K_EPA20210114040_16.jpg

Majdnem ötvenkétezer éves a világ legidősebb barlangrajza

Az indonéz barlangban talált lelet alapjaiban módosíthatja az emberi evolúcióról alkotott képünket.

A legidősebb ismert figuratív barlangrajzra az Indonéz-szigetvilágban elterülő Celebeszen bukkantak ausztrál és indonéz tudósok – közölte a BBC. A festmény legalább 51 200 éves – ötezer évvel idősebb a korábban legősibbnek hitt ábrázolásnál.

A felfedezés hátrébb helyezi időben a kreatív gondolkodás első megnyilvánulásának pillanatát. Maxime Aubert, az ausztrál Griffith Egyetem professzora szerint a friss eredmény alapjaiban módosíthatja az emberi evolúcióról alkotott képünket. „A festmény összetett sztorit mutat be, a történetmesélés legrégebbi bizonyítéka. Rávilágít, hogy az emberek már ekkor is képesek voltak absztrakt fogalmakban gondolkodni.”

A rajz egy vaddisznót és három emberszerű alakot ábrázol. A legnagyobb figura kitárt karokkal, bottal a kezében látható, a második – szintén hosszúkás eszközt tartva a kezében – az állat előtt áll, és botjával annak torkát éri, a harmadik pedig fejjel lefelé, az emlős mellett helyezkedik el.

A kutatócsoport vezetője, Adhi Agus Oktaviana szerint a narratív mesélés fontos része volt a korai indonéz kultúrának, ám úgy véli, az emberek jóval a szóban forgó lelet keletkezése előtt is gondolkodtak történetekben.

Az első ismert barlangrajzok – ezeket Dél-Afrikában találták, és 75-100 ezer évesek – ugyan jóval korábbiak, még „csak” geometrikus formákat mutatnak. A legújabb, a Leang Karampuang nevű mészkőbarlangban feltárt lelet már az ábrázoló művészet korai bizonyítéka.

Ez is érdekelheti

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Római kori leletegyüttes a Hónap kincse

Ferramenta – Egy római kori vaseszköz-depólelet Pincehelyről címmel nyílt meg a szeptemberi hónap kincse az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban A rendhagyó régészeti, vastárgyakból álló depólelet a római császárkorból származik,  amely a Tolna megyei Pincehely határában látott napvilágot a múlt esztendőben. A leletegyüttes zömében mezőgazdasági és műhelymunkára utaló eszközöket tartalmaz, azonban van benne rendkívül értékes ereklye is, egy teljes épségében fennmaradt kulcskészlet.

Nyolcszáz év után újra megszólalt a keresztény világ legrégebbi orgonája

Kedden, a jeruzsálemi Szent Megváltó-kolostorban nyolc évszázad után újra megszólaltattak egy orgonát, amely a kutatók szerint a keresztény világ legrégebbi ilyen hangszere.

Campona Victrix – Kiállítóhely lett a római katonai tábor

Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Campona Victrix kiállítóhelyén az egykori római katonai tábor izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.