Esztergályos Cecíliát a legtöbben a Família Kft. Szép Ágicájaként ismerik. A színésznő azonban számos nagyjátékfilmben, tévéfilmben, színdarabban szerepelt, sőt karrierjét balett-táncosként kezdte, 1963-ig volt a Pécsi Balett állandó tagja. ?Az első diplomámat 1960-ban szereztem meg az Állami Balettintézetben, a második diplomámat pedig 1968-ban vettem át a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Ezek a mérföldkövek, de valójában már 1951-től szerepeltem, tehát összesen hatvanhét éve vagyok színpadon? ? mondta a színésznő, aki 1961-ben kapta meg első filmszerepét az Oscar-díjas Szabó István Te című rövidfilmjében, ezt követte az 1962-es Elveszett paradicsom, majd a Tücsök, az Álmodozások kora, az Ajándék ez a nap, a Mit csinált a felséged 3-tól 5-ig? és még sok tévé- és nagyjátékfilm, valamint színpadi szerep. Bár hivatalosan a színészi pályát választotta ? saját bevallása szerint azért, mert színészként többféleképpen ki tudja magát fejezni ?, a táncot sosem hagyta abba. ?Egész életemben, ameddig létezem, tudom a táncot alkalmazni. Ez olyan, mint a nyelv, amelyet az ember nem tud félretenni, hanem tovább él vele? ? mesélte Esztergályos Cecília, aki a balett és a színművészet mellett foglalkozik kerámiakészítéssel és festéssel is, melyeket a ?90-es évek végén kezdett el. ?Véget ért egy nagy szerelem, a Família Kft. 1999-ben. Ezt követően szabadúszóként dolgoztam, ugyanúgy tanultam a szerepeket, játszottam, de több szabadidőm maradt, így elkezdtem kerámiázni, hat év múlva pedig festeni? ? mesélte a színésznő, akinek már kiállítás is nyílt a műveiből. Esztergályos Cecília nyolc évig alakította Szép Károlyné Ágnes szerepét a Família Kft.-ben, a szerep kedvéért a Nemzeti Színházból is eljött, ahol hat évig játszott állandó tagként.
Rendkívül aktív személyiség, aki egyszerre mindig több dologba fog, melyeket sikerrel visz véghez. A színházi és filmes teljesítményének, utánozhatatlanul energikus stílusának és kifinomult mozgáskultúrájának elismeréseként kapta meg a Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész március 15-én a Kossuth-díjat. A díj a magyar kulturális élet egyik legrangosabb elismerése, mérföldkő egy művész életében, melynek elnyerésekor sokan számot vetnek a karrierjükkel. A színművésznő e kapcsán azt mondta: ?Őrülten boldog voltam, a mennyországban éreztem magam, számvetést azonban nem tartottam. Mindig előre kell tekinteni, előre kell menni, és amit a sors ránk mér, azt a lehető legjobban kell viselni és teljesíteni. A szakmának megfelelni, ez a legfontosabb? ? vallja a színésznő, aki most is irigylésre méltóan aktív, saját bevallása szerint a munka élteti, csak így tud friss maradni. ?Ez örök körforgás, hiszen ha van feladat, van energia is? ? osztotta meg életenergiájának ?titkát? a művésznő. Az Újszínház állandó tagjaként hat darabban játszik, vendégszerepléseivel együtt pedig összesen tizenhárom előadásban látható az idei évadban. A művésznő legújabb darabját április 6-án mutatták be Zserbótangó címmel, mely tragikomédiában Tordai Terivel és Bordán Irénnel játszik együtt. ?Tordai Terivel idősödő színésznőket alakítunk, akik megpróbálnak életet lehelni saját magukba, hiszen a darab szerint ők már nem játszanak sehol és arra készülnek, hogy beköltözzenek az Aranyhíd nevű művészotthonba. Nagyon-nagyon élveztem a próbákat és az előadást. Még csak egyszer ment a darab, de már jövő szeptemberre elfogytak a jegyek elővételben? ? mesélte Esztergályos Cecília, aki nem munkaként gondol a színházra, sokkal inkább a játék öröméért lép színpadra, azonban csak olyan szerepeket vállal el, amelyek elnyerik a tetszését. ?A munka nem esik nehezemre, ha tetszik egy darab, akkor elvállalom, ha nem tetszik, akkor nem. Legyen az bárhol, ha valamilyen szereppel nem vesznek le a lábamról, akkor azt nem játszom el. Ezért nincs törés, és ezért érzem jól magam a bőrömben, csak arra koncentrálok, amit én szeretek.?
A Zserbótangót leközelebb április 17-én tekinthetik meg az Újszínházban, ahol április 22-én Esztergályos Cecília önálló estjére, a Meddig vagyok?! című estre is jegyet válthatnak.
Fischer Viktória
