Freund Tamás felidézte, hogy 200 évvel ezelőtt Széchenyi István és társai közüggyé és az MTA feladatává tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését.
Emellett ma ünnepeljük a reformkori magyar politikai elit felismerését is, hogy nemzetpolitikai programját csak akkor tudja megvalósítani, ha a kultúra és a tudomány kiválóságait maga mellé emeli a nemzet elitjébe.
A ma Akadémiájáról az elnök az mondta: a politikai rendszerváltozáskor autonómiáját ötven év után visszanyerő intézmény alapjaiban változott meg, amit az 1994-es akadémiai törvény rögzített. Ettől fogva vált függővé az akadémiai tagság a tudományos teljesítménytől, jött létre a ma már 19 ezres tagságú köztestület, és vonták be szervezetileg is a határon túli magyar tudósokat az Akadémia életébe.
Az MTA elnöke az elmúlt 35 év legfontosabb eredményeiről kiemelte egyebek mellett a hazai és külső tagok világraszóló eredményeit, amelyeket több Nobel- és Abel-díjjal is elismertek, a Bolyai- és a Lendület pályázatokat, az MTA doktora cím bevezetését, az MTA által támogatott kutatóhelyeket az egyetemeken, a határon túliak Domus programját és a Középiskolai Alumni programot is. Hozzátette: sajnos e programok közül nem egy annyira fontosnak és sikeresnek bizonyult, hogy – intézethálózatukhoz hasonlóan – végül elvették az Akadémiától.
Az elnök kitért az Akadémia körüli aktuális helyzetre is.
„A világban és az országban is egyre feszültebb a helyzet. A közéleti viták hangneme elfajulóban van. Támadások indultak ellenünk. Ez a helyzet tagságunkat is megosztja, de belső vitáink stílusa, hangneme megőrizte méltóságát” – fogalmazott.
Felidézte, hogy elnöksége kezdetén miniszterelnöki döntéssel kapott támogatásból meg tudták erősíteni szervezetüket, és új programokat is indítottak. Együttműködési megállapodásuk van a belügyi és a honvédelmi tárcával, egy sor témában együttműködnek a kormányszervekkel, csaknem ötven állami testületben van képviselője az Akadémiának. Mindez reményeket kelthetne mindannyiukban, közben azonban folytatódott a kutatási és a felsőoktatási rendszer átalakítása, amelybe az Akadémiát csak formálisan vonják be. Hozzátette: a forgatókönyv nagy része ismeretlen a tudományos közösség és az Akadémia számára.
Nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra. Így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás iránti lojalitás, sem a magyar tudomány és a politika, sem a kutatási és felsőoktatási rendszer képviselői között.
„Az Akadémia nem önmagáért és tagjaiért van, hanem azért a közösségért, amelyért annak képviselői létrehozták. Akadémiánk fő küldetése, hogy a kutatások eredményezte tudást a magyar társadalom, gazdaság, állam, az egész nemzet szolgálatába állítsa. Célunk a tudománybarát, a tudomány művelését, az Akadémiát támogató társadalom kialakítása” – mondta Freund Tamás.

Az eseményen adták át a legrangosabb akadémiai díjakat.
Az Akadémiai Aranyérmet Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át.
Akadémiai Díjat kapott Bartha Ákos, Csámpai Antal, Dalos Anna, Farkas Eszter, Halász Júlia, Halbritter András, Lóczy Dénes, Melegh Attila, Ódor Péter, Réti Tamás Péter, Röst Gergely.
Akadémiai Újságírói Díjat kapott Kiss Stefán Mónika és Oláh Vera.
Wahrmann Mór-érmet kapott Orbán Gábor.
Arany János-életműdíjat kapott Tigyi Gábor.
A díjak indoklása itt olvasható.
Ezt követően Kecskeméti Gábor tartott bicentenáriumi díszelőadást.
A jubileum alkalmából délután kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban Varázshatalom címmel, amely öt különböző látványvilágú tematikai egységben mutatja be az Akadémia történetét.
A 199. közgyűlés a bicentenáriumi rendezvénysorozat nyitánya is egyben.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI