Elsősorban filmek fordításával foglalkozik, később kezdett el irodalmi művekkel dolgozni. Hogyan került erre a pályára?
A filmek közelébe még egyetem alatt kerültem, ?91-92 tájékán. Nyáron jött a lehetőség, hogy az InterComnál filmek sajtóanyagait fordíthatom, amiket aztán kiadnak az újságíróknak: írott anyagokat, filmrészleteket, interjúkat. Egy idő után áttérhettem a filmek fordítására, az első magyar mozis szinkron, aminek a magyar szövegét én írtam, egy amerikai tucatvígjáték volt Beverly Hill-i dili címmel.
Mikor tért át a műfordításra?
Az InterComnál akkor még divat volt, hogy filmek novellizációját jelentették meg, azokból elég sokat fordítottam. A könyvek terjesztésében segített az Animus Kiadót irányító házaspár, akiktől később számos lehetőséget kaptam, elsősorban ifjúsági és humoros könyvek fordítására ? így került a hozzám a Harry Potter is. Közben más kiadók is megkerestek, de az időm nagy részét ma is a filmek fordítása teszi ki, viszonylag kevés regénnyel foglalkozom.
Nevezhető a munkája művészetnek?
Kreatív munkáról van szó, igényel valamilyen művészi beállítottságot. De inkább a ?semmiből valamit" teremtő folyamat az igazi művészet, míg ez a munka az átalakításról szól, azzal együtt, hogy nagy kreativitás kell hozzá. A szűken vett művészet kategóriájába tehát nem venném bele ? de ez talán csak álszerénység részemről (nevet).
Mennyiben segíti a munkát a szövegkönyv?
Nagy szükség van rá, mert egyrészt így elkerülhetőek a hallás utáni félreértések, másrészt sokszor nem egyértelmű, hogy ki mondja, amit mond, ha az illető nem látszik a képen. Emellett a szövegkönyvben tudnak a filmkészítők plusz információkat és instrukciókat adni. Szóval nem csak a fordító nyelvtudásbeli hiányosságai miatt van rá szükség (nevet).
Mennyire köti meg akár a gyártó, akár a forgalmazó a fordító kezét?
Teljesen változó, mennyi mindent írnak elő, mihez ragaszkodnak. Általában üzleti értékkel bíró nevek, kifejezések, brandek magyarítását illetve nem lefordítását szokták szabályozni. Még a filmfordítás megkezdése előtt köröket futunk azon, mely szavakat és hogyan kívánjuk magyarítani, de abba ritkán szólnak bele, hogy konkrét szövegeket, poénokat hogyan alakítunk át. Ha igen, akkor kapok egy táblázatot, és bizonyos kiemelt mondatokat előre le kell fordítanom, aztán vissza angolra. Utána levelezés vagy telefonbeszélgetés keretében elmagyarázom az ezzel megbízott külföldi szakértőnek, hogy miért szeretném úgy írni a szöveget, ahogy. De ez viszonylag kevés filmnél van így.
Regényadaptáció esetében mennyire veszi figyelembe a könyv már létező magyar fordítását?
Ha engedélyt kapok rá, hogy használjam a magyar fordítást ? ami természetesen valaki más szellemi tulajdona, a fordítóé vagy a kiadóé ?, akkor igyekszem minél többet átmenteni belőle a filmbe. Egész mondatok, hosszabb szövegrészletek általában nem használhatók fel változtatás nélkül, mert a szinkroníráskor olyan tényezőket is figyelembe kell vennem, amelyek a regény fordításakor nem merülnek fel: az beszéd tempója, ritmusa, a szünetek, a gesztusok, a szájmozgás stb. Ezekben az esetekben mondatról mondatra döntök. Lefordított és az olvasók általá már ismert neveknél mindenképp igyekszem azokat megtartani. Ha nem kapok engedélyt illetve utasítást a már létező magyarítás(ok) használatára, akkor a szerzői jogok miatt kimondottan tilos a kész anyagból dolgoznom.
Mit szól ahhoz a tendenciához, hogy egyre több filmet szinkronizálva mutatnak be?
Számomra ez mellékes, feliratot és szinkront egyaránt szeretek készíteni, egészen más munka a kettő, és a változatosság gyönyörködtet. Hiába játsszák szinkronosan, a DVD-n bárki megnézheti feliratosan. Azelőtt szinte minden szinkronizált filmből egy-két feliratos kópia is készült ? ezt most megnehezíti a 3D-s filmek elterjedése, mert rendkívül drága a szintén 3D-s felirat elkészítése.
Munkaidőben van különbség a szinronszöveg- és a feliratírás között?
Hogyne, feliratozni jóval könnyebb, hiszen nem kell minden lihegést, nevetést, nyögést leírni, vagy épp egy hangzavar összes mondatát lefordítani. A felirat tulajdonképpen egy narrátoros hangalámondás, írott formában. Lényegesen kevesebb munka, gyorsabban is megy
