Megnyílt Somogyi Győző kiállítása

Balog Zoltán a kiállításmegnyitón elmondta: fontos szembenézni a nemzeti múltunkkal, a szigetvári hősök helytállása csomópont, amelyben sok minden összesűrűsödik, ezekért pedig érdemes élni. ?Érdemes élni azok miatt, akik ránk bízattak, és ami ránk bízatott, ami nemcsak a jövő, hanem a múlt és a jelen is, a haza, az otthon, a család, a népünk? ? fogalmazott a miniszter.

Újra és újra felmerül a kérdés ? folytatta ?, hogyan lehet a mienk a szigetváriak hősiessége, miként részesülhetünk belőle. Az igazi kérdés azonban az, hogyan válhatunk mi Zrínyi Miklós életének, hősiességének részévé. Erre sokféle eszköz van, de a ?királyi út? mégiscsak a kultúra, a művészet. A mostani szövegváltozat közérthető, a képek pedig nemcsak közel hozzák hozzánk a múltat, hanem oda is visznek minket.

Somogyi Győző vonalai hitelesek ? mutatott rá a miniszter ?, hiszen gyermekkora óta katonákat, lovakat rajzol, minden zsinórnak, gombnak tudja a jelentését ? nála hitelesebben senki sem tudta volna illusztrálni a most megjelent kötetet.

Somogyi Győző a kiállításmegnyitón elmondta: ?a hazáért élet-halál harcot vívni és a vitéz ellenfelet megbecsülni ? e kettő együtt megfért Zrínyi lelkületében. Ezt szerettem volna visszaadni ezekben a rajzokban? ? hangsúlyozta.

A megnyitó utáni kötetbemutatón a művész kifejtette: a hősies élet áldozatát ragadta meg Zrínyiben és a katonáiban. ?Zrínyi, a költő megalapozza a hősi halált: az égben kezdődik, a pokolban folytatódik, és valójában a jóságos teremtő Isten és az angyali seregek, valamint az ördög és a pokol erői csapnak össze egymással. Végül elpusztulnak ugyan, de megdicsőülnek ? ez a transzcendentális keret, amelyben a mai történelmet is szeretem látni. Ma is ugyanolyan élet-halál harcot vív a nemzet, mint Zrínyiék korában, csak más eszközökkel? ? magyarázta Somogyi Győző.

A művész elmondta, hogy a kötet tízéves munka eredménye, a rajzok tussal készültek, apró kis pöttyökből álltak össze, és sok kutatás áll mögöttük. A fegyverek részletei, a hadviselet mind hiteles, hiszen a művész a Salföldi Kopjásokkal török kori hagyományőrzést művel.

?Mi lesz velünk, mi a mi jövőnk??

A Szent Rókus-templomban tartott, a szigetvári hősökre emlékező kegyeleti szentmisén mondott beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: ?mikor Zrínyi Miklósra és a szigetvári hősökre emlékezünk, akkor is arra gondolunk, mi lesz velünk, mi a mi jövőnk, hova visz az utunk. Az a föld, amelyért ők harcoltak, amelyet megvédtek, vajon ad-e még életlehetőséget nekünk, gyerekeinknek, unokáinknak. Az emlékezés által ?több lesz a remény, a hit, a bizonyosság, az optimizmus, amelyre érdemes vigyázni, amelyet érdemes megbecsülni, mert ebben a jövőben ott vagyunk mi is? ? fogalmazott a miniszter. ?A világ csodája az, amit 2013 óta fejlesztünk?, a vár is szépül és megújul, Szulejmán szultán sírját is feltárták a tudósok ? a politika, a közélet, a tudomány és a kultúra is jelen van. Mi az, ami mindezt összefogja? A kulturális összetartozásunk, azonosságunk, amely a kereszténység nélkül elképzelhetetlen? ? fejtette ki a miniszter. A hitért való harcra mutatnak példát Zrínyi és hősei. ?Kell a jó iskola, az egészségügy, szükség van gazdasági növekedésre, de kell a fundamentum, az alap, vagyis a hit és a bizalom, amelyek nélkül ezek a dolgok még ellenünk is fordulhatnak? ? zárta beszédét Balog Zoltán.

Koszorúzás Horvát Stancsics Márk szobránál

Horvát Stancsics Márk két ízben volt Szigetvár kapitánya, akinek szobra, Nagy Géza alkotása 1971 óta, vagyis 45 esztendeje áll a nevét viselő téren. Horvát Stancsics Márkról megtudhattuk, hogy szolgált a Zrínyiek, a Nádasdyak és a Batthyányak zászlaja alatt is, teljesített Győrben, a Bakonyban, a déli végeken és Szigetvár környékén is. Nevét mégis Sziget kapitányaként jegyezte meg a történelem. A vár élére 1566-ban került, és kezdettől fogva a hirtelen támadásokkal, a taktikai lépésekkel sikerült összezavarnia ellenségét.

A 184. Zrínyi-ünnepségen megkoszorúzták szobrát az iskolák, az óvodák és az alapfokú művészeti iskolák, a szigetvári tankerület, valamint a Szigetvári Várbaráti Kör.

Koszorúzás az Oroszlán-szobornál

A Gerendai István által készített szobor Szigetvár főterén, a Zrínyi téren áll, mely 1878-ban Szigetvár és a térség adakozásából épült. Ez Magyarország legrégebbi Zrínyi-emlékműve. A tűzgyújtást követően koszorúkat helyeztek el a szobornál: a szigetvári önkormányzat képviseletében Vass Péter polgármester, a Zrínyi-emlékbizottság részéről Dr. Hóvári János és Dr. Fodor Pál, az MTA főigazgatója, valamint a Szigetvári Várbaráti Kör tagjai.

Szíjjártó Anita

Fotó: Csákvári Zsigmond