Élt egyszer egy francia lovag Zsámbékon, akinek legendája most megelevenedik Zsámbék történelmi helyszínein a kora középkorral együtt. A Fékomadta fesztivált helyi művészek és hagyományőrzők hívták életre, hogy betekintést engedjenek a település középkori múltjába, hagyományaiba, hiedelemvilágába.

A legújabb kutatások szerint a nemzetséget alapító Aynard 1097-ben érkezhetett Könyves Kálmán leendő feleségének kíséretében, aki szicíliai normann származású grófnő volt. A lovag Zsámbékot és környékét birtokul kapta, leszármazottai pedig a zsámbéki premontrei prépostság alapítói, az Öregtemplom építői.

Őket ünneplik október 14-én a különleges programok: lesz várfoglaló, birkacinca, vasaló és bestiárium, boszorkányégetés és máglyarakás, este pedig olyan remek zenekarok koncertjei várják az érdeklődőket a nagyszínpadon, mint a Szélműves, a Hollóének és a Zoord. A borélményről a Nyakas-hegyi Borút Egyesület termelői gondoskodnak.

A Fékomadta a település egyik legkülönlegesebb rendezvénye. A középkori vásári játékok és a kézműves műhelyek sajátja, hogy azokba bárki – életkortól függetlenül – bekapcsolódhat, és egy pillanat alatt a közösség részévé válik. Idén először a Romtemplom körül lakja be a teret a rendezvény, ahol egész középkori falu és vár épül fel.


6506ea76fd3eedd0dc9f3ca9.jpg
Középkori harci bemutató a zsámbéki Fékomadta fesztiválon. Fotó: Fejér János

A népzenészekből verbuválódott Szélműves zenekarnak különleges hangszer-összeállítása, illetve a különböző zenei stílusokban gyűjtött tapasztalatok adják meg az esszenciáját. Zenéjük magva a moldvai csángó népzene, de koncertjeiken megszólalnak az erdélyi, román és zsidó népzene dallamai is. Sodró lendületű koncertjeiken és táncházaikban a hangszerelésnek, előadásmódnak és a moldvai népzene sajátos erejének köszönhetően olyan energiák szabadulnak fel, amelyek a laikus és rutinos néptáncos közönséget egyaránt táncra késztetik.

A Hollóének Hungarica Régizene Együttes középkori és világzenei produkció, hangszereik között középkori duda, ciszter, középkori dob szerepel, zenéjük pedig igazi középkori punk and roll.

A Zoord moldvai csángó dallamvilágból merítkező zenéje elementáris erővel szólal meg Zsámbékon. A zenekar mozgatórugója a világ egyik legismertebb és legvirtuózabb dorombjátékosa, Szilágyi Áron. A dalok alapját képező erdélyi és ősi nomád népzenéhez bátran és kreatívan nyúl a trió, zenéjük egyszerre ősi, tradicionális, ugyanakkor mai, friss, táncolható – a hangszerelésben pedig igazi kuriózum a doromb, amely ma már elég kevés zenekarnál lelhető fel, ott is leginkább háttérben meghúzódó ritmuskíséretet szokott adni. A Zoord azonban főszerepet oszt ennek az egyszerű, de mint a zenekar esetében kiderül, rendkívül sokoldalú hangszernek.

A Musica Veneris egy nemrég alakult formáció, mely a Zsámbéki-medence és környékének népzenészeiből állt össze. Középkori világi zenék, valamint erdélyi, moldvai, gyimesi népzenék kapcsolódási pontjait dolgozza fel a zenekar, és montírozza e két világot. Hangszerelését tekintve egyszerre vegyül benne a középkori hangzásvilág és az autentikus magyar népzene hangzása, melyet tekerővel, dobbal, gardonnal, dudával, kobozzal és hegedűvel szólaltatnak meg.

Nyitókép: életkép a Fékomadta fesztiválról. Fotó: Fejér János