1968-ban történt: "A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség szerződést kötött a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetével a gyors atomreaktorok továbbfejlesztéséhez szükséges neutronfizikai adatok meghatározására." "Belépett Magyarországon a televízió hatodik adásnapja - mostantól csupán hétfőn van adásszünet. Az új adásnapon indul a Péntek esti tévészínház, ekkor zajlanak le a legjelentősebb zenei, vagy irodalmi fejtörők, vetélkedők, különféle politikai dokumentumműsorok, s ekkor jelentkezik a Kék fény című, hazai bűnügyeket dokumentumszerűen feldolgozó sorozat."
Glauber Rocha brazil filmrendező A föld transzban című alkotásának vetítése már a negyedik alkalom volt Kovács András: Falak című nyitófilmjén, Godard Week-end-jén és Pasolini Teorémáján túl. Abban mindenképpen első, hogy semmi köze az európai 1968-hoz, hiszen Latin-Amerikában akkor is minden másképp zajlott. Brazília egyes teoretikusai szuperhatalmat álmodtak, mások a lakosság alultápláltságról és analfabétizmusáról írtak aggasztó szociológiai tanulmányokat.
érzékeny értelmiség nagy, önmarcangoló gondolatai. Furcsa, de a nagy földrajzi távolság ellenére olyan, minta ez a film hatott volna a magyar filmrendezőkre és akár a szavalókórusok karmestereire is, holott annak idején, mindössze két hétig vetítették nálunk, (a plakátja talán még fellelhető a PTA épületében valahol). Egyébként meg a filmes újhullám is végigsöpört a világon és a hasonló szimbolika nyilván ennek is köszönhető. A végén elbukik az értelmiségi hős persze és semmi nem változik, ami ránk nézve nem túl bíztató, igaz a klub létszáma aránytalanul kicsi ahhoz, hogy apátiába süllyedjen a haza.
Kerekes György történész olyan érdekes történelmi momentumokat mesél Dél-Amerikáról a film után, hogy az felvidítja a céltalan, jövőképtelen, vetítés végén ott maradt tizenöt fős hallgatóságot is. Puccsokról, az amerikai hadsereg által segített diktatúrákról, demokratikus választásokról mesél az egyre különlegesebb színben feltűnő földrészről, amelynek a történelmét húsz évig kutatta. Az Eszmeáramlatok Latin-Amerikában című, általa is szerkesztett könyvből kapunk egy kis ízelítőt. Kubától-Chiléig (ilyen címmel a Kossuth Kiadónál jelent meg saját kötete) végigvesszük a történelmi jelentőségű változásokat. A történelem tükre azért el tud bagatellizálni és nagyon jelentőssé is tud tenni dolgokat. Megragadott például az a mondata, hogy a rendszerváltás előtt (amikor még nem utazhattunk) mennyivel nagyobb volt a nyitottság a részünkről Latin-Amerika felé. Rengeteg példányban adták el Kerekes György könyveit. Aztán a változások után befelé forduló ország lettünk, úgyhogy bíznunk kell benne, hogy eljönnek az új hatvannyolcasok.
