Granadából a költőt először a közeli Viznar községbe, egy fogoly- és kínzótáborrá átalakított iskolába vitték a francoisták. Nem lehet tudni, hogy őt is megkínozták-e. Caballero szerint egy kivégzőosztag másnap hajnalban a Viznar és a vele szomszédos Alfacar falu közötti táborba hurcolta, és ott megölte. Vele együtt három másik "ellenséget" is agyonlőttek, és holttestüket ugyanabba a közös sírba hajították: egyikük Galindo Dioscuro köztársasági érzelmű tanárember volt, a másik kettő pedig magát anarchistának valló torreádor, nevezetesen Francisco Galadi és Juan Arcolla.
A kivégzés gyakorlati végrehajtásában egy nemzetőr (guardía civil), a milícia rohamcsapatának három tagja, két rendőr, továbbá a költő egyik távoli, "exaltált" emberként ismert unokatestvére vett részt - állítja Caballero. Meggyilkolásukra Nicolas Vesco ezredes adta ki a parancsot, ő a Granada élére Franco tábornok által kinevezett kormányzó jobbkezének számított. A kivégzőosztagot Manuel Martinez Bueso vezette, aki a viznari francoista osztaghoz tartozott. A tűzparancsot a francoista rohamcsapat hadnagya, Mariano Ajenjo Moreno adta ki.
A történész ismerteti a másik négy férfi nevét is - köztük volt a fasiszta politikai család spanyol változatának tekintett falangista párt egyik tagja, Antonio Benavides, a költő távoli unokaöccse, az egyedüli személy, aki később azzal kérkedett, hogy részt vett a kivégzésben.
Caballero vizsgálata megjelöl egy újabb helyet is, ahová feltételezése szerint a költőt temették. A korábban gyanított helyszínen, Alfacar közelében 2008 során végzett ásatás során nem bukkantak emberi maradványokra. A történész szerint García Lorcát a kivégzés helyén, Fuente Grandesben, a Viznart Alfacarral összekötő út mellett hantolták el. Ez újabb esélyt jelenthet arra, hogy tisztázzák a nagy költő tragikus halálának körülményeit.
Az 1936-39-es kegyetlen spanyol polgárháború idején a francoisták által kivégzett köztársaságiak száma a különböző becslések alapján 400 és 800 ezer közét tehető.
