(MTI) - A szombati szertartást Cyril Vasil érsek, a Vatikán Keleti Egyházak Kongregációjának titkára vezeti. A nemzeti szentélyt a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye jelenlegi és nyugalmazott püspöke, Kocsis Fülöp és Keresztes Szilárd áldja meg, szentbeszédet pedig Christoph Schönborn bécsi érsek mond.
Jelen lesz az eseményen Erdő Péter bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, valamint több püspök, köztük határon túliak is - mondta Kocsis Fülöp.
Kapin Istvánnak, a kegyhely igazgatójának közlése szerint a bazilika teljesen megújult, felújították tető- és toronyszerkezetét, megújuló energiaforrásra alapozva oldották meg a fűtését. Restaurálták ikonosztáziáit, átépítették a spirituális célokat szolgáló belső udvarát, illetve a templom előtti teret is.
Pataki Tamás, a beruházás tervigazgatója arról tájékoztatott, hogy a Hit és egészség - Máriapócs és Nyírbátor összefogása nevet viselő vallásiturizmus-fejlesztési projekt összköltsége 2,4 milliárd forint volt. Az EU 70 százalékos támogatást adott a beruházáshoz, míg a többit a nyírbátori önkormányzat, valamint az egyházak teremtették elő.
A máriapócsi bazilika 470 millió forintos költségből újult meg, s ugyancsak felújították a nyírbátori református és római katolikus templomot, valamint fejlesztették a nyírbátori gyógyfürdőt, és sétányt is kialakítottak a településen.
Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának tagja elmondta: a máriapócsi kegyhelyen felépítik annak a kis fatemplomnak a mását, amelyben az egyháztörténet szerint 1696-ban könnyezni kezdett a Szűz Mária-kép - ezt most Bécsben, a Szent István-dómban őrzik. A képről készített másolat Máriapócson a hagyomány szerint ugyancsak könnyezett, s ezért lett híres zarándokhely a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros imaháza, amelynek helyén később bazilika épült.
A fatemplomot - mivel eredeti alapját a bazilika felújításakor végzett ásatásokon nem tudták feltárni - a szentendrei skanzenben lévő, a 300 évvel ezelőtti korra jellemző mándoki imaház mintájára építik fel, s október elsején adják majd át a máriapócsi rendház mellett.
