Meghal II. (Nagy) Katalin cárnő

Egyéb

Keresztély Ágost anhalt-zerbsti herceg leányaként Stettin-ben született 1729. május 2-án. Eredetileg Zsófia Friderika Ágostának hívták, s csak 1744-ben vette fel a Jekatyerina Alekszejevna nevet, amikor közeledett a Péter trónörökössel való házassága. Ekkor tért át a görögkeleti vallásra is. Erzsébet cárnő halála után, 1762-ben az iszákos III. Péter, Katalin férje került trónra. Péter uralkodása nem sok jóval kecsegtetett, ezért még az évben Katalin hívei összeesküvést szőttek ellene, lemondásra kényszerítették, sőt nemsokára meg is gyilkolták. Katalin, miután félreállította fiát, Pált is, önmaga lett minden oroszok cárnője. Rendkívüli asszony volt, nemcsak az országláshoz értett kitűnően, hanem a tudományok is érdekelték, a felvilágosodás híve volt, még Diderot-val és Voltaire-rel is levelezett. Belpolitikai téren főképp a rend fenntartása és a kulturális színvonal emelése volt a fő célkitűzése, míg külpolitikájában Nagy Péter törekvéseit követte. Az ország területét növelve természetes határvonalak kiépítése felé törekedett, végleg kiűzte a törököket a Krím-félszigetről. Belföldön egyetlen komoly lázadással kellett megbirkóznia: 1766-ban egy Pugacsov nevű doni kozák - a halott - III. Péternek adta ki magát, s felkelése már Moszkvát is fenyegette. Katalin azonban erős kézzel állította helyre hatalma tekintélyét: a felkelést leverte, Pugacsovot kivégeztette. Uralkodása alatt Oroszország nemzetközi elismerést szerzett, a birodalom erős és hatalmas lett. Utódául Sándor nevű unokáját szemelte ki, de mielőtt gondoskodhatott volna felőle, meghalt. Ezért a trónon nem szeretett, sőt tüntetően mellőzött fia, I. Pál követte.