Megújulva vissza a hagyományokhoz – Interjú Balázs Gézával

Idén, 2022-ben lesz 150 éves a Magyar Nyelvőr, a magyar nyelvtudomány meghatározó folyóirata. Teljesen megújult szerkesztőséggel vág neki a jubileumnak a lap. Az új felelős szerkesztőt, Balázs Géza nyelvészt, néprajzkutatót, egyetemi tanárt faggattuk.

Ön nemrég lett az egyik meghatározó nyelvészeti tudományos folyóirat, a Magyar Nyelvőr felelős szerkesztője. Tudomásunk szerint azonban kapcsolatuk majdnem fél évszázados, egészen a kamaszkoráig nyúlik vissza…

A kiadó az év elején kért fel a lap szerkesztőségére. Gyermekkorom óta, ha jól számolom, csaknem ötven éve szoros kapcsolat fűz a Nyelvőrhöz. Édesapám, P. Balázs János készítette a Nyelvőr mutatóit (éves összefoglaló adatokat tartalmazó kis füzeteit), és mivel én gimnazista koromban már tudtam tíz ujjal, vakon gépelni, édesapám pedig nem, ezért megkért, hogy én gépeljem le az anyagokat. Később teljesen átadta nekem ezt a munkát. Idén harmincéves a szerkesztőbizottsági tagságom, vagyis 1992-től szervezetileg is kapcsolódom a laphoz.

Az év elején a szerkesztőbizottság kiürült, ezért újjászerveztem a lapot. Négyfős védnöki testületet kértem föl, egy kibővült, a magyar egyetemi élet teljes keresztmetszetét lefedő szerkesztőbizottságot, valamint két szerkesztőtársat. A nemzetközi tanácsadó testületet pedig az USA-tól Oroszországig képviselik jelentős tudósok, akiknek kapcsolatuk van a magyar nyelvvel, és rögtön, az első szóra igent mondtak. Amikor egy kollégámnak bemutattam a nemzetközi és hazai szerkesztőbizottságot, felkiáltott: a magyar nyelv mindannyiunké, természetes, hogy az egyetemek, a hazai és nemzetközi szakemberek és megközelítések széles köre állt a Magyar Nyelvőr mellé.

Ha ötven éve kötődik a laphoz, bizonyára folytatja a hagyományokat. Mik a tervei? Milyen irányba viszi tovább a lapot?

Nemcsak folytatom, hanem inkább visszatérek a hagyományokhoz, vagyis ahhoz, hogy a lap középpontjában a mindenkori magyar nyelv állapota, helyzete, kutatása áll, persze a kor szelleméhez illeszkedve nemzetközi kitekintésben. A lap alapításakor az Akadémia és Szarvas Gábor fő törekvése az idegenszerűségek, a nyelvújítás vadhajtásainak visszaszorítása mellett a magyar nyelv történeti és jelen kincseinek feltárása, értelmezése, a magyar nyelvtani jelenségek leírása volt. Én nem tervezek semmiféle nyelvi harcot, de a történeti és mai magyar nyelv középpontba állítását mindenképpen. A lap ugyanis az elmúlt harminc évben egy rendkívül szűk tudományos közeg lapja lett (a szerkesztőbizottság tagjai egy kivételével egyetlen egyetem egyetlen tanszékéhez kötődtek); és ez nem is lett volna baj, ha közben mind a tudományos színvonala, mind pedig az olvasói közönsége nem szorult volna vissza. Felkértem egy tudománymetriai szakembert, aki megállapította, hogy a Nyelvőr 2015-ben még a nemzetközi elismertségben a legmagasabb, Q1-es szinten állt, azóta viszont visszaesett Q2-es szintre, a süllyedés folyamatos.

Mit kíván tenni a folyamat megállítására?

Az új szerkesztőbizottság a szűkebben vett magyar nyelvészeti témákon túl képviseli a nyelvpszichológiát, a nyelvpedagógiát, a kommunikációelméletet, a szociolingvisztikát, a stilisztikát, az antropológiai és az igazságügyi nyelvészetet, az egyes kutatók megközelítései változatosak, mondhatni interdiszciplinárisak, az új nemzetközi tanácsadó testület pedig lefedi szinte az összes modern nyelvészeti témát, amellyel ma a világban foglalkoznak. De a középpontban mindig a magyar nyelv fog állni, hagyományos kategóriákkal: anyanyelvi kultúra, nyelvművelés vagy, az általam bevezetett kifejezéssel, az MTA gondozásában megjelent programadó munkámmal: a magyar nyelvstratégia. Hosszú évek óta vagyok szakfelelőse egyetemi szintű alkalmazott nyelvészeti szakoknak, ezért az elmélet és az alkalmazás kérdése számomra nem jelent problémát, és hangsúlyozom, hogy az öncélú, belterjes elméletieskedés felől a gyakorlati nyelvi megközelítések irányába terelem, ezzel más szakterületek részére is érdekeltté,érdekessé kívánom tenni a lapot.

Ezt jelenti a Nyelvőr korábbi hagyományainak folytatása?

A kezdeti Nyelvőrt rendkívüli nyitottság, mai szóval interdiszciplináris érdeklődés jellemezte: a nyelvészeten túl rendszeresen jelentek meg benne irodalmi, néprajzi, sajtónyelvi témák. És ezt a sokszínűséget a lap szinte a rendszerváltozásig megőrizte. Azóta viszont erőteljesen visszaszorult a sokszínű tartalom. Igaz, teret nyert a nyelvészet újabb irányzata, a funkcionális-kognitív nyelvészet, néhányan képviseltük a netnyelvészetet, de alig voltak stilisztikai, etnolingvisztikai-folklorisztikai, irodalmi, nyelvpedagógiai, nyelvpszichológiai (például olvasáslélektani) megközelítések; és teljesen kiszorult a nyelvművelés. Utóbbit már az általam szerkesztett első számtól visszavezetem. Korábban létezett az apró nyelvművelő írások rovata, A Nyelvőr postájából, ezt élesztettem fel; de elindítottam az Új szavak, kifejezések szemléje című rovatot is, és közlünk egy terjedelmes összeállítást tekintélyes magyar orvosoktól, hogy ők mit is várnának el a nyelvészektől az orvosi nyelv művelése terén (amivel a nyelvészek nem nagyon akaróznak foglalkozni). És a hagyományok megértését jelenti az is, hogy a 150. évfordulóra elindult a Magyar Nyelvőr történetét feldolgozó tudománytörténeti sorozatunk is.

Mit terveznek a 150. évfordulóra?

A Nyelvőr 1872 januárjában indult. Csak a
második világháború alatt nem jelent meg, tehát most lépett a 146. évfolyamába.
A megújult lapot 2022. április 14-én, a magyar nyelv hete megnyitóján mutatjuk
be a Nemzeti Színházban. A Magyar Nyelvőr
történetét feldolgozó kötetünket pedig a magyar nyelv napján, 2022. november
13-án tervezzük bemutatni, s ott még további ünnepi bejelentések is várhatók,
de ne szaladjunk előre, nem lövöm le a meglepetést.

Ha jól értem az elképzeléseit, akkor a
lapot egy szűkebb tudományos területről a nagyközönség felé kívánja
elmozdítani. Ez nem fogja azt jelenti, hogy a tudományos jellege, értéke csökkenni
fog?

Egy tudományos lap attól még csak formálisan tudományos, hogy egy zárt, belterjes közeg lapja, főleg akkor, ha ez a mai tudománymetriában döntő jelentőségű, ugyanis a zárt kör tudatosan és szervezetten egymást idézgeti – s bármennyire furcsa, ez ma a minősítés alapja, nem a társadalmi hasznosság vagy éppen az olvasói érdeklődés. Számomra a tudomány aktuális kérdések fölvetését, az arra való alapos, körültekintő elméleti magyarázatkeresést és az adott kultúra, jelen esetünkben a magyar nyelv iránti elköteleződést jelenti. Jelenti továbbá az okos tudománykommunikációt, amit a magyar nyelvművelés legjobbjai folyamatosan elláttak a Nyelvőr születésétől fogva.

Nekünk, nyelvészeknek igenis kötelességünk kutatni, körültekintően és türelmesen megválaszolni a magyar nyelvvel kapcsolatos kérdéseket.

És együtt kell működnünk mindenkivel, aki felelősséget érez, elkötelezett vagy csak pusztán érdeklődik az anyanyelve, illetve más nyelvi kérdések iránt. Ezért is szólal meg az első számban vagy egy tucat orvos, akik a test egészsége mellett a lélek és a nyelv egészségéért is szót emelnek. A kérdésre visszatérve: nem feledkezünk meg a magyar nyelvi témák nemzetközi beágyazásáról sem, például ez évtől a Nyelvőrnek évente megjelenik egy angol nyelvű különszáma is, amelyben gondolatainkat a nagyvilággal is megosztjuk. Az első tervezett angol nyelvű különszámunk témája: a normavilágosság; vagyis a jog és a nyelvhasználat kérdését járjuk körül hazai és külföldi tudósok bevonásával.

Hogyan és hol érhető el a lap?

A lap nyomtatott változatát a kiadóban lehet megrendelni (irodavezető@mnyknt.hu). A lap online változata ingyenesen olvasható az mnyknt.hu honlapon, illetve a Magyar Nyelvőr összes száma ingyenesen letölthető, olvasható az MTA Könyvtárának repozitóriumában. Nemzeti minimumnak gondolom, hogy a magyar nyelvvel kapcsolatos leginkább alapvető dokumentumok ingyenesen, mindenki számára hozzáférhetők legyenek!

Nyitókép: ELTE BTK