"Ezeknek az embereknek köszönhetjük, hogy Mexikó létezik" - fogalmazott Felipe Calderón mexikói elnök a több mint ezer katona és száztagú katonazenekar részvételével zajló felvonuláson, amelyet mexikóiak ezrei követtek a helyszínről.
A XIX. századi díszegyenruhába öltözött kadétok óvatosan emelték ki a Spanyolország elleni függetlenségi háború hőseinek csontjait tartalmazó üvegurnákat a Paseo de la Reforma sugárút és a Florencia utca kereszteződésében található Függetlenség angyala emlékmű alatti kriptából. Az urnákat ezután több tucat fekete ló kíséretében végigvitték a Paseo de la Reformán.
A függetlenségi harc 12 vezetőjének maradványai 1821-ben, a háború végén különböző helyeken voltak. A kormány 1823-ban begyűjtette a szétszórtan található csontokat, majd elrendelte az áldozatok újratemetését a hatalmas mexikóvárosi katedrálisban. A sírok silány minőségére hivatkozva a századfordulón feltárták azokat, és a csontokat urnákba rakták át, közben azonban sok közülük összekeveredett. Az urnákat az 1910 és 1920 között zajló mexikói forradalmat követően, 1925-ben helyezték át mai helyükre, miután a politikai vezetés szakított a katolikus egyházzal.
A függetlenségi harc 12 vezetőjének koponyája közül négyet egyértelműen azonosítottak, a többi eredetiségét illetően azonban már a századforduló óta kételyek merültek fel. Egyes történészek szerint az is elképzelhető, hogy Új-Spanyolország utolsó alkirályának földi maradványai is köztük vannak. Az állam a csontok azonosítására komoly erőfeszítéseket tesz az augusztusban kezdődő függetlenségi ünnepségsorozat közeledtével. A tervek szerint a hősök maradványait kiállítják, és csak egy év múlva kerülnek vissza helyükre, a függetlenségi emlékmű alá.
