A kétszintes lakóépület, vagyis domus nagyjából Kr. u. 124–138 között, Hadrianus császár idejében épült. A 216-ban megnyílt Caracalla-fürdők építésekor részben lerombolták. A lakóház freskóinak minősége alapján úgy vélik, egy gazdag kereskedő családjáé volt, ezért megmutatja, mi volt a helyszínen a fürdő építése előtt, hogyan fejlődött a város a Kr. u. második és harmadik évszázadban – mondta Daniela Porro, az olasz főváros építészeti főfelügyelője a megnyitón.

A lakóház romjait a fürdő jelenlegi talajszintje alatt nagyjából 10 méterrel fedezték fel a 19. század közepén. Egy évszázaddal később ásták ki, restaurálásra eltávolították a belső imaszobát és az étkező freskóval díszített mennyezetének töredékeit. Az imaszobát rövid időre látogathatóvá tették, de aztán harminc évre bezárták, és csak csütörtökön nyitották újra. Megtekinthetők olyan, eddig soha ki nem állított mennyezetrészletek, melyek Bacchus római boristent ábrázolják a drága egyiptomi kék és cinóbervörös pigmenttel festett freskón – magyarázták a restaurátorok.

A belső imaszoba egyik falát Jupiter, Juno és Minerva római istenek, a másikat Ízisz és Anubisz egyiptomi istenek ábrázolásai díszítik, ami a különböző hitrendszerek keveredésére utal. Ez gyakori volt akkoriban a római középületekben, de a magánházakban nem.

Ez az első alkalom, hogy ilyesmit látunk Rómában – mondta Mirella Serlorenzi, a Caracalla ásatási helyszín igazgatója.

Hozzátette, hogy amit a szakértők a római kori festészetről tudnak, az mindenekelőtt Herculaneum, Pompeji és Nápoly városaiból származik, melyeket a Vezúv Kr. u. 79-es kitörése elpusztított, maradványaik a vulkáni hamurétegek alatt maradtak fenn. A Kr. u. első század római festészetéről semmit sem tudtunk, mivel nem voltak ilyen jó állapotban fennmaradt termeink – magyarázta Serlorenzi.

A Fürdők előtt: a lakóház, ahol az istenségek együtt éltek című kiállítás a Caracalla-termák látványosságainak állandó része lett.

Fotók: Fabio Caricchia. Forrás: Facebook/Soprintendenza Speciale Roma