Magyar rekordnak számít Bán Mór Hunyadi-regénysorozata

A legújabb hír veled kapcsolatban, hogy a Hunyadi családról szóló regényfolyamod a 13. kötettel bővül ki. Hol tart most a történet?

Igen, júniusban jelenik meg a sorozat 13. kötete, a Túl a tűz és érc falán. Ez lesz az eddigi legterjedelmesebb Hunyadi-regény, a konstantinápolyi nagy ostrom körül szövődik a cselekmény.

Abban is részt vett volna Hunyadi János?

Hunyadi nem volt ott, az a csavar a történetben, hogy egyszerre próbálom bemutatni, mi történt ott az ostrom során, és ezzel párhuzamosan hogyan alakultak az események Magyarországon. Hogyan függenek össze a történtek, mi az oka, hogy nem indult felmentő sereg Konstantinápolyba? A regény egyik főszereplője viszont magyar, a Tüzes Orbán nevű ágyúöntő mester, akinek a karakterét egy valóban létező ember alapján rajzoltam meg.

Maga az ostrom pedig egy csodálatosan epikus, sorsfordító történet.

Gimnazistakoromban még azt tanultuk történelemből, hogy a középkor Konstantinápoly elestével ér véget.

Az egykori Bizáncot elfoglalva a törökök elvágták a keletet és a nyugatot összekötő kereskedelmi utakat, és ezzel kezdetét is vette a nagy földrajzi felfedezések és hódítások időszaka. Számunkra pedig megszüntette a reális lehetőségét annak, hogy Hunyadi valamilyen módon felszabadítsa a Balkánt. Ráadásul a nándorfehérvári nagy ostrom főpróbájáról beszélünk, ugyanaz a szultán ostromolja a két várost mindössze három év különbséggel. Emiatt a regényben is sok olyan szereplőt tudok mozgatni, akiket már megismertek az olvasók.

Meddig követed a Hunyadiak sorsát?

Ezelőtt 15-20 évvel megígértem, hogy ez a regénysorozat három generációt ölel át. A Mátyás-sorozat lesz a következő, és ott a harmadik nemzedék, Corvin János.

Egy 14-15 regényből álló történelmi sorozat önmagában is rendkívüli teljesítmény. Van hasonló a magyar irodalomban?

A saját regényeim „ihletője” Robert Merle Francia história-sorozata, de a magyar történelemhez kapcsolódó regények között a Hunyadi előtt nem volt hasonló léptékű sorozat. A saját irodalmunkat tekintve azt hiszem, ez a legnagyobb terjedelmű magyar történelmi regénysorozat. Nemcsak azért, mert 14-15 kötetre tervezem, hanem azért is, mert ezekben a könyvekben kirajzolódik száz év magyar históriájának csaknem valamennyi fontos karaktere.

Ráadásul ezzel párhuzamosan sok mást is írsz.

Ha így számolunk, akkor húsz év alatt nem „csak” ez a 15 könyv készül el, hanem legalább 25. Más könyveket is írtam, és fogok is írni. Tavalyelőtt jelent meg a Kastély című széria első része, A kastély ajándékba, amely a gödöllői kastély története köré szőtt sorozat. Idén tervezem a folytatás publikálását.

Ezt is történelmi regény formában írod?

Igen. Az a koncepció, hogy 100 év, az 1848 és 1948 közötti időszak alatt a kastély urai jönnek-mennek, de a személyzet voltaképpen ugyanaz marad. A szabadságharccal indulunk, Windischgrätz és Kossuth Lajos is aludt a kastélyban, jött az orosz cári és az osztrák megszállás, utána egy belga banké lett a kastély, a kiegyezéskor megkapta Ferenc József meg Erzsébet királyné koronázási ajándékként, az utolsó magyar király is vadászgatott Gödöllőn, itt tárgyalt Károlyi Mihállyal, aztán Kun Béla kommunistái fosztják ki. Pár hétig gyerekotthon volt, majd rövid román megszállás következett, utána a Horthy család nyári rezidenciája lett. Jön a Wehrmacht, kifosztja, aztán a Vörös Hadsereg, és az még jobban, majd szovjet laktanyaként szolgál évtizedekig a kastély.

Kik a saját szereplőid?

A főszereplő egy fiktív karakter, akinek az alakjába három létező ember történetét sűrítettem bele.

Emellett megjelent a Lillafüredi karácsony című kötetünk is, amit Karády Annával közösen jegyzünk. Ez egy szórakoztató kémtörténet 1940-ből. Megjelent egy trilógia is a Móra kiadónál, az Ezer rege könyve, amely szkíta és hun mondákat gyűjt össze, ezt is szeretném folytatni.

Van egy ifjúsági sorozatod is, ami kapcsolódik a Hunyadiakhoz.

Igen, a A fekete sereg-sorozat. Ezek Mátyás király hadjáratairól szóló kalandos történetek. A már megjelent első kötet, a Kinizsi fiai, Bécsújhely ostromáról szól, azt is szeretném folytatni. És említhetem a kimondottan fiatal olvasók számára írt Hollófiak című sorozatot, Bodnár Balázs gyönyörű illusztrációival. Ezek a kötetek a gyermek Hunyadi Mátyás kalandos történeteit idézik meg; sok szülő és nagyszülő együtt olvassa ezeket a könyveket a gyerekkel, unokával. Remélem, szép családi élményt nyújtanak számukra. A harmadik Hollófiak-kötet, a Dunai kaland idén várható.   

Folytatódhat a Hunyadi-regények alapján készült tévésorozat is?

Ez egy nagyon drága műfaj, nyilván sok mindenen múlhat a folytatás. Dramaturgiailag könnyű a helyzet. Hunyadi János meghal, de a legtöbb szereplő, akit az első sorozatban megismerünk, él tovább. Ott a gyerekből felnőtté cseperedő Mátyás, Szilágyi Erzsébet, Szilágyi Mihály, Újlaki, V. László, Vitéz János, tehát folytathatná nagyjából ugyanaz a szereplőgárda.

Én azért is örülnék neki, mert a Hunyadi-sorozat fogadtatásában volt egy nagyon izgalmas tapasztalatunk: a szomszédos Szlovákiában és Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában, de Németországban, Izraelben és a tengerentúl, Kanadában, Ausztráliában is óriási siker volt, és természetesen minden erdélyi magyar látta.

Íróként mennyire vagy elégedett regényeid filmes feldolgozásával?  

Összességében nagyon elégedett vagyok a tévésorozattal. De ehhez hozzátartozik, hogy még mielőtt egy sort leírtunk volna a forgatókönyvből, el kellett fogadnom, hogy ez adaptáció. Annak minden erényével meg hibájával. Nem a regényeimet kell egy az egyben viszontlátni. Arról nem beszélve, hogy íróként nagyon sokat tanultam abból a folyamatból, ahol a többi forgatókönyvíróval kialakítottuk, hogy mi maradhat, mi tud benne maradni.

A filmnél öt ember hoz közösen egy-egy vagy naponta akár száz életbevágó dramaturgiai döntést. Ez egy nagyon izgalmas kreatív folyamat.

Fotók: Csiki Vivien/Kultúra.hu