Mi, Magyarok

Bihari Ádám: Az építéskultúra és a tapasztalat átível téren és időn

Újra divat a vályog, ami jó hír, mert Magyarországon félmillió lakott vályogház található, amelyeket érdemes felújítani, sőt, akár új vályogházat építeni. Bihari Ádámmal, a NaturARCH építészével beszélgettünk.

A folyton újjászülető alagúton átutazott a történelem is

A pesti vicc szerint csak azért volt szükség a budai Váralagútra, hogy ha esik az eső, legyen hová betolni a Lánchidat. Az 1857. február 10-én átadott alagútban soha nem fért volna el a Lánchíd, viszont a magyar történelem egy része igen.

Szüreti felvonulás – rendeletre?

A szüret végét mindig megünnepelték a régiek – de a 20. század elején már miniszteri rendelet is előírta: szüreti bált kell tartani. Hogyan lett a szüreti felvonulás sztrájkmegelőző eszköz?

A világábrázolás volt a mesterműve

Képzeljünk el egy 19. századi magyar birtokon egy volt katonatisztet, aki éveken át dolgozik azon, hogy pergamenpapírra rajzolja a világ legrészletesebb térképét. Ő volt Perczel László.

Keresik a népművészet legjobb mestereit

December 1-jéig lehet jelentkezni a Kárpát-medence legjelentősebb népművészeti seregszemléjére, a Hagyományok Háza által szervezett XVIII. Élő népművészet – Országos Népművészeti Kiállításra.

Programok

Tihany legendáit bele lehet foglalni egyetlen illatba

Nyárádi Natália hétéves korától Tihanyban élt, s ott működik a szülei, Nyárádi Zsolt és Hollán Éva virágzó levendulás-parfümös vállalkozása, így kézenfekvő döntés volt: itt képzeli el a jövőjét.

A Szent Korona a föld alatt, bunkerben és hordóban

A magyar Szent Korona, az államiság és a függetlenség szimbóluma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, majd később is drámai viszontagságokon ment keresztül.

Biciklivel indult, mentőkocsival folytatódott

Ha augusztus 20., akkor Debreceni Virágkarnevál. 1966 óta minden évben, ez alkalommal is végigvonulnak a virágkocsik Debrecen utcáin.

Az egyéniség csak a stressz hevében képes tökéletesen kiformálódni

„Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá” – állította Selye János, a 20. század egyik legnagyobb hatású orvoskutatója, aki először írta le tudományosan a stressz tünetegyüttesét.

Létezik a katasztrófaturizmusnak művészettörténeti irányzata?

Bernát Milán operatőr úgy döntött, rendezi az 1945 és 1989 között készült magyarországi köztéri alkotások sorsát, és a volt diszeli tűzoltólaktanyában tematikus látványtárat hoz létre. Egyelőre még csak gyűjtik az alkotásokat, de már így is számos műtárgyat tekinthetnek meg az érdeklődők.

Ma van Nagyboldogasszony napja

Szűz Mária mennybevételére emlékeznek ma a katolikus hívek világszerte, de a Kárpát-medencében különleges jelentősége van e napnak.

Mi a csudáért készít miniatűr tárgyakat az ember?

Játéknak? Dísztárgynak? Hogy ügyességét bizonyítsa? Hatalmas érdekességek pici tárgyakról: bútorokról, könyvekről, konyhai eszközökről és dísztárgyakról.

Ezek a seprűk nem (csak) boszorkányoknak készülnek!

Egy jó seprű a mai napig minden háztartásban nélkülözhetetlen, a jó seprű ismérve pedig az, hogy nem műanyagból, hanem javarészt természetes anyagokból – cirokból, fából, eredetileg pedig fűzvesszőből – készül. A Petőfi Akadémia epizódjából megtudhatjuk, hogyan!

A zománctáblák aranykorában még táblarazzia is volt

A zománcozott reklámtáblákban többek között az volt a jó, hogy a plakátokkal ellentétben nem mosta el őket az eső, és úgy tűnik, a történelem sem.

Óvodás csoporttól a főorvosig mindenki kézműveskedik a Míves Házban

A sepsiszentgyörgyi Míves Házban működő Guzsalyas Alapítvány foglalkozásokat kínál mindazoknak, akik szeretnének a két kezükkel alkotni. A Csoóri-sorozat epizódjából ráérezhetünk ennek az ízére.

Pávák és delfinek a Balaton-felvidék lankáin

Csodálatos mozaikpadlók, festett faliképek, faragott delfinek: nem kell ahhoz feltétlenül Olaszországba utazni, hogy a római kor művészeti kincseit tanulmányozhassuk.