Kodály Zoltánnak is az volt a szándéka, hogy a magyar társadalom éneklő, táncoló társadalom maradjon ? emlékeztetett Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki november 13-án a Fonó Budai Zeneházban tartott sajtótájékoztatót. Az államtitkár Sebő Ferenc szavait idézte, aki vallja: ha Európa kíváncsi a múltjára, hozzánk kell fordulnia. A táncházmozgalom bő 40 évvel korábbi elindulása és az azóta megtett hosszú út hozzájárult ahhoz, hogy szerethető, identitásnyújtó, értékmegőrző és értéktovábbadó, közösségteremtő legyen a magyar kultúrában a magyar néptánc és népzene ? fogalmazta meg Hoppál Péter.
Mint kiemelte: a táncházmozgalom egyik központi, kiemelt helyszínévé vált a Fonó. Teljesítményüket bizonyítja, hogy az 1995-ös indulás óta, az elmúlt 22 évben 250 lemezt adtak ki. Munkájuk európai szinten is kiemelkedik, melyet mutat, hogy a WOMEX a világ 20 legjobb világzenei kiadójának egyikeként tartja számon a Fonót, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban pedig kiadói tevékenységüket TOP Label díjjal is elismerték, sőt: 2016-ban az előkelő 4. helyezést érte el a Budai Zeneház, ráadásul egyetlen közép-európai kiadóként ? hangsúlyozta az államtitkár.
Emellett a Fonó folyamatosan pezsgő táncházéletnek ad otthont és próbahelyszín is. Hivatásának középpontjában a magyar népzene életben tartása, az abból táplálkozó zenei műfajok, kísérletek éltetése, a digitális korba való átmentése és honfitársainkkal való folyamatos megismertetése áll. Eredményei mutatják, hogy kiállta a próbát, és olyan előadókat nevel ki, akik idővel a hazai szcéna meghatározó alkotóivá válnak.
Hoppál Péter elmondta: a Fonó megérett a felújításra. ?Átnéztük tereit, infrastruktúráját, és személyesen is megtapasztaltam, hogy komoly felújítására van szükség? ? magyarázta az államtitkár, bejelentve, hogy a kormány a Fonó felújításának előkészítésére, a kivitelezéshez szükséges tervek, a teljes dokumentáció elkészítésére 50 millió forint támogatást biztosít.
Az infrastrukturális fejlesztések mellett azonban az amatőr népzenei és táncművészeti mozgalom támogatására is szükség van, ezért döntött a kormány a Csoóri Sándor Program elindításáról, melyre idén 2,5 milliárd forintos forrást nyújtott. Az államtitkár kiemelte: jövőre, 2018-ban már duplájára, 5 milliárd forintra nő ez a támogatási összeg, így összesen 7,5 milliárd forinttal segítik a hazai magyar és nemzetiségi, valamint határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök szakmai munkáját.
Idén egy szakmai tanácsadó testület tett javaslatot a támogatások elosztásáról. Ők mérték fel az egész Kárpát medencét, és óriási adatbázist készítettek, melybe másfél ezer szervezetet jegyeztek fel. Ebből az első évben 1376 jogi személyiséggel rendelkező szervezet részesül támogatásban, köztük 592 határon túli szervezet ? fogalmazta meg Hoppál Péter, hozzátéve: a nyertes pályázók között a legmagasabb támogatást ? 40 millió forintot ? a Fonó nyerte el. De a kisebb, falvakban működő szervezetek is 700 ezer és 8 millió forint közé eső összeget nyerhettek. Az összeget népviselet készíttetésére, élő népzenei együttesek szolgáltatásainak igénybevételére, szakmai-oktatói költségekre és technikai eszközbeszerzésre lehet fordítani.
Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy 2018-ban már 5 milliárd forintnyi forrást nyújtanak a programra, és nyílt pályázati formában nyerhetők majd el a támogatások. A pályázati kiírás pedig még idén megjelenik.
A sajtótájékoztatón részt vett dr. Balogh Júlia, a Csoóri Sándor Alap tanácsadó testületének elnöke, Csoóri Sándor özvegye, a Fölszállott a páva vezető szerkesztője is. Csoóri Sándor szavait idézte: aki énekel és táncol, az biztosan agresszivitás mentes és szeretettel közelít másokhoz ? vallotta a költő. Balog Júlia kiemelte: ez a 7,5 milliárd, mellyel a kormány megtámogatja a magyar kultúra műveőit, olyan komoly segítség, amely soha nem volt még korábban.
Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
