Már több mint kilencvenezren voltak kíváncsiak a Szépművészeti Múzeum Csontváry-kiállításra. Az április közepén nyílt tárlat a nagy érdeklődésre való tekintettel már hétfőnként is nyitva áll a látogatók előtt, hétvégén pedig egy órával korábban, 9 órakor nyitja meg a kapuit az intézmény.
170 éve született Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919). Az évfordulót közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A festőgéniusz életművének legjelentősebb műveit őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított tárlat a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében nyílt meg a Szépművészetiben, ahol július közepéig látható. A negyvenöt művet felvonultató kiállítás tisztelgés a magyar festészettörténet egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt.
A két intézmény egyesített gyűjteményének köszönhetően a kiállításon együtt látható Csontváry híres Önarcképe és Magányos cédrusa, a nagyméretű Taorminai görög színház romjai és a Nagy Tarpatak a Tátrában című festménye, valamint a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban és a Jajcei vízesés című alkotásai is. A negyvenöt művet – köztük a csaknem harminc négyzetméteres Baalbeket és a többi óriásfestményt – felvonultató kiállítás teljes képet nyújt Csontváry fő témáiról, motívumairól és életéről. A kiállítás, amely végigkíséri a művész másfél évtizedes festői pályáját, augusztustól a pécsi Csontváry Múzeumban látható majd.
„Csontváry nem illeszthető bele egyetlen művészeti irányzatba sem, de talán éppen ezért is olyan vonzó.” – A kiállítást és a világító sárgák, lángoló pirosak és fájdalmas rózsaszínek festőjét ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.
Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus (Egy cédrusfa Libanonból, 1907)
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
