A nyolctagú személyzet múlt hét szerdán hajózott ki az ománi Surból a 12 méteres nádból, pálmalevelekből és kátrányból készült hajóval, melyet gyapjúból készült vitorlával és két tikfa evezővel hajtottak. Utazásuk céljának azt tűzték ki, hogy megpróbálják igazolni azt a régészeti elképzelést, mely szerint a bronzkorban létezett egy olyan tengeri kereskedelmi útvonal, mely 4000 évvel ezelőtt Mezopotámiát, Indiát és az Arab-félszigetet vízi úton kötötte össze.
A tervhez a mintát a norvég utazó, Thor Heyerdahl hasonló utazásai adták, akinek örökösei jelenleg azt tervezik, hogy megismétlik a híres utazó nagy tengeri kalandját. Az utazás konkrét elképzelései az 1990-es évek elején születtek meg, mikor a régészek Szaúd-Arábia déli részén folytatott ásatásaik során olyan bitumen és kátránymaradványokat találtak, melyekben összecsomózott nád, kötélfonatok és kagylómaradványok nyomai voltak. A kutatók szerint ezek a tárgyak közvetlen bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a bronzkorban az Arab-öbölben kereskedőhajókat építettek.
A régészek és kutatók így a talált leletek, illetve más ősi szövegek és képek alapján kezdtek hozzá vízi járművük megépítéséhez. Az utazás alatt nem használták volna a modern technika vívmányait, hanem az ősi korokhoz hasonlóan csak a csillagok alapján tájékozódtak volna, illetve a hajót a tengeráramlatok mellett csak a monszunszelet kihasználva hajtották volna. A hajót mindenesetre felszerelték egy mentőcsónakkal, és úszómellényekkel, illetve vészjeladóval, navigációs berendezésekkel, lámpákkal, egy radarral, és egy nagy teljesítményű szivattyúval is.
A személyzetre panasz nem lehetett: a szervező Tom Vesner és a két amerikai résztvevő profi tengeri navigátorok voltak, melléjük egy ausztrál tengerész is csatlakozott, illetve két ománi tengerész, egy olasz egyetem munkatársa, a párizsi tudományos akadémia egyik munkatársa, és egy indiai régész részvételével vágtak bele az utazás szervezésébe.
A kihajózás előtt két nappal azonban az Omán ősi nevét viselő hajó, azaz a Magan vezető tervezője és parancsnoka váratlanul külső segítséget kért a hajó útjának biztosítására. Szerinte ugyanis bár az időjárási előrejelzés kedvező, mindig előfordulhat, hogy egy nagyobb hullám felborítja a hajót. Emellett aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a hajó hamar átvizesedhet, így már korán újra kell majd kátrányozni. "Bár a hajó jónak tűnik, ám még tökéletesen kipróbálatlan" - nyilatkozta. "Azt például egyáltalán nem tudjuk, hogy mi történhet, ha kifutunk vele az Indiai-óceán nagy vizeire".
A nádhajót az ománi szultanátus cirkálói és az indiai haditengerészet naszádjai kísérték, aminek az utazók nagy hasznát is vették, ugyanis az indulás után alig 11 kilométerrel a hajót "ismeretlen baleset" érte, és elkezdte magába szívni a vizet - mondta el az esetről B.K. Garg százados, az indiai haditengerészet képviselője a sajtónak. A szultanátus hajói azonban épségben kimentettek mindenkit a vízből, és visszaszállították őket Ománba. A baleset okáról még nem adtak ki hivatalos közleményt. "Az utazást mindenesetre egy időre felfüggesztettük" mondta Garg.
