Magyar Nobel-díjasok a Vörösmarty téren

Marslakók – Magyar tudósok és Nobel-díjasok címmel a magyar tudományos élet kiválóságait, köztük a magyar Nobel-díjasokat bemutató interaktív vándorkiállítás nyílt augusztus 19-én a Vörösmarty téren. A tárlat címét Szilárd Leó szavai ihlették, aki marslakókhoz hasonlította az Amerikai Egyesült Államokba emigrált magyar tudósokat.

D__YT20250819008.jpg
A Marslakók – Magyar tudósok és Nobel-díjasok címmel a magyar tudományos élet kiválóságait, köztük Nobel-díjasainkat bemutató interaktív vándorkiállítás a megnyitó napján Budapesten, a Vörösmarty téren 2025. augusztus 19-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a megnyitón kiemelte, hogy „a keresztény magyar államiság ünnepének előreggelén” debütáló szabadtéri tárlat megnyitója összeköti „a magyar tudósok és államalapító királyunk nagyságát”. Mindannyiójuknak köszönhetjük nemcsak a magyar állam, hanem – ahogy azt számos Nobel-díjasunk külföldi kényszerkarrierje mutatja – a határokat és akadályokat nem ismerő magyar nemzet sikerét is – tette hozzá.

Nemzeti nagyjaink közül a legtöbben idehaza tettek, kutattak vagy harcoltak a hazáért, de sokaknak bizony az emigráció jutott csak, „jellemzően akkor, amikor valamilyen birodalom igyekezett minket magába olvasztani, de tudósaink teljesítményével éppen fordított arányosságban szerencsére inkább kevesebb, mint több sikerrel” – fogalmazott.

Képzeljük el, mennyi tudományos és politikai siker jutott volna nekünk osztályrészül, ha történelmünkben nem a szenvedés, hanem a béke és a biztonság játszik főszerepet – mondta, majd hozzáfűzte: éppen hogy a hősökkel, sokszor háborús hősökkel vagy háború elől menekülő tudósokkal tarkított múltunk miatt tudjuk értékelni a háborúmentes létet.

„Hogy több mint ezer éve itt van egy, külföldi fülnek valóban marsbélinek ható nyelvet beszélő kis nép, mely ennyi Nobel-díjast adott a világnak – ez maga a csoda, mégis tény” – hangsúlyozta Szánthó Miklós.

Gulyás Balázs, a tárlat kurátora, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke azt mondta, a kiállításon felvonultatott kivételes magyar elmék közös vonása, hogy munkájukkal mindannyian komoly hatást gyakoroltak környezetükre és a világra. Maradandó értéket teremtettek, és hozzájárultak az emberiség közös tudáskincsének gyarapodásához, munkájuk már életükben túlmutatott a tudomány szigorúan vett határain, és azóta is az élet számos területén érezteti hatását – fejtette ki.

„Tárlatunk izgalmas időutazás, mely bő kétszáz évet fed le, átível a 19. és a 20. század nehéz évein, és tart napjainkig” – mutatott rá Gulyás Balázs, hozzátéve: felidézi nagy tudósaink életének meghatározó és olykor megmosolyogtató pillanatait, és betekintést ad a tudomány működésének rejtett titkaiba.

Robert Palladino, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője azt mondta, a kiállítás több mint Magyarország múltja előtti tisztelgés: bemutatja, hogy a magyar zsenialitás és az amerikai lehetőségek együttesen hogyan változtatták meg a világot. A magyar tudósok az amerikai intézményekkel, laboratóriumokkal és innovációval való együttműködés révén globális hatást gyakorolnak – fogalmazott.

Bejelentette: új partnerség alakult a Magyar–Amerikai Fulbright Bizottság és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat között, amelynek keretében magyar tudósokat küldenek Amerikába, és amerikai kutatókat hoznak Magyarországra. Az első amerikai ösztöndíjas ősszel érkezik Budapestre.

A most megnyílt tárlattal a magyar és magyar származású Nobel-díjasok, valamint a hazai tudomány nagy egyéniségei és az általuk elért kiemelkedő eredmények előtt tisztelegnek közérthető és szórakoztató formában. A kiállításon bemutatott több mint ötven tudós közül a legtöbb a matematika, a fizika, a kémia, a biológia és a közgazdaságtan területéről került ki, de megtalálhatók köztük az autóipar meghatározó egyéniségei, valamint a legkreatívabb feltalálók is. A kiállítás fotópontján a tudósok életnagyságú karikatúráival lehet fényképezkedni. A tudósok életét és munkásságát érintőképernyőkön ismerhetik meg az érdeklődők, akik különféle érdekességeket és idézeteket is olvashatnak. A kiállítás tartalma magyar és angol nyelven is megjeleníthető.

A vándorkiállítás szeptember 28-ig tekinthető meg a Vörösmarty téren, ezt követően magyar, európai és amerikai helyszíneken is látható lesz.

Ez is érdekelheti

Lovász Lászlót az Európai Tudományos Akadémia tünteti ki

Tartósan kiemelkedő nemzetközi tudományos munkájáért Erasmus-éremmel tünteti ki Lovász Lászlót, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorát, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökét az Academia Europaea, azaz az Európai Tudományos Akadémia.

Harsányi János szerint az etikus magatartás mindig kifizetődőbb

Huszonöt éve, 2000. augusztus 9-én halt meg a kaliforniai Berkeley-ben Harsányi János, azaz John C. Harsanyi Nobel-díjas közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet megalkotója, aki a szovjet–amerikai leszerelési tárgyalásokat a játékelmélet alapján előkészítő kutatócsoportnak is a tagja volt.

Két magyar arany a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián

A magyar csapat tagjai közül aranyérmet szerzett Görömbey Tamás, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium és Molnár István Ádám, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója. Bronzérmet szerzett Czanik Pál, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium és Szilágyi Balázs, a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanulója.

Magyar siker a Nemzetközi Földrajzi Olimpián

A Földrajzi Olimpiát (iGeo) 2002 óta rendezik meg a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) égisze alatt. Idén a bangkoki Chulalongkorn Egyetem fogadta házigazdaként a versenyzőket és kísérőiket. A magyar fiatalok mindegyike érmes lett, a csapat az összetett versenyben 47 ország közül a 8. helyen végzett.