Még sosem érthettük meg ennyire Petőfi költészetét

Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban mutatták be a Petőfi Sándor verseit tartalmazó kritikai kiadás 6. (utolsó) kötetét, ahol többek között a könyv szakértői meséltek a kiadvány létrejöttének folyamatairól. Videónkban Kecskeméti Gábor irodalomtörténészt, Rózsa Dávidot, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját, Hermann Róbert történészt és Filus Erikát, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatóját is elcsíptük néhány szóra.

Petőfi Sándor összes verses művének kritikai kiadása elérkezett a költő életének utolsó két évéhez, az 1848-ban és 1849-ben született alkotásaihoz. A nagyszabású vállalkozást még 1973-ban Kerényi Ferenc, a kiemelkedő Petőfi-kutató indította útjára, a munka jelentős részét ő készítette el. Kerényi halálát követően Szilágyi Márton irodalomtörténész vette át a stafétabotot, aki alapos filológiai elemzésekkel, a versek keletkezési körülményeire és egykori fogadtatására vonatkozó részletes információkat gyűjtött össze, amelyek gazdagítják az olvasást, miközben magyarázó jegyzetekkel segítik a művek mélyebb megértését.

– Egy kritikai kiadást megünnepelni jó dolog, de az még jobb, ha az ember tudja, hogy mit jelent a kritikai szövegkiadás – hangsúlyozta Kecskeméti Gábor irodalomtörténész. A kritikai kiadás az egyetlen olyan tudományos szövegkiadási műfaj, amely valamennyi mű valamennyi szövegforrásával tételesen elszámol. Az összes keletkezett kézirattal, gépirattal, olyan nyomtatott kiadással, amely a szerző életében jelent meg és a mű keletkezési stádiumait mutatja.

Hermann Róbert történész szerint ez az a könyv, amelyben a kevésbé ismert Petőfi-írások is megjelennek, ugyanakkor mindre szükségünk van ahhoz, hogy Petőfit – az alkotásain keresztül – meghatározhassuk. – A könyv abban is segít az olvasóknak és a szakmának, hogy az egyes alkotásokat a maguk fontossága szerint kezelje – mondta.

Filus Erika, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója a költő verseinek darabszámát emelte ki: – Petőfi Sándornak összesen huszonhat év adatott, és az utolsó hét év volt az alkotói időszaka. Világirodalmi szinten is egyedülálló teljesítmény, hogy ez alatt a hét év alatt 858 verset írt, s nemcsak a számbeliség lenyűgöző, hanem a versek minősége is példátlan.

S hogy miért lehet Petőfi egyszerre népszerű mind az irodalmárok, mind pedig az olvasók körében? Rózsa Dávid, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Petőfi sikerét az egyszerű, költői, de ma is érhető nyelvezetben látja. – Témáinak feldolgozhatatlan gazdagságából is tudjuk, hogy Petőfi gyakorlatilag az élet teljességét megírta – fogalmazott.

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – 12. 03.

Dokumentumfilm készül Curtis életének hullámairól, ingyenessé vált ötvennél is több Jókai-műből készült hangoskönyv, idén is támogatja a jövő kreatív tehetségeit a MOME.

Jókai 200 mozdonyt avatott Hankó Balázs és Schmidt Mária Gödöllőn

A 200 éve született Jókai Mór minden szava, gondolata és tette a hazaszeretetről szólt és azt üzente: magyarnak lenni büszkeség és kiváltság – jelentette ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter november 20-án, a Jókai 200 mozdony átadóünnepségén, Gödöllőn.

Ki volt Ráby, Jókai rabja?

Jókai Mór születésének bicentenáriumán helytörténeti tárlat eleveníti fel az 1879-ben megjelent Rab Ráby című regényének főszereplőjét, a híres-hírhedt Ráby Mátyást, akinek kalandjai Szentendrén játszódnak. A kiállítás november 26-án nyílik a szentendrei Ferenczy Múzeumban.

Repülőtéren és pályaudvaron is lesznek kulturális programok Budapesten

Különleges helyszíneken lesznek kulturális programok Budapesten, így a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a vasúti pályaudvarokon is lépnek fel művészek – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára november 17-én a TV2 Mokka című műsorában.