Május 11-től látható a budapesti Műcsarnokban HelyiÉrték címmel a III. Építészeti Nemzeti Szalon. Az elmúlt öt év hazai és határon túli építészetét összegző kiállításon a látogató a mai kor legfontosabb kihívásaihoz kapcsolódó kérdéskörök szerint csoportosítva ismerhet meg építészeti gondolatokat.

DMARC20240510023.jpg
Érdeklődők a III. Építészeti Nemzeti Szalon című tárlat megnyitóján a Műcsarnokban 2024. május 10-én. Fotó: MTI/Mónus Márton

Lázár János építési és közlekedési miniszter a kiállítás pénteki megnyitóján hangsúlyozta: fő célkitűzése, hogy a következő harminc évben a mennyiség helyett a minőség uralja a magyar építészetet, amelyet a rendszerváltás után évtizedes, évszázados lemaradás jellemzett. Mára azonban a keretek és a lehetőségek újraszabásával arra törekednek, hogy a minőség írja felül a mennyiséget – emelte ki.

„A korszellem reflektáltatja az építészetet” – mondta a szeptember 15-éig látható tárlat megnyitóján Lázár János, hozzátéve, a korszellemnek – azaz világ kihívásainak, intellektuális dilemmáinak – minden alkotásban meg kell jelennie. Lázár János arról is beszélt, hogy az építészet identitásképző: ha egy gyermek végigmegy az utcán, egy életre meghatározza a gondolkodásmódját az őt körülvevő épített környezet. Nem a stílusirányzatok számítanak, hanem az adott épület minősége, illetve hogy az reflektál-e a közvetlen környezetére – hangsúlyozta Lázár János.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jogi hátteret a tavaly elfogadott, a Magyar Építész Kamarával és az építész társadalommal megalkotott, a magyar építészetről szóló és az állami beruházások rendjéről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályok teremtik meg. Az anyagi lehetőségek kapcsán Lázár János kiemelte: feladatának tartja, hogy a törvényi keret megalkotásán túl az állami beruházásokkal is lehetőséget teremtsen a magyar építészek számára. Példaként említette, hogy az elmúlt 14 évben 28 ezer milliárd forint értékű állami beruházás valósult meg Magyarországon.

Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, az MMA levelező tagja köszönetet mondott a Magyar Művészeti Akadémiának a III. Építészeti Nemzeti Szalon kiemelt támogatásáért. Mint mondta, az építészet egyszerre szolgálja az embert, de mérnöki tevékenység is. Mindkettő nagy kihívást jelent az építészetnek ebben a felgyorsult, változó világban – fogalmazott. Emlékeztetett: a kiállítás valamennyi termében tetten érhető az a művészeti törekvés, hogy az építő művészet „a harmónia ura”, beleértve az architektúra esztétikai és szakrális vonatkozásait. Ebben az értelemben a kiállításon bemutatott építészet túlmutat önmagán – hangsúlyozta Szegő György.

Turi Attila építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a legrangosabb seregszemlének nevezte az Építészeti Nemzeti Szalon kiállítását. Mint mondta, a tárlatot rendezvények, szakmai konferenciák, könyvbemutatók és különleges tárlatvezetések kísérik.  Arról beszélt, hogy a Szalon hívószava, a helyi érték arra utal, hogy az építészeti alkotások értékéhez hozzátartozik az, amit a hely, a környezet és a fenntartó közösség tesznek hozzá. Ez a kiállítás ünnep a magyar építész társadalomnak. A tárlat arra a megtartó erőre mutat, amely az építészet lényege, sajátos, belső fénye – fogalmazott Turi Attila.

A HelyiÉrték III. Építészeti Nemzeti Szalon kiállításán két kiemelt témakör van: az oktatási-nevelési intézmények és a lakóházak építészete. Az épített örökség helyzetét feltáró szekció a múlttal való együttélés lehetőségeit járja körül az identitás és a továbbörökíthető közösségi emlékezet szemszögéből.

A kiállítási tér végpontján kap helyet az építészeti gondolkodás mint alkotói folyamat szimbolikus leképezése: válogatás skiccekből, rajzokból, látványtervekből, amelyek művészi illusztrációkként a legjelentősebb hazai és nemzetközi pályázatokra készült építészeti víziókat is bemutatják. Az apszisban kialakított közösségi tér a párbeszéd, a szakmai közélet helye, hátterét a vizsgált fél évtized hazai építészeti könyvtermése adja. A művészi épületfotók az egyedi történetmesélés eszközeivel az épületek új arcát tárják a látogató elé, betekintést adva az anyag mögött meghúzódó emberi történetekbe, az építészet humán dimenzióiba, rávilágítva arra, hogy egy épület „helyi értékét” a használó közösség igazolja vissza napról napra.

A kiállítás főkurátora Dénes Eszter építész, építészeti szakíró, felkért társkurátorai Gutowski Robert, Perényi Tamás és Ferencz Marcel Ybl-díjas építészek. A III. Nemzeti Építészeti Szalon szeptember 15-ig látogatható.