A Győr-Sopron-Moson megyei Kisbajcson született. Zenei tanulmányait a győri zeneművészeti konzervatórium zongora szakán, majd a Bartók Béla Konzervatórium jazztanszakán végezte. Tagja volt a teljesen improvizatív, szabad zenét játszó Interbrass együttesnek, amely 1972-ben dzsessz kategóriában a Ki mit tud? győztese lett. A rövid idő alatt szakmai körökben és a közönség körében is ismertséget és elismertséget szerző együttes a Marczibányi téri művelődési ház klubjában tartotta koncertjeit.
Másik János a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma egyetem) ének és népzene tagozatára járt. A tanárképző tagozat elvégzését követően Gonda János, a magyar dzsesszoktatás egyik legjelentősebb alakjának hívására a jazztanszakon kezdett tanítani 20. századi zenei analízist és jazz-improvizáció technikát. A klasszikus zenétől indulva egy időre a jazz mellett kötelezte el magát: zenei vezetője volt az Interbrass zenekarnak, az 1970-es évek második felétől a Kőszegi Group, majd a Dimenzió együttes tagja volt, és zenélt Szabó Gábor világhírű jazzgitárossal is.
1974-ben a Dal nélkül című műsor előadásán ismerkedett meg Cseh Tamással. Találkozásuk mindkettejük számára döntő jelentőségű volt. Bereményi Gézával három lemezt írtak együtt. A sorban első Levél nővéremnek 1977-ben jelent meg, a folytatása 1994-ben Levél nővéremnek 2. címmel készült el, majd 2004-ben következett az Igazi levél nővéremnek.
A legendás, egy nemzedék életérzését kifejező dalok mára klasszikussá váltak.
Másik János Kaland barátom címmel írt dalt a 2009-ben elhunyt Cseh Tamás emlékére, Bereményi Gézával közös Keresztben jégeső című műsorukban közös dalaikat is énekli, ma már több olyat is, amelyet korábban nem ő adott elő.
A sokoldalú muzsikus több műfajban és hangszeren is kipróbálta magát. A billentyűs hangszerek mellett gitáron, ütőhangszereken, harmonikán és bandoneonon is játszik. Ez utóbbi, a harmonikához hasonló, az argentin tangózenekarokban népszerű hangszerre 2019-ben Fantáziák bandoneonra és vonószenekarra címmel versenyművet is írt. Bevallása szerint szívesen keveri a zenei műfajokat.
A Cseh Tamás-korszakot az underground követte. Olyan kultzenekarok tagja volt, mint a Trabant, a Balaton vagy az Európa Kiadó. Az 1980-as évek második felében saját zenekarával, a világzenét játszó Trance Balance-szal koncertezett, 1989-es albumukat idén júliusban egy angol kiadó újra megjelentette. 1998-as Peepshow mennyország című albuma nagyrészt Bálint István költő, színész, rendező, az alternatív színház legendás alakjának szövegeire íródott. Szólóestjei mellett, amelyeken az utóbbi időben saját költeményeit is felolvassa, az ezredfordulón alapított Heart Rock Company nevű formációval lép fel.
Pályája során több színházi darabhoz (köztük a Katona József Színházban bemutatott Galóca és a Vígszínházban játszott Ahogy tesszük) és több tucat filmhez szerzett zenét. Utóbbiak közt első a sorban a Kovásznai György által rendezett Habfürdő (1978) című animációs musical volt (az alkotást a közelmúltban restaurálták). Ezt – a teljesség igénye nélkül – Makk Károly Egymásra nézve, Monory Mész András Meteo, Szabó Ildikó Gyerekgyilkosságok, Xantus János Eszkimó asszony fázik, Enyedi Ildikó Simon Mágus, Bereményi Géza A Hídember, Sándor Pál Vándorszínészek című alkotása, Forgács Péter Hunky Blues című dokumentumfilmje követte. Ő jegyzi az Auguszta, illetve a Leo és Fred című televíziós rajzfilmsorozat zenéjét.
Színészként is kipróbálta magát: Sós Mária Városbújócska című filmjében ő volt az egyik főszereplő. Több zenei albumon közreműködött zeneszerzőként, így Bontovics Kati Ártatlan bűn című lemezén, a színészek közül Darvas Iván, Ruttkai Éva és Kern András felvételein.
1991-ben a Meteo című film zenéjéért Szemző Tiborral közösen a filmkritikusok B. Nagy László-díjával ismerték el. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.
Ma és holnap az Ördögkatlan Fesztiválon találkozhatunk Másik Jánossal.
Nyitókép: Vörös Eszter
