Marcipánszobor készült Puskás Ferencről

Idén harmincéves a Szamos Marcipán Múzeum Szentendrén. A születésnapot új kiállítóhelyiség megnyitásával ünnepli a nagy múltú intézmény, valamint felavatták a futball-legenda, Puskás Ferenc marcipánból készült plasztikáját.

Kelényi-Szamos Gabriella, Szöllősi György és Fülöp Zsolt a Puskás-marcipánszobor avatásán. Forrás: Szamos Marcipán Múzeum
Kelényi-Szamos Gabriella, Szöllősi György és Fülöp Zsolt a Puskás-marcipánszobor avatásán. Forrás: Szamos Marcipán Múzeum

A Szamos család és a marcipán történetét egyedi kiállítás keretében nézhetik meg a látogatók immár harminc éve, de elleshetik a marcipánkészítés mesterségét a földszinten kialakított műhelyben, és marcipánfigurákat is készíthetnek cukrászmesterek segítségével.

De vajon hogyan kezdődött a Szamos története? A szerb származású Szamos Mátyás (1918–2002) cukrásznak tanult. Inaskorában, az 1930-as években épp a nagynevű Auguszt E. Józsefnél dolgozott, amikor egy dán cukrász érkezett hozzájuk. A mester egyebek mellett marcipánt hozott magával, amelyből pazar rózsákat készített. Több inas is dolgozott akkoriban az Augusztnál, ám a rózsakészítés művészete csak Szamos Mátyást fogta meg igazán. Éjszakákon át gyakorolta kicsiny padlásszobájában a mestertől ellesett fogásokat, mígnem előállt egy gyönyörű darabbal. A remekbe szabott marcipánrózsának hamar elterjedt a híre a cukrászszakmában. Amikor Szamos Mátyás az 1960-as évek végén szakított az állami vendéglátóiparral, ez volt az a termék, amellyel megkezdte hódítóútját a cukrászok körében. A család megrendelésre készítette a rózsákat. A kis manufaktúra akkor nőtt igazán nagyra, amikor Szamos Gabriella és férje, Kelényi Gyula vette át a céget. Ekkortól nemcsak a termelés, de a cukrászdahálózat is hamarosan növekedni kezdett. Az első cukrászda megnyitását Matyi bácsi még megérte. Halálát követően a szentendrei szerb temetőben helyezték örök nyugalomra.

A szentendrei cukrászda és múzeum kialakítása Kelényi-Szamos Gabriella ízlésvilágát dicséri. A dekoráció Szabó Kinga keramikus alkotása, aki a Zsolnay Porcelángyár vezető keramikusa volt. A marcipángyűjtemény alapjait a puchbergi Szabó bácsi tette le idén harminc éve, akitől a későbbiekben a Szamos család átvette az alkotásokat.

A múzeum kiállítóhelyisége idén nyáron a vele szemben található cukrászda emeletén található impozáns Klimt-teremmel bővül, ahol június 27-én felavatták a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság és a világhírű magyar futballista, Puskás Ferenc (1927–2006) tiszteletére készült marcipánszobrot. A szobor 304 munkaóra alatt, 18 kiló marcipánból és kókuszból készült, és Kimmelné Izsák Tünde alkotása. Kelényi-Szamos Gabriella tervei szerint a nagy magyarokról készülő újabb marcipánfigurákat is a Klimt-teremben állítják majd ki.

Az eseményen részt vett és beszédet mondott Fülöp Zsolt, Szentendre újraválasztott polgármestere, Szöllősi György, a Puskás-ügyek és a magyar futball nagykövete és Kelényi-Szamos Gabriella. A sajtótájékoztatót Veréb Tamás produkciója színesítette, aki a Puskás-musicalből énekelt egy részletet.

Ez is érdekelheti

Cringe és iconic: tanuljuk meg a digitális kultúra nyelvét!

A közösségi média saját nyelvet teremtett: néhány szóval teljes hangulatokat, társas helyzeteket és generációs élményeket lehet leírni. A cringe, az iconic vagy a main character nemcsak divatos kifejezések, hanem a digitális kultúra jelenségeit sűrítik egyetlen szóba.

Április 1-jén történt

„A legfontosabb: megtalálni a magunk versét. Nem azt kell választania egy versmondónak, amelyik tetszik, mert lüktet a ritmusa vagy szépen csilingelnek a rímei, esetleg valaki más azzal nyert szavalóversenyt. A saját, nehezen megfogalmazható érzéseimet, gondolataimat kell felismernem a versben. Mintha helyettem írta volna – jobban, pontosabban, árnyaltabban – a költő, mindazt, ami engem is foglalkoztat” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvenkettedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Rubold Ödön.

Heincz Gábor Biga: A hallgatóság elvesztette az ösztönösséget

Heincz Gábor Biga évtizedek óta jelen van a könnyűzene színpadain, mégis sokan a tévés műsorokhoz kötik a nevét. Tavasszal a stúdiódíszletek helyett a turnékat létesíti előnyben. Arról is beszélt nekünk, hogy sosem akart sztár lenni.

Róluk biztosan nem gondoltad volna, hogy vegetáriánusok

Bicsérdy Béla, a vegetarianizmus első magyar hirdetője – ma azt mondanánk, influenszere – 1874. február 22-én született. Nemcsak Bicsérdy élete volt kész kalandregény, de a vegetarianizmus több ezer éves kultúrtörténete is telis-tele van izgalmakkal.