A Frida Kahlo ? Remekművel a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás megnyitóját július 6-án tartották a Magyar Nemzeti Galériában. A megnyitó a közismert La Llorona (A síró nő) című mexikói dallal vette kezdetét (a dal a következő YouTube-linken meg is hallgatható). Dallama intenzív, érzelmes a fő tartalma pedig a mexikói forradalmi időket, a szerelmet és a fájdalmat eleveníti meg.
A Nemzeti Galéria Frida Kahlo-kiállítását Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg. Az államtitkár a beszédében a mexikói művésznővel, festményeivel kapcsolatban a szépséget és a kétségbeesést említette. Ezzel utalt a festőművész tragédiákkal és betegségekkel teli életére, melyek ellenére mégis makacsul ragaszkodott az élethez, a boldogság kereséséhez, ?melyet csak a szenvedélyen és alázaton keresztül tudott elképzelni vagy megvalósítani?. Kiemelte a Kahlo-életművet meghatározó önarcképeket, amelyeken ?víziók és szürrealista eszközök különös vegyítésével, ám a szürrealistáktól eltérően szinte mindig valóságos?, elsősorban saját életéből vett elemeket örökített meg.
A budapesti tárlat megnyitójára Magyarországra látogatott Frida Kahlo távoli rokona, húgának unokája, Cristina Kahlo is, aki szintén mondott pár szót az eseményen. Elmondta, hogy örül, hogy a kiállítás alkalmából lehetősége nyílt Budapestre látogatni, hiszen már régóta vágyott megnézni az országot. Elmesélte, hogy a napokban meglátott egy blúzt, és akkor tudatosult benne, hogy a gyerekkorában kapott babán ugyanolyan díszítésű blúz volt. ?Tulajdonképpen most tudtam meg, hogy a baba, amellyel gyerekkoromban annyit játszottam, egy magyar baba volt? ? tette hozzá Cristina Kahlo. A fotóművész kíváncsiságát az is felkeltette a nemzet iránt, hogy rengeteg, általa csodált fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai, Robert Capa, Martin Munkácsi született az országban. A harmadik okként pedig megemlítette nagymamája, Cristina Kahlo illetve testvére, Frida Kahlo édesapjának, Gulliermo Kahlonak a fényképeit, ?amelyek annyira fontosak voltak mindannyiunk számára a Kahlo-családban?.
Cristina Kahlo elmondta azt is, hogy Frida Kahlo szintén gyűjtötte a fényképeket, a Frida Kahlo Múzeumban, Mexikóvárosban háromezer fényképet őriznek, amelyek között vannak magyar fotóművészek, köztük Brassai, Munkácsi és Moholy-Nagy munkái is, ?hiszen senki sem szalasztotta el az alkalmat, hogy fényképet készítsen róla, amikor találkoztak?. Hozzátette, a magyar származású Nickolas Muray ?nemcsak Frida szívét lopta el, de számos fényképet is készített róla?, amelyekből az egyikre, amelyen Frida a kanapén ül még Diego Rivera is azt mondta, hogy ?ez a kép olyan csodálatos, mintha egy Piero della Francesca-festmény lenne?. Ahogy Cristina elmondta, a művésznőnek nem volt problémája azzal, hogy fényképeket készítsenek róla, ?gyerekkorától kezdve nagyon kényelmesen érezte magát a kamera előtt is, ugyanúgy, ahogy aztán később a saját önarcképeit is nagyon könnyedén meg tudta festeni? ? tette hozzá. Szólt Frida és férje, a híres festőművész Diego Rivera kapcsolatáról is, amelyben bár mindkét fél neves művészként tevékenykedett, ?mégis kölcsönösen csodálták egymás művészetét is, ugyanakkor sohasem adták fel egyéni kreativitásukat?.
A Nemzeti Galéria kiállításának megnyitóján beszédet mondott José Luis Martínez, a Mexikói Külügyminisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkára is. ?Frida Kahlo művészete és művészeti öröksége izgalomban tartja a művészeket, antropológusokat, pszichológusokat és sok más csoportot is, többek között feministákat és marxistákat, marginális és nem marginális közösséget egyaránt? ? mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy Frida alakja mára popikonná vált, festményeit és fotóit mindenféle formájú reprodukción meg lehet találni. Kiemelte, hogy ehhez Kahlo személyes stílusa is hozzájárult, hiszen divatot teremtett az egész világon: nagyon szerette a túlméretezett ékszereket, gyűrűket, a természetes virágokat, a népi viseletet és a díszítőelemeket, amelyek az elmúlt évtizedekben a tervezőket is nagyon inspirálták.
Az eseményen dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum ? Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a művész születésének évfordulóján tartott megnyitón Frida Kahlo utolsó szavait idézte: ?remélem, a távozás örömteli lesz és soha nem térek vissza?. ?Pedig igazán sose távozott. Ma, 111. születésnapján Budapesten találkozhatunk vele? ? fogalmazott Baán László. Az igazgató megköszönte a kiállítás rendezésében közreműködőknek a munkáját, kiemelve a tárlaton látható anyagok nagyobbik részét kölcsönző mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint a magángyűjtők közreműködését.
A nagyszabású tárlat Frida Kahlo 26 ismert festményén és 9 rajzán, valamint fotókon és videofelvételeken keresztül öt szekcióban mutatja be az alkotó munkásságát és életének jelentős részleteit. A kiállításon Frida Kahlo számos védjegyévé vált önarcképe is szerepel, de az egyik legelső vászonfestményét is megtekintheti a közönség. A tárlaton a A festői kibontakozás című részben látható portréi arról az útkeresésről tanúskodnak, amelynek során a művész rátalált saját stílusára. Formális képzésben korábban nem részesült, autodidakta módon fejlesztette tudását, így első modelljei családtagjai, barátai voltak. Ezekből az alkotásokból látható összeállítás a kiállítás ezen részében.
A következő, A fájdalom poézise című szekcióban azok a festményei tekinthetők meg, amelyeken gyerek- és felnőttkora testi szenvedéseit jelenítette meg, a bemutató harmadik egysége pedig a művész és Mexikó kapcsolatát mutatja be. Frida Kahlónak fontos volt az ősi gyökerekkel való azonosulás, amely nemcsak képein jelent meg, de az őt körülvevő környezetben is. Férjével, Diego Riverával közös házukat is számtalan régészeti lelet, jellegzetes kerámia és kőszobor díszítette, amelyekhez hasonlókat szintén láthat majd a közönség a bemutatón.
A természettel való organikus együttélés, együttlétezés mitikus egységét sejtető képeket tárja a látogatók elé a Viva la Vida című szekció, az utolsó rész pedig Diego Riverával való sokszor ellentmondásos, de szenvedélyes, inspiráló és erős kapcsolatáról szól. Ebben az egységben szó esik Frida Kahlo más szerelmeiről is, mások mellett a magyar származású Nickolas Murayról is. A kiállítás végén Frida Kahlo élete utolsó tíz évében vezetett naplója alapján összeállított hang és képinstalláció is szerepel. A bemutatót a Fridamánia című blokk zárja, amely a festő személyét övező és a halálát követő évtizedekben kibontakozott rajongással, valamint négy magyar művész alkotásán keresztül a magyar kortárs festészetre gyakorolt hatásával foglalkozik.
A Frida Kahlo ? Remekművel a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás július 7-től november 4-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria földszinti kiállítóterében. A tárlat kurátora Lantos Adriána.
Kultúra.hu/MTI
Révy Orsolya
Fotók: Csákvári Zsigmond
