Megújult a Csokonait ihlető kaposvári Dorottya-ház

Egyéb

Átadták a mintegy kétmilliárd forintból felújított Dorottya-házat, egy Csokonai Vitéz Mihályt megihlető ünnepség helyszínét Kaposváron. Szita Károly, a város polgármestere felidézte: a Fő utcában álló épületben tartották 1798-ban a gróf Széchényi Ferenc Somogy vármegyei főispáni beiktatását követő ünnepségeket. A mulatságokon Csokonai Vitéz Mihály is részt vett, az ott szerzett élményei ihlették a Dorottya, avagy a dámák diadalma a fársángon című vígeposzának megírására.

A mintegy 2 milliárd forintból felújított Dorottya-ház az avatás napján, 2024. március 8-án.
MTI/Katona Tibor
A megújult kaposvári Dorottya-ház. Fotó: MTI/Katona Tibor

A településvezető hangsúlyozta, a 18. század első felében épült, ma kétszintes ingatlan az Esterházy-uradalom központja volt, később színjátszó körnek adott otthont, majd lakatosüzem, hentesüzlet és fogadó is működött benne, de egy ideje már üresen állt. Az önkormányzat megvásárolta, és úgy döntött, felújíttatja, mert a kaposvári identitás részét képezi.

A műemléki szempontok figyelembevételével megvalósult, energetikai korszerűsítést is magában foglaló rekonstrukció eredményeként az ingatlanban rendezvénytermet, kiállító- és bemutatótereket alakítottak ki. Az épületben Tourinform-iroda működik, és tervezik egy vendéglátóhely nyitását is.

DKATT20240308007.jpg
A Dámák diadalma című kiállítás részlete. Fotó: Katona Tibor / MTI

A Dorottya-házban az átadásával egy időben nyílt meg a Dámák diadalma című kiállítás. Gulyás Gábor kurátor úgy fogalmazott: a tárlat kiemelkedően fontos, ám méltatlanul kevéssé ismert értékek alapján szerveződött, amelyek hét magyar nő életművéhez kapcsolódnak. Az egy évig nyitva tartó kiállítás műalkotásokon, fényképeken és egyebek mellett használati tárgyakon keresztül állít emléket az elesetteket példamutatóan segítő Árpád-házi Szent Erzsébetnek, a keresztény meggyőződése mellett maximálisan kiálló Mária királynőnek és a bátorságáról híres Zrínyi Ilonának. A kiállítás felhívja a figyelmet az első magyarországi óvodát alapító Brunszvik Terézre, a kiegyezésben jelentős szerepet betöltő Erzsébet királynéra, az első magyar női parlamenti képviselőre, az emberi egyenlőség gondolatát hirdető Slachta Margitra és Magyarország első női követére, a legnagyobb hatású magyar pacifistának tartott Bédy-Schwimmer Rózsára.