A meddőség témája egyre aktuálisabbá válik a modern társadalomban, és az orvostudomány rohamos fejlődése ellenére a termékenységi problémák továbbra is számos pár életét befolyásolják. Ezt a kérdéskört járta körül Stumpf Kata moderálásával dr. Vesztergom Dóra nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista, valamint dr. Takács Tamás andrológus, a férfiak termékenységének szakértője.
A beszélgetés elején a moderátor arra kérdezett rá, hogy vajon nőtt-e a meddőség aránya az utóbbi évtizedekben. Dr. Vesztergom szerint a válasz egyértelmű: „Az elmúlt húsz évben a meddőség meredeken nőtt a világ minden táján, jelenleg minden ötödik pár érintett. De az is igaz, hogy ma többször van szó a közbeszédben a termékenységi problémákról, és a párok hamarabb jutnak segítséghez is.” Azt is hozzátette, hogy meddőségről akkor beszélünk, ha egy év rendszeres szexuális élet mellett nem következik be terhesség.
Dr. Takács Tamás rámutatott, hogy a meddőség okai nem csak a nőknél keresendők: „Fele-fele arányban oszlanak meg az okok a férfiak és a nők között, itthon és nemzetközi szinten egyaránt.” Az andrológus hangsúlyozta, hogy a férfiak is egyre nagyobb számban fordulnak orvoshoz meddőségi problémákkal, vagy egyszerűen azért, hogy ellenőrizzék, minden rendben működik-e.
Mindkét szakértő kiemelte az életmódbeli tényezők fontosságát. Dr. Vesztergom úgy véli, hogy a stressz, az alvás, a dohányzás, az alkohol és az étkezés mind hatással vannak a hormonháztartásra és az anyagcserére. Rámutatott arra is, hogy a menstruáció a női hormonális egyensúly jó indikátora, így az evészavarok, de a például mostanában igen divatos időszakos böjtölés is okozhat meddőségi problémákat. Hozzátette, hogy az endometriózis, amelynek egyik jele a fájdalmas menstruáció, szintén jelentősen rontja a termékenységi képességet.
Dr. Takács a férfiak oldaláról is hasonló tényezőket említett. A krónikus stressz, a túlsúly, a környezeti okok – például vegyszerek, de még a zsebben tartott telefon is – ronthatják a termékenységet. És bár a közhiedelem az, hogy a férfiak életük végéig képesek gyereket nemzeni, valójában a spermiumok minősége is romlik a korral, valamint a tesztoszterontermelés 30-35 év felett évente egy százalékkal csökken, ami szintén befolyásoló tényező. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az életmódbeli változtatások hosszú távon hatnak, és sokszor évek munkáját igénylik a hormonrendszer helyreállítása érdekében. Ezért a férfiak számára is fontos, hogy időben gondoljanak a családalapításra, mert az életmódjuk hosszú távon hatással van a spermiumok minőségére.
A modern életmód egyik legnagyobb kihívása, hogy egyre későbbre tolódik a családalapítás ideje. Dr. Vesztergom elmondta, hogy a hormonális fogamzásgátlók megjelenése óta a nők képesek késleltetni a gyerekvállalást, de ennek komoly következményei vannak. Elmondása szerint a 35 év alatti nőknél a legkedvezőbb a teherbe esés esélye, míg 40 év felett már csak minden huszadik petesejt jó, ami azt jelenti, hogy reálisan 20 hónap alatt jöhet létre a terhesség. A reproduktív kor végén, a menopauza környékén már rendkívül alacsony annak a valószínűsége, hogy egy nő megfoganjon. Magasabb életkorban a szövődmények és a vetélés kockázata is jóval magasabb.
Dr. Takács úgy nyilatkozott, hogy az örökletes tényezők, genetikai eredetű problémák az esetek tizenöt százalékában állnak a meddőség hátterében. A modern genetikai vizsgálatok viszont lehetővé teszik, hogy az orvosok minimalizálják annak kockázatát, hogy az örökletes betegségek továbbadódjanak az utódoknak.
A meddőség kezelésében a tudomány hatalmas lépéseket tett az elmúlt évtizedekben – elsősorban a diagnosztika területén –, de abban mindkét orvos egyetértett, hogy még van hová fejlődni. Dr. Vesztergom kiemelte az embriológia eredményeit is, de hozzátette: „A petesejtek romlását még mindig nem tudjuk megállítani, így az időfaktor továbbra is fontos tényező.” A petesejt lefagyasztása nagy esélyt adhat a nőknek, ha 35 év alatt még nincsenek készen a családalapításra. Sajnos Magyarországon a donor petesejtes kezelések a szigorú szabályozások miatt szinte elérhetetlenek, így az idősebb nők csak külföldön vehetnek részt ilyen programokban.
Bár a lombikprogramok – amelyek idehaza a nő 45 éves koráig elérhetőek – jelentős segítséget nyújtanak, dr. Vesztergom és dr. Takács szerint nem ezek jelentik az egyetlen megoldást. A holisztikus megközelítés ezen a területen is egyre nagyobb teret nyer, hiszen a termékenységi problémákra nemcsak orvosi, hanem mentális és életmódbeli szempontokból is választ kell találni. „Az Aviva torna, a jóga és a mentális támogatás is esélyt adhat” – mondta dr. Vesztergom, aki úgy véli, hogy az alternatív kezelési lehetőségek férfiaknál is alkalmazhatók.
Végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy a meddőség nemcsak testi, hanem jelentős lelki terheket is ró a párokra. „A termékenységi problémákkal való küzdelem, különösen, ha hosszabb ideig tart, nagyon megviseli a párkapcsolatokat és a szexuális életet is.” Szerinte a meddőség diagnózisa gyakran egyenértékű a gyásszal, amelyet ahhoz hasonlóan kell kezelni.
Az idei Brain Bar fesztivál szeptember 26–27. között zajlik a Magyar Zene Házában.
Fotók: Bach Máté / Kultúra.hu