„Intézetünk gondozza a Nemzeti Sírkertben nyugvó nagyjaink emlékét” – kezdte a főigazgató. „A Nemzeti Sírkert azonban nem egy temető, hanem ez egy virtuális fogalom. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által 1999 óta védetté nyilvánított sírok összességét jelenti. Ez országosan mintegy hatezer sír, körülbelül hétszáz temetkezési helyen az országban. Ezek közül nálunk, a Fiumei úti sírkertben, illetve a Farkasréti temetőben van a legtöbb. A Fiumei úti sírkertben körülbelül ezerötszáz védett sírról gondoskodunk.”

Fotó forrása: NÖRI

Mit jelent ez a gondoskodás? Rendszeresen érkeznek hírek például arról, hogy egyik vagy másik kripta, emlékhely megújult. A közelmúltban lehetett hallani, hogy felújították Vörösmarty Mihály és Erkel Ferenc síremlékét. Milyen ütemben haladnak nemzeti nagyjaink emlékhelyeinek restaurálásával? 

Jó lenne, ha mindig mindenre jutna pénz, de sajnos nem ez a helyzet. Így ütemezett koncepció szerint évente harminc, negyven sírt tudunk felújítani abból a keretből, amit erre Magyarország kormánya biztosít. De vannak olyan sírok is, amelyet mi magunk, saját forrásból újítunk fel. Ilyen például Vörösmarty Mihály sírja. Ő azért is nagyon fontos a számunkra, mert ő volt az első ikonikus halottja a sírkertnek 1855-ben. Nagyrészt ennek a temetésnek köszönhető, hogy a sírkert elnyerte nemzeti panteon jellegét.

Talán nem mindenki tudja, ezért érdemes megemlíteni, hogy Vörösmarty Mihály temetése volt az első nagyszabású tüntetés, amelynek során a magyarok kiálltak a szabadság mellett, felléptek a Bach-korszak elnyomása ellen.  A költő temetésén sok százezres tömeg jelent meg a temetőben. Onnantól kezdve mindenki úgy tekintett erre a helyszínre, hogy ez a nemzet nagyjainak temetkezési helye.

Úgy tudom, magánadományokból is újítanak föl sírokat. Azt olvastam, hogy Rákay Philip és családja a Petőfi-sírbolt felújítására adakozott.

Igen. Nagyon sok rendszeres látogatója van a temetőnek, sokan nagyon szeretik. Fényképeznek, sétálgatnak, egyfajta parkként használják a temetőt. Létezik egy Facebook-csoportunk is, ahol a látogatók megoszthatják egymással erről a nemzeti emlékhelyről a gondolataikat, fotóikat. Közülük sokan járultak hozzá a sírok felújításához kisebb-nagyobb adományokkal. Vannak, akik pár százezer forintot kínálnak, vannak, akik egy-két milliót. Vannak, akiknek konkrét kérésük van, mások ránk bízzák, mire fordítjuk a támogatást. Ilyen nagy összegű felajánlás, ami most Rákay Philiptől és feleségétől jött, nem érkezett korábban. Ők kifejezetten a jövő évi Petőfi-bicentenárium kapcsán adakoztak a Petőfi-család síremlékének felújítására. Mindenki ezen a sírhelyen nyugszik a Petőfi-családból, a szülei, a felesége, a gyermeke, az öccse, Petőfi Sándor kivételével. Csodálatos a síremlék, és valóban ráfér a felújítás. Arra számítunk, hogy jövő év március 15-én, amikorra elkészül ez a felújítás, komoly tömeg lesz jelen a sír felavatásánál.

A magyar temetők szimbolikus középpontja a megváltásra és feltámadásra emlékeztető nagykereszt. Úgy tudom, a Fiumei úti sírkert nagykeresztje a közelmúltban megújult. De vajon mit jelent ez a megújulás a temetőlátogatók számára?

Egy olyan történelmi temetőben, mint amilyen a Fiumei úti sírkert, a szent kereszt még nagyobb jelentőséggel bír, mert ide nagyon sok olyan ember jön, aki nem feltétlenül a saját szeretteihez érkezik, hanem csak emlékezni, elcsendesedni szeretne. Emellett ez a kereszt egyfajta zarándokhely is az ide látogatók számára, ahol azok előtt is leróhatják kegyeletüket, akik nem itt nyugszanak. Az tehát, hogy ez a kereszt méltó állapotban legyen, megfelelő megközelíthetőséggel bírjon, kulcsfontosságú volt.

Ha ennyire fontos szimbólum ez a nagykereszt, fölmerül a kérdés, hogyan kerülhetett olyan állapotba, hogy kiemelt jelentőségű legyen a felújítása? 

Ez a sírkert egyedi történelmi eseményeken ment keresztül, elsősorban a XX. században. A II. világháború után a munkásmozgalom kultikus helyeként kezelte az akkori kommunista rezsim, nem is nagyon engedtek ide senkit temetni. Az ő vallástagadó, vallásellenes hozzáállásuknak köszönhetően veszett el a szent kereszt eredeti funkciója azzal, hogy átszervezték a temető fő közlekedési rendszerét. A sírkert középső tengelyében az eredeti központi utat, amely a szent kereszt felé vezetett, átterelték, s miközben minden utat, mely elkerülte a hajdani központot, karbantartottak, addig a szent kereszt környezetét, a kereszthez vezető négy utat meghagyták köves, saras, gondozatlan állapotában.

Ennek az áldatlan helyzetnek a felismerése vezetett oda idén nyáron, hogy a temető nagykeresztje, ami egyébként a legmagasabb pontja a sírkertnek, kapja vissza régi jelentőségét. Egyúttal arra is gondoltunk, hogy azok, akik ehhez a kereszthez zarándokolnak, az ide vezető négy úton elhelyezett idézetek és történelmi események megjelenítése segítségével elgondolkodhassanak az ezeréves magyar kereszténység jelentőségén. Így merült fel az az ötlet, hogy a központi feszülethez vezető utak négy különböző tematika mentén mutassák meg azokat az irányokat, amelyek fontos elemei kereszténységünknek. Aki most eljön ide a szent kereszthez, le tud ülni, és elmélyedhet abban a szimbolikában, amit ez a tér megjelenít.

A temetőben számos rendezvényt tartanak. A kereszthez kapcsolódóan, a kereszt környékén is szerveznek rendezvényeket is?

Igen. Hogy ennek lehetőségét megteremtsük, célunk is volt. A kereszt körüli tér, illetve a ráfutó hosszú utak kiváló rendezvényhelyszínek lehetnek. A közelmúltban a piarista rend magyarországi tartományának háromszáz éves évfordulóján szentmisét és avatóünnepséget is rendeztünk ezen a területen, hiszen a piarista rendnek a Fiumei úti sírkertben két sírboltja is van, amiket a jubileum tiszteletére felújítottunk.

Nyilván a legtöbb látogató november első napjaiban érkezik. De feltételezem, hogy a sírkert rendezvényeire is sokan eljönnek.

Igen. Egész évben vannak olyan rendezvényeink, amelyek az itt nyugvó fontos magyar halottakhoz kapcsolódnak. Vezetett sétáinkat nem tudjuk annyiszor meghirdetni, hogy ne teljenek be néhány nap alatt. Vannak azután olyan ünnepkörök, amelyek nem egy-egy személyhez kapcsolódnak, hanem a nemzeti emlékezet részei. Ilyen például az október 23. és november 4. közötti eseménysor, ilyenkor például nagyon sok iskolás csoport látogat ide rendkívüli történelemórákra.

Vannak emellett olyan kiemelt nagyrendezvényeink, amelyek előadásszerűen szólítják meg a látogatókat. Az egyik a kulturális örökség napjai alkalmából rendezett program szeptember harmadik hétvégéjén. A másik az emlékhelyek napja, amelyet hat évvel ezelőtt indítottunk útjára, hiszen a NÖRI az országban található huszonegy nemzeti és ötvenöt történelmi emlékhely szakmai ernyőszervezete. Ezen a napon a teljes emlékhelyhálózatot megszólítjuk.

A legtöbb helyszínen vannak programok, de természetesen a Fiumei úti sírkertben is tartunk nagyszabású rendezvényt. Idén például a Kossuth-mauzóleum előtt épült szabadtéri nagyszínpadon az itt nyugvó írók, költők szövegei alapján készült jeleneteket láthattak az érdeklődők. A Múzeumok éjszakájához is szoktunk kapcsolódni, hiszen a sírkert tulajdonképpen egy szabadtéri múzeum, egy kulturális tér. Mi úgy hisszük, nem kegyeletsértő egy temetőben koncertet szervezni, különösen úgy nem az, hogy mindig van valamilyen kapcsolódása az itt nyugvó nagyjainkhoz.

Mindezekhez társul természetesen az év legnagyobb látogatottságú napjai, a halottak napja és a mindenszentek. Idén a Hagyományok Házával közösen szervezzük a Népzenei utazás ég és föld között című programunkat, melyen hat különböző helyszínen hat népzenei csoport ad elő halottkísérő, gyász- és siratóénekeket. A látogatók séta közben hallgathatják meg ezeket az előadásokat. A rendezvényt a korábbi évekkel ellentétben szabadtéri szentmisével indítjuk, amely 15 órakor kezdődik az imént említett szent keresztnél.

Kiegészítő programként pedig a látogatók kapnak egy mécsest, amit az első világháborús emlékmű körül kialakított Nagy-Magyarország sziluettjére letehetnek, emlékezve arra, hogy mi itt egy Kárpát-medencei, összmagyar kultúrát képviselünk.

Aki körbesétál a sírkertben, nagyon sok diákkal találkozhat. Mintha iskolai osztályok jönnének megtekinteni az emlékhelyet. Ezt is önök szervezik?

A Fiumei úti sírkert a XIX. századi magyar függetlenedésnek tiszta és világos lenyomata. A nemzeti öntudat ébredésének szinte az összes nagy alakja itt nyugszik, ők azok a személyiségek, akiket a fiataloknak, a gimnazistáknak fontos megmutatni. Készítettünk egy kutatást, amiből az derült ki, hogy az itt nyugvó nagyjaink a leginkább kedvelhető példaképei lehetnek a fiataloknak. Ehhez kapcsolódóan kezdtünk el kidolgozni az úgynevezett emlékezetpedagógiai programunkat, ami azt célozza, hogy – nemcsak itt, a Fiumei úti sírkertben, hanem a Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek országos hálózatában, mindazon helyszíneken, ahol van látogatófogadási lehetőség, kapacitás, vannak pedagógusok – hozzásegítse a fiatalokat az élménygazdag tanuláshoz.

A pedagógiai anyag tanári előkészítést követően, félnapos terepmunka és utólagos feldolgozás során olyan erős élményt ad majd a gyerekeknek, ami megerősíti őket a magyarságukban, nemzeti identitásukban. Azt tervezzük, hogy ehhez majd egy komoly, nagy látogatóközpontot is felépítünk osztálytermekkel, konferenciatermekkel, kiállító- és vetítőterekkel, amiben egyszerre több osztályt tudunk fogadni, valamint pedagógus-továbbképzést is tudunk tartani. Ezek a hosszú távú terveink. Rövid távon pedig abban bízunk, hogy például november első napjaiban is sokan ellátogatnak ide, hogy a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhelyén is leróják kegyeletüket azok előtt, akikre minden magyar tisztelettel emlékezik.

Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu