Az indonéz barlangban talált lelet alapjaiban módosíthatja az emberi evolúcióról alkotott képünket.

Az ausztráliai Griffith Egyetem által 2021. január 14-én közreadott kép egy vaddisznót és két kézlenyomatot ábrázoló barlangrajzról a Celebesz szigetén fekvő Leang Tedongnge barlangban. Fotó: Adam Brumm / MTI / EPA / Griffith Egyetemm
Az ausztráliai Griffith Egyetem által 2021. január 14-én közreadott kép egy vaddisznót és két kézlenyomatot ábrázoló barlangrajzról a Celebesz szigetén fekvő Leang Tedongnge barlangban. Fotó: Adam Brumm / MTI / EPA / Griffith Egyetem

A legidősebb ismert figuratív barlangrajzra az Indonéz-szigetvilágban elterülő Celebeszen bukkantak ausztrál és indonéz tudósok – közölte a BBC. A festmény legalább 51 200 éves – ötezer évvel idősebb a korábban legősibbnek hitt ábrázolásnál.

A felfedezés hátrébb helyezi időben a kreatív gondolkodás első megnyilvánulásának pillanatát. Maxime Aubert, az ausztrál Griffith Egyetem professzora szerint a friss eredmény alapjaiban módosíthatja az emberi evolúcióról alkotott képünket. „A festmény összetett sztorit mutat be, a történetmesélés legrégebbi bizonyítéka. Rávilágít, hogy az emberek már ekkor is képesek voltak absztrakt fogalmakban gondolkodni.”

A rajz egy vaddisznót és három emberszerű alakot ábrázol. A legnagyobb figura kitárt karokkal, bottal a kezében látható, a második – szintén hosszúkás eszközt tartva a kezében – az állat előtt áll, és botjával annak torkát éri, a harmadik pedig fejjel lefelé, az emlős mellett helyezkedik el.

A kutatócsoport vezetője, Adhi Agus Oktaviana szerint a narratív mesélés fontos része volt a korai indonéz kultúrának, ám úgy véli, az emberek jóval a szóban forgó lelet keletkezése előtt is gondolkodtak történetekben.

Az első ismert barlangrajzok – ezeket Dél-Afrikában találták, és 75-100 ezer évesek – ugyan jóval korábbiak, még „csak” geometrikus formákat mutatnak. A legújabb, a Leang Karampuang nevű mészkőbarlangban feltárt lelet már az ábrázoló művészet korai bizonyítéka.