A Magyar Tudomány Ünnepét 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.
Hagyományápolás és népszerűsítés
„A Magyar Tudomány Ünnepe és a köré szerveződő rendezvénysorozat több mint két évtizede élő hagyományunk. Lángot továbbadó ünnep, hiszen Kárpát-medence-szerte a legfrissebb kutatások és tudományos felismerések lángját szeretnénk ilyenkor másokkal megosztani, vagy épp a tudomány fényénél tesszük fel korunk nagy kérdéseit, és világítunk rá azokra a problémákra, amelyekre válaszaink, megoldásaink még nincsenek” – mondta az online is közvetített megnyitón az MTA elnöke.
Freund Tamás emlékeztetett arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia jövőre ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. Mint mondta, épp ezért örvendetes, hogy az Országgyűlés a napokban készül elfogadni azt a határozatot, amely 2025–2026-ot a magyar tudomány évévé nyilvánítja.
„Szimbóluma ez annak, hogy a közelgő jubileumi két év – előbb az MTA, majd az akadémiai könyvtár alapításának 200. évfordulója – nemcsak az Akadémia, hanem az egész nemzet ünnepe. Ahogy az MTA sem csupán a miénk, kutatóké, hanem az egész nemzeté” – fogalmazott Freund Tamás.
„Az MTA200 rendezvényei teret kívánnak adni annak, hogy a magyar tudományos közösség és a magyar nemzet tagjai egymásra találjanak, ahogy ennek fóruma szeretne lenni évről évre a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) is” – emelte ki.
Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ programtanácsának elnöke a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán tartott ünnepségen kiemelte: a tudományünnepi programsorozat mottója – Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában – is jelzi, hogy „a tudomány akkor tölti be a szerepét, ha a körülöttünk lévő világ minél pontosabb megismerésén túl hozzájárul az adott kor legsürgetőbb feladatainak megoldásához is”. Elmondta, hogy az egy hónapon át tartó eseményen több száz tudománynépszerűsítő program várja az érdeklődőket a határon kívül, vidéken és a fővárosban.
Erdei Anna azt mondta, hogy a programsorozat összeállításakor idén is arra törekedtek, hogy a tudományos élet széles horizontját mutassák be. Újdonság, hogy idén önálló rendezvényeken mutatkoznak be az MTA nagy presztízsű, úgynevezett zászlóshajó programjai, így az érdeklődők megismerhetik a Lendület Program, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj által támogatott kutatások, valamint az MTA nemzeti kutatási programjainak eredményeit.
Ezek között a Poszt–Covid Nemzeti Program keretében végzett interdiszciplináris kutatások feltárják a járvány okozta egészségügyi, pszichológiai, gazdasági, társadalmi és jogi problémákat. A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program kutatási eredményei megmutatják többek között, mit kezd a szövegekkel a kutató a legkorszerűbb digitális technológia birtokában. A Nemzeti Agykutatási Program rendezvényén pedig az idegrendszer működésének és betegségeinek eddig ismeretlen összefüggései tárulnak fel. A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében a fenntartható városoktól a megújuló energiaforrásokon át a hazai vízgazdálkodásig számos aktuális témáról lesz majd szó – sorolta Erdei Anna.
Tájékoztatása szerint folytatódik a nagy sikerű, nagyközönségnek szóló Tudományünnep+ előadás-sorozat is, amelyen választ kaphatnak az érdeklődők többek között arra, hogy mi várható az Egyesült Államokban az elnökválasztás után, lesznek-e valaha az ember társai a robotok, vagy hogy hol van a szabad zene helye a kortárs művészetben. De szóba kerül majd Európa jövője és a fúziós erőművek működésének részletei is. A Tudomány és Parlament programon idén a mesterséges intelligencia elterjedéséről és társadalmi hatásairól lesz szó.
Kitért arra, hogy a programokról a folyamatosan frissülő tudomanyunnep.hu-n tájékozódhatnak az érdeklődők, a központi rendezvények pedig élőben és felvételről is megtekinthetőek lesznek a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora a megnyitón a kutatás és oktatás fontosságáról beszélt. Mint mondta, ezek nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak. A tudományos kutatás szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a fiatal kutatók biztos jövőképet láthassanak maguk előtt. Szólt a nemzetközi tudományos együttműködés fontosságáról, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben sikerül megtalálni azt a kompromisszumos megoldást, amelynek révén a nemzetközi kollaboráció hídjai újraépíthetők.
Az ünnepi köszöntő után Kemenesi Gábor biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjének előadása hangzott el, amelyben a virológia elmúlt száz évének eredményeit összegezte.
Eötvös József-koszorú a legkiválóbbaknak
Az előadást követően átadták az Eötvös József-koszorúkat, valamint az MTA tudományos díjait és a Pécsi Tudományegyetem elismeréseit.
Eötvös József-koszorúval ismerték el Angeli Istvánt, a fizikai tudomány doktorát, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kísérleti Fizika Tanszék nyugalmazott egyetemi tanárát a magyar magfizikai kutatásban betöltött meghatározó szerepéért, rangos tudományos folyóiratokban közölt eredményeiért, a fizikusok és fizikatanárok generációinak oktatásáért, élet- és szakmai tapasztalatainak folyamatos átadásával a kutatásokat inspiráló, motiváló tevékenységéért, iskolateremtő munkásságáért, életművéért;
Enyedi Pétert, az MTA doktorát, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézet professor emeritusát több évtizedes kiemelkedő kutató- és oktatómunkájáért, a szakmai közéletben betöltött szerepvállalásáért, valamint az egyes kórfolyamatok megértéséhez hozzájáruló, a háttér-káliumcsatornák szerkezetét, élettani szerepét és működésük szabályozását vizsgáló, nemzetközileg is jegyzett kutatási eredményeiért;
Gergely Györgyöt, az MTA doktorát, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék egyetemi tanárát az emberi társas megismerés alapvető működésmódjainak feltárásáért, a csecsemők korai társas fejlődésével kapcsolatos kutatásaiért, a magyar kísérleti csecsemőkutatás meghonosításáért és a világszerte elismert magyar csecsemőkutató-nemzedéket támogató tanári szerepvállalásáért;
Husvéth Ferencet, a mezőgazdasági tudomány doktorát, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus professor emeritusát a gazdasági állatok tenyésztését, környezeti alkalmazkodását megalapozó élettani vizsgálatok, az egészséges állati eredetű élelmiszerek előállításának biokémiai és élettani összefüggései területén végzett, nemzetközileg is elismert kutatási, az állatélettan oktatásában és a doktori képzésben végzett, valamint egyetemi vezetőként nyújtott kiemelkedő tevékenységéért;
Ladányi Máriát, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék professor emeritáját az MTA melletti elkötelezett kiállásáért, a hazai nyelvtudományhoz több területen új tudományos eredményekkel hozzájáruló, a tudomány- és oktatásszervezésben is kiemelkedő teljesítményt nyújtó tudós életművének elismeréseként;
Losonczi Lászlót, a matematikai tudomány doktorát, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet Mikro- és Makroökonómia Tanszék professor emeritusát a függvényegyenletek és függvényegyenlőtlenségek elméletének oktatásáért és kutatásáért, az információelméletből származó függvényegyenletek, a közepek egyenlőségi és összehasonlítási problémáinak, valamint a tridiagonális mátrixok és a szelfinverzív polinomok vizsgálatában elért meghatározó eredményeiért;
Meggyesi Tamást, a műszaki tudomány doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztikai Tanszék professor emeritusát a településtervezés és urbanisztika szakterületének egyik legjelentősebb hazai kutatójaként negyvenéves oktatói pályája elismeréseként, az egyetemes városépítészet kritikai történetének megírásáért, valamint a várostervezés, a településfejlesztés és a települési értékvédelem számos hazai és nemzetközi szervezetben való képviseletéért, továbbá a több egyetemen folytatott urbanisztikai oktatásának tanulságait összefoglaló, egyetemi tankönyvként is használható alapmű, a Városépítészeti alaktan című könyv megírásáért;
Prugberger Tamást, az állam- és jogtudomány doktorát, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár- és Munkajogi Tanszék professor emeritusát a nemzetközi és hazai tudományos élet elismert résztvevőjeként a nemzetközi kapcsolatok építéséért, a munkajog és a nemzetközi gazdasági jog tudományának területén elért kimagasló eredményeiért, iskolateremtő egyéniségéért, magas szintű és műhelyteremtő egyetemi oktatói munkájáért;
Szabó T. Attilát, a biológiai tudomány doktorát, a Veszprémi Egyetem Botanikai, majd Örökléstani és Környezettudományi Tanszék nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárát, a Veszprémi Egyetem Biológiai Intézetének nyugalmazott igazgatóját több mint 35 éves genetikai, genetikatörténeti és korai magyar orvostörténeti kutatásaiért, úttörő munkásságáért, amellyel hozzájárult a Gregor Mendel szellemi elődjének tekinthető Festetics Imre újrafelfedezéséhez és helyének kijelöléséhez a magyar és az egyetemes biológia történetében;
Tóth Gábor Józsefet, a kémiai tudomány doktorát, okleveles vegyészt, nyugalmazott egyetemi tanárt a biológiailag aktív vegyületek spektroszkópiai módszerekkel való kémiai szerkezetfelderítésének és a gazda-vendég kölcsönhatásoknak és reakciómechanizmusoknak a vizsgálatáért, az ezzel kapcsolatos spektroszkópiai módszerek oktatása területén nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért, valamint iskolateremtő kutatói, oktatói és tudományszervezői tevékenységéért;
Vető Istvánt, a földtudomány doktorát, a Magyar Állami Földtani Intézet nyugalmazott tudományos tanácsadóját a geokémia szakterületén belül a felszín alatti vizek és gázok geokémiájával, továbbá a szerves anyag bakteriális degradációjával kapcsolatos kutatásaiért, a földtani alap- és alkalmazott kutatások szerves geokémiai anyagvizsgálatában és értelmezésében betöltött szerepéért, valamint a fiatal kutatók szakmai fejlődését elősegítő oktatási tevékenységéért.
A díjazottak további névsora itt olvasható.
