Megnyílt a Kokas Ignác hagyatékát bemutató Felcsúti Képtár

Az
átadóünnepségen Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért
felelős államtitkára hangsúlyozta: „a modern művészet feladata, hogy az
alkotást látva, hallva eszünkbe juttassa az életet, egy pillanatot, amit
elvihetünk haza és ezzel kicsit megváltoztatja az életünket". Kokas
Ignácról elmondta, hogy egyszerű asztalos legényből lett – tanulás útján –
világhírű művész.

Az államtitkár a kiállított festményekkel kapcsolatban megemlítette, hogy „a falakon szín, forma, dinamizmus látható". Egyik kedvenc művének a Merengés alkonyati fényekben címűt nevezte, amely harmóniáról árulkodik, a művész lelkének megbékélését a sorssal, az élettel, az emberi elmúlással.

Mészáros László polgármester közölte, hogy a képtár a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 25 millió forintos támogatásával valósult meg. A korábban a telken lévő parasztházat elbontották és a korábbi épület stílusában épült meg a képtár, amelyet eleve erre a funkcióra terveztek – fűzte hozzá.

Mészáros
Lőrinc, az alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte Kokas Ignác alakját,
akinek a műhelyében többször is megfordult. Nagy hatású ember volt mind
gondolkodását, mind művészetét tekintve, ezért döntöttek úgy, hogy a
galériákban fellelhető képeit az alapítványon keresztül megvásárolják és
megőrzik az utókornak – mondta.

Kokas Ignác 1926-ban született a Fejér megyei Válon. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél és Kmetty János tanítványa volt. 1968-ban önálló anyaggal szerepelt a velencei Biennálén, 1969-ben a Műcsarnokban gyűjteményes kiállításon mutatkozott be.

Az 1960-as években az újító, avantgárd művészek közé sorolták, nem tartozott azonban sem az urbánus, sem a népies festők közé. Figurális kompozíciókat, zsánerportrékat, tájképeket festett, de készített sgraffitót (a falra két vagy több különböző színű vakolatréteget raknak, majd a felső világosabbat a kívánt minta szerint eltávolítják), valamint mozaikot is.

1972-85 között tanított a Képzőművészeti Főiskolán, amelynek később emeritus professzora lett. 1956-ban és 1966-ban Munkácsy Mihály-díjat, 1971-ben érdemes művész, 1978-ban kiváló művész címet kapott. 1983-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

1997-ben
megkapta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díját, majd 2008-ban a
nagydíját, 2004-ben a Prima-díjat, 2005-ben a Táncsics Mihály-alapítvány
életműdíját, 2006-ban a Hazám-díjat. 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia
tagjává választották. 2000-ben Szolnokon volt tárlata, majd 2006-ban, 80. születésnapja
tiszteletére műveiből a Műcsarnokban rendeztek gyűjteményes kiállítást.

Kokas
Ignác 2009. november 11-én hunyt el Budapesten.