanatától kezdve az utolsóig. A díjátadón a Nemzetközi Kritikusok Akadémiája a filmre különleges atmoszférájú, fontos és megrázó alkotásként hivatkozott.

A legjobb dolgokon bőgni kell

Grosan Cristina első mozifilmjében, A legjobb dolgokon bőgni kell címűben olyan harmincasokról mesél, akik egyszerre próbálnak megfelelni saját maguknak és a környezetüknek, miközben az életük alapvető döntéseit sem képesek meghozni. Úgy élnek, mintha még mindig egyetemisták lennének: közös albérletben, üres hűtővel, éjszakai bulikkal, két óra alvással, másnapokkal. Szeretnék máshogy csinálni, mint az előző generáció, ugyanakkor menekülnek a döntések elől. A legjobb dolgokon bőgni kell ezt az útkeresést mutatja meg keserédesen, szerethetően, egy nagy adag öniróniával. A történet főszereplőjét, Maját Rainer-Micsinyei Nóra alakítja, akiért már önmagában érdemes beülni a moziba, pláne akkor, ha olyanokkal játszik együtt, mint Huzella Júlia vagy Hernádi Judit.

Külön falka

Kis Hajni tagadhatatlan tehetségét olyan remek rövidfilmekből ismertük meg, mint a 2016-os Szép alak vagy a 2017-es Utolsó hívás, és első mozifilmje, a jelenleg is műsoron lévő Külön falka is kivételes érzékenységéről tanúskodik. A film történetében a tizenkét éves Niki (Horváth Zorka) nagyszüleivel él, akik nem tudják kordában tartani a vadóc, az iskolában nehezen beilleszkedő gyereket. Amikor Niki megtudja, hogy édesapját, Tibort kiengedték a börtönből, minden tiltás ellenére felkeresi őt. Tibor (Dietz Gusztáv) kidobóként dolgozik a budapesti éjszakában – magának való alkat, erőszakos természete miatt állandó harcban áll a környezetével. Sötét múltja és egy családi titok miatt kerüli a lányával való találkozást, de Nikit nehezebb lerázni, mint gondolta. A két kívülálló lassan közeledni kezd egymáshoz, mi pedig azért szurkolunk a vászon előtt ülve, hogy családdá váljanak. A film minden apró hibájával együtt rendkívül szerethető, számunkra leginkább Dietz Gusztáv hiteles és magával ragadó alakítása okozott maradandó élményt.

A feleségem története

Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története Füst Milán több mint húsz nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett, azonos című regénye alapján készült. A feleségem történetében Störr kapitányt a holland Gijs Naber, feleségét, Lizzyt a James Bond-, Mission: Impossible-filmekből és a cannes-i Arany Pálmával jutalmazott Adéle életéből ismert világsztár, Léa Seydoux alakítja, a filmet a 74. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatták. A rendező több mint harminc éve tervezte vászonra vinni az emblematikus irodalmi művet. A film bemutatása óta sokféle kritikát kapott sokfelől. Szerintünk érdemes megnézni, Enyedi tagadhatatlanul gyönyörű világot teremtett, mindezt pedig finom humorral szőtte át.

Nyitókép: Horváth Zorka és Dietz Gusztáv a Külön falkában. Fotó: Mozinet/Nyoszoli Ákos