Ilyen volt a magyar világ a harmincas években

A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar világ 1938-1940 című kiállítása időutazásra hív, hogy felfedezhessük a korszak politikai, társadalmi és művészeti életét úgy, ahogy azt az adott kor emberei látták és átélték. A kiállítás húsz tematikai egységét követve pillanatképet kapunk a ‘30-as évek végének Magyarországáról.

A tárlat Trianonnal indít. Az első részek a békeszerződésről mesélnek, annak következményeiről és arról, hogy Horthy Miklós miként volt képes kirángatni az országot a trianoni sokkból. Számos korabeli térképen lehet követni, amint a békés revíziók eredményeképp az ország területe több mint hatvanezer négyzetkilométerrel, lakossága pedig több mint hárommillió fővel gyarapodott. 

Az első rész tehát leginkább az ismeretátadásra koncentrál, mintha történelemkönyvet lapozgatnánk. Aztán időutazás kezdődik egy kisváros utcáján: az egyik oldalon a kormányzói különvonat, a Turán. A korhű leírások szerint felépített sötétbarna vagonon ott az eredeti angyalos magyar középcímer, egy aranyozott bronzöntvény, az ablakokból pedig a kormányzó mellett a kor meghatározó politikusai tekintenek ki ránk. 

A másik oldalon kirakatokat látunk: órásmester, könyvárus és egy szabóság üzleteit. Itt a kor jellemző tárgyai mellett a különféle propagandaplakátok, falragaszok is helyet kapnak. De itt látható a Bánk bán kassai előadásának plakátja is, amely Horthy Miklós előtt tiszteleg. „A Kassa szab. kir. város felszabadító magy. kir. honvédség legfőbb parancsnokának vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr Őfőméltóságának bevonulásának napján, 1938. november 11-én és az azt követő napokon az Egyesült Magyar Párt nemzeti díszelőadással is hódol a felszabadító magyar hadseregnek.”

Az első terem végében berendezett mozi ráébreszt arra, hogy habár politikailag feszült időszakról van szó, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a harmincas évek a magyar filmtörténet aranykora volt. A két világháború között a városi lakosság legnépszerűbb időtöltése volt a mozizás, a magyar állam is sok szempontból támogatta a hazai hangosfilmgyártást. 

Érdekes, hogy a filmgyártás mennyire lekövette a magyar társadalom lelkiállapotát. Míg a 30-as években a könnyed, polgári komédiák voltak előtérben, addig az új háború kitörésével a melodrámák, valamint a háborús témájú és a területi visszacsatolással foglalkozó alkotások váltak népszerűvé. Ebben a kiállításban korabeli filmszínházi hangulatban nézhetjük meg a mára már klasszikusnak számító alkotásokat. Még egy szép válogatást is láthatunk emblematikus moziplakátokból.

Továbbhaladva a belső teremben több ünnep, évforduló és jeles nap megidéződik a kiállított tárgyak révén. Az 1938-as év országimázs szempontjából legkiemelkedőbb eseménye az Eucharisztikus Világkongresszus volt, amellyel megmutattuk Európának, hogy hűek maradtunk keresztény gyökereinkhez. Az ehhez kapcsolódó különféle relikviák, kitűzők, jelvények, valamint egyéb dokumentumok, meghívók, plakátok, programfüzet láthatók a kiállításon. Ezzel egy időben zajlott a Szent István halálának 900. évfordulójára rendezett Szent István-év, amely szintén egyfajta kiállás volt a keresztény hit, kultúra és hagyományok mellett. A tárlaton egy szoborral jelképezik, hogy ebben az évben számos, Szent Istvánra emlékező köztéri alkotás született. Emellett pedig látható a Szent Jobb országjárásához készített plakát is, amely az emlékév kiemelt eseménye volt.

Izgalmasak azok az egységek, ahol két külön világ áll szemben egymással. Ilyenek például a polgári életet és a vidéki Magyarországot bemutató részek, amelyek ebben a formában fontos összefüggésekre mutatnak rá. A berendezett polgári enteriőrből jól kivehető, hogy az első világháború után a középosztálynak is szembe kellett néznie az életszínvonal-csökkenéssel. Azonban a jó élet látszatát igyekeztek fenntartani. Egy szalont látunk, benne a ház urát és úrnőjét a kornak megfelelő, elegáns öltözésben, valamint a személyzetüket. Ezzel szemben áll egy paraszt, aki a vidéki Magyarországot testesíti meg. A parasztság számára az agrárszegénység jelentette a legnagyobb problémát: a Trianonban megörökölt országban szélsőséges birtokviszonyok uralkodtak. 

Szintén párba állítható A bűnöző Magyarország és mellette a Magyar királyi csendőrség nevű rész. Ezekből kiderül, hogy mennyire gyakoriak és milyen jellegűek voltak a bűncselekmények, és még egy csendőr őrmesteri egyenruhát is megtekinthetünk. A kiállításban sok interaktív rész van. Ezek közül az egyik legizgalmasabb az itt szereplő társadalmi kvíz, amelyből kiderül: hová tartoztunk volna a Horthy-korszakban.

A Magyar világ külön tematikai egységekben taglalja a zsidótörvényeket. Elemzi: mely okok vezettek az antiszemitizmus megerősödéséhez és a zsidóságot korlátozó törvények elfogadásához. De szó esik a lengyel-magyar barátság páratlan jelenségéről, a honvédelmi törvényről, a győri programról és a pünkösdi választásról is, ahol virtuálisan mi magunk is leadhatjuk a szavazatunkat.

A keresztény hazafias nevelés nevet viselő rész az oktatásról, az ifjúsági szervezetekről és a sportról mesél. Klebelsberg Kuno rendkívül sikeres népiskolai programja, új egyetemek épülése, a külföldi ösztöndíjak mellett kiderül: ebben az időben történt az is (nevezetesen 1937-ben), hogy Szent-Györgyi Albert a Szegedi Tudományegyetem professzoraként Nobel-díjat kapott. Egy korabeli iskolapad és a cserkészekről készült felnagyított fotó illusztrálja ezt az egységet.

A nevelés kiemelten fontos része volt a szellem gyarapítása mellett a test erősítése is. 1924-től pedig megkezdte a működését a leventemozgalom, amely az iskolát elhagyó fiatalok számára biztosított kötelező testgyakorlatokat. Egy vitrinben az ő öltözékük látható, de van itt még futball- labda és -cipő is, meg egy focistáról készült festmény, amely jól igazolja, hogy ebben az időben a sportolók új hősökké, példaképekké váltak.

A Magyar világ című kiállítás megemlékezik még Horthyról és Telekiről is, részletesen taglalja a szerepüket.

A tárlat azzal az állítással zárul, hogy ezek az esztendők egy súlyos problémákkal küzdő, de egységes és gyarapodó ország képét mutatták. Az újabb háború azonban elkerülhetetlenné vált, amiből nem tudtunk kimaradni. Ez pedig véget vetett a boldog békeidőknek.

A Magyar világ 1938-1940 című kiállítás március 15-ig látogatható.

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Nyitókép forrása: Fortepan