Mamiko, az "éjszakai őrangyal"

Ki vagy mi ihlette meg Mamiko jellemének megformálásában?

Konkrét, személyes mintája nem volt, ő egy ízig-vérig a képzelet és az álmok ihlette szereplő, ugyanakkor szinte mindenkinek az életében van egy olyan óvónő, napközis néni vagy nagymama, akinek a felidézése a boldog, felhőtlen, de titkokkal teli gyerekkor emlékét hozza magával. Mamiko egy ilyen már-már mesei pótanya figura, aki feltétel nélküli szeretetével menedékként szolgál a hozzá gyermeki bizalommal forduló felnőtteknek.

Ez az első regénye. Hogyan jött az ötlet, hogy kipróbálja magát ebben a műfajban is?

Filmrendezőként rendszeresen írok forgatókönyveket, úgy is mondhatnám, az írás a mindennapjaim része. Régebben a producereim részéről sokszor ért az a kritika, amikor kicsit megszaladt a kezem a klaviatúrán, hogy regényszerű, esetenként túlságosan lírai lett a jelenet, ami egy filmforgatókönyvnél nem előny, viszont imádták olvasni. Azóta a forgatókönyvírásnál nagyon ügyelek, hogy tárgyilagos, szikár és rövid legyek, de gondoltam, megpróbálom egy másik formában is a történetmesélést, mert be kell valljam, szeretek írni, a szavakkal legalább annyira csodálatos dolgozni, mint filmesként a képekkel.

Mennyiben más ez, mint a forgatókönyvírás?

Regényt írni sokkal varázslatosabb, sokkal ösztönösebb, és sokkal felszabadítóbb érzés, és nem utolsó sorban, nem kell közben állandóan a gyártási költségvetésre és a producer aggodalmas arckifejezésére gondolni.

Hogy kell elképzelni Önnél az alkotói munkát?

Én napközben, főleg délelőtt szoktam írni, nem vagyok éjszakai bagoly típus. Az éjszakát nagyon komoly második műszaknak tekintem, ugyanis olyankor szoktam megálmodni, amit aztán megírok.

Mennyi ideig dolgozott vele?

Nagyjából egy évig, de természetesen nem írtam minden nap, erre nem is lett volna lehetőségem. A gondolataimban viszont akkor is folyamatosan motoszkált a történet ez alatt az idő alatt, amikor éppen más munkán dolgoztam.

A regényben összefutnak a szálak és kapcsolódnak a történetek. Mi ennek a jelentősége?

Minden túlmisztifikálás nélkül azt gondolom, hogy általában az ember az őt körülölelő eseményeknek leginkább azzal a kicsi szeletével van elfoglalva, ami személyesen érinti, sosincs rálátása a nagy egészre, még egy város szintjén sem, nemhogy azon túl. Nincs tudomása azokról a történésekről, melyek adott esetben az ő személyes döntésének, vagy egy apró cselekedetének lehetnek a következményei egy másik, akár számára ismeretlen ember életében. Beszélhetünk a véletlenek sorsfordító erejéről, de talán nincsenek véletlenek. Mindenesetre Mamiko ?éjszakai őrangyalként?, abba a különös helyzetbe kerül, hogy az ő fejében összefutnak ezek a szerteágazó történetek és sorsszálak. Így lesz nemcsak a titkok őrzője, de egy kivételes tudás birtokosa is.

Hogyan tudná a leginkább jellemezni, hogy mi Mamiko szerepe a többi ember életében?

Mamiko maga a biztonság. Mellette el lehet aludni.

Tervez-e filmet is készíteni a könyvből?

Nagyon jó lenne, de ez nem csak rajtam múlik, rendező tervez, producer végez?

További információ: https://www.facebook.com/pages/Mamiko-Nappalai/1396981920591129?ref_type=bookmark

Végh Nóra Judit