DBowie16 9.jpg

Közönség elé kerül David Bowie titkos terve

David Bowie életművét lezáró nagylemeze, a Blackstar (2016) mellett utolsó hónapjaiban új projektbe fogott, egy XVIII. századi musicalbe. A Spectator című színházi munka terveiről legközelebbi munkatársai sem tudtak.

A Spectatorhoz írt jegyzetekre Bowie elzárt dolgozószobájában bukkantak ‒ adta hírül a BBC. E jegyzeteket a muzsikus archívumának többi tárgyaival együtt a Victoria&A Múzeumnak adományozták. A rajongók és a kutatók számára szeptember 13-tól lesz elérhető a David Bowie Központ 90 ezer emléktárgya közül kétszáz, és köztük lesznek a musical tervei is.

Bowie Spectatorhoz írt jegyzeteit a levéltárosok úgy találták, ahogy hagyta őket, New York-i irodájának falára tűzve. Ehhez a szobához az alkotón kívül kizárólag személyi asszisztensének volt kulcsa.

A jegyzetek zöme az 1711. március 1. és 1712. december 6. közt megjelenő, 555 számot megélt Spectator napilappal foglalkozik. A lap nem keverendő össze az azonos című, 1828-ban alapított és mai napig létező politikai és kulturális hírmagazinnal. A XVIII. századi újságban, vasárnap kivételével napról napra egyetlen esszé jelent meg, ami olyan témákkal foglalkozott, mint a társadalmi viselkedés, a művészetek, a divat, az irodalom és a mindennapi élet apróbb részletei. Az írások gyakran humoros hangvételűek voltak és kitalált olvasói leveleket is tartalmaztak. A lap elbeszélője fiktív karakter, Mr. Spectator, egy londoni gentleman, aki nézőként (spectator) figyeli kora társadalmi életét.

Ezeket az esszéket pontozta egytől tízig Bowie, akit különösen lenyűgözött a bűn és a büntetés. Egyik feljegyzésében például egy nyilvános akasztás utóhatásait képzelte el, ahogy sebészek veszekednek a holttestek felett. Azt is fontolóra vette, hogy Jack Sheppardot, a piti tolvajt, aki elnyerte a közönség szeretetét, tegye meg főszereplővé. Megemlíti Jonathan Wild „tolvajfogó tábornokot” is, az igazságosztót, aki Sheppard letartóztatásában és kivégzésében játszott fontos szerepet. De elgondolkodott másik cselekményszálon is, ami a Mohock banda körül bonyolódott volna. A Mohock jelenség 1712-ben jelent meg, lényege, hogy magas társadalmi rangú fiatalemberek berúgtak, majd éjszaka megtámadták az embereket London utcáin.

Ez is érdekelheti

Január 10-én történt

1970. január 10-én halt meg Latabár Kálmán Kossuth-díjas színművész, a huszadik század egyik legnépszerűbb magyar komikusa, az Egy szoknya, egy nadrág, az Egy bolond százat csinál, a Péntek 13 és a Fel a fejjel főszereplője. A nagy múltú színészdinasztia leszármazottjaként született, Latyiként is emlegetett művésznek már a dédapja, a nagyapja és az édesapja is neves színész volt, ahogyan fia, ifjabb Latabár Kálmán is ezt a pályát választotta.

Január 8-án történt

„Egy művésznek fegyelmezettnek kell lennie, fel kell mutatni érzelmeket, de a saját, személyes fájdalmainkat transzformálnunk kell” – fogalmazta a ma hatvankilencedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Kubik Anna, akit többek között a Nemzeti Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a Thália Színház, a Pesti Magyar Színház és a debreceni Csokonai Színház előadásaiban, valamint A rossz orvos, A szivárvány harcosa, a Napos oldal, a Sínjárók és Az ügynökök a paradicsomba mennek című filmekben láthattunk.

Ezredjére lép a Fantom a Madách színpadára

A Madách Színház november 30-án ünnepli Andrew Lloyd Webber világhírű musicalje, Az operaház fantomja ezredik előadását – ezzel mérföldkőhöz érkezik a teátrum. A különleges jubileumi előadáson a jelenlegi három szereposztás valamennyi tagja színpadra lép, egyetlen estén idézve meg a darab több mint két évtizedes történetét és varázsát.

Sisi csodálatos nő volt, ám volt egy sötét oldala is

Majdnem pont harminchárom évvel a bécsi ősbemutató után vitte színre Szente Vajk az Erkelben Sylvester Levay és Michael Kunze Elisabeth című musicaljét.