Ez a film egy generációkon átívelő kiáltás és kiállás a nők jogaiért

Film

Paola Cortellesi debütáló rendezése, a Miénk lesz a holnap erőteljes társadalmi üzenet a családon belüli erőszakról és a nők helyzetéről, amelynek egy szörnyű gyilkossági eset még nagyobb relevanciát ad.

A Miénk lesz a holnap (C'è ancora domani), Paola Cortellesi első rendezése nemcsak a nemzetközi kasszasikereket – köztük a Barbie-t és az Oppenheimert – utasította maga mögé hazájában, Olaszországban, hanem mély társadalmi párbeszédet is elindított a nők jogairól és a családon belüli erőszakról.

A film főszereplője Delia (Paola Cortellesi), egy háromgyermekes anya, akinek élete férje, Ivano (Valerio Mastandrea) kegyetlen és kiszámíthatatlan viselkedése körül forog. Ivano nemcsak rendszeresen bántalmazza feleségét, hanem az egész család életét kontrollálja. Egy római belvárosi lakásban élnek, amelynek ablakai a járdaszintre nyílnak. A félig föld alatti otthon egyszerre jelképe a munkásosztály nélkülözésének, de egyben az asszony bezártságának, beszűkült mozgásterének is.

A nyitójelenetben a reggeli „jóreggelt pofon” után egy elhaladó járókelő port rúg az ablakba, egy kutya pedig levizeli az ablakpárkányt.

A filmben a későbbiekben is vissza-visszaköszönnek az ezekhez hasonló, erős vizuális metaforák, amelyeket a merészen választott zenei betétek még tovább nagyítanak.

Deliát erőszakos férje egyszerre tekinti szolgálójának és bokszzsákjának. A két égetnivalóan rosszcsont fiú mellett a legidősebb gyerek, Marcella (Romana Maggiora Vergano) szorongással és undorral vegyes megvetéssel figyeli szülei kapcsolatát, mégis elnézi vőlegénye, Giulio kezdődő agresszióját. Ez a dinamika élesen rávilágít arra, hogy az ilyen viselkedési minták milyen mélyen gyökerezhetnek egy család életében, és hogy az erőszak és elnyomás generációkon keresztül képes átívelni.

A történet katalizátora egy titokzatos levél, amely Delia életének új irányt ad. Olyan lehetőséget nyújt, amely a szabadság ígéretét hordozza magában és nemcsak a saját, de gyermekei jövőjén is képes változtatni.

A levél valódi jelentőségére viszont csak a film utolsó tíz percében derül fény, egészen meglepő csavart adva a történetnek.

Bár az 1946 májusában játszódó, fekete-fehér képi világgal operáló történet a múltban gyökerezik – és erősen megidézi a klasszikus olasz neorealizmus stílusát –, nagyon is képes rezonálni a jelenkor valóságával, és a modern zenékkel, valamint a rendezés friss megközelítéseivel napjaink problémáira is reflektál.

Cortellesi, aki főszereplője, társszerzője és rendezője is a filmnek, mesterien vegyíti a humort és a drámát. A súlyos témák ellenére a vetítés alatt gyakran futott végig nevetés a közönség soraiban, hiszen a filmben ábrázolt családi dinamikák sokak számára ismerősek lehetnek. Különösen emlékezetesek a nagypapa halálával kapcsolatos jelenetek, amelyek remek példát mutatnak arra, hogyan rejtőzhet a komédia egy potenciálisan szomorú eseményben is. A szomszédok közötti perlekedés az olaszok temperamentumával kapcsolatos sztereotípiáinkra játszik rá rendkívül szórakoztatóan. De szintén maradandó kép, ahogy Delia és titkos, plátói szerelme csokoládétól maszatos fogakkal mosolyog egymásra.

A filmnek azért vannak gyenge pontjai is. Az erőszakos férj kissé egydimenziósnak tűnik, annak ellenére, hogy néhányszor elhangzik, hogy brutalitása mögött a gyenge idegei állnak, mivel két világháborút is át kellett élnie. Nehéz volt hova tenni azokat a képsorokat is, amelyekben az ütlegelés tánccá alakult, még ha érteni vélem is azt, hogy a rendező célja Delia pszichés védekezési mechanizmusának bemutatása volt. Az amerikai katonás történetszál is mintha kilógna a többi közül, kicsit olyannak tűnik, mintha utólag írták volna bele, hogy odadurrantsanak a kissé leülő cselekménynek.

Hibái ellenére a Miénk lesz a holnap egyértelműen kiemelkedik az európiai filmtermésből. A mély társadalmi üzenetekkel átszőtt alkotás magával ragadóan ötvözi a történelmi kontextust a kortárs relevanciával. Cortellesi nemcsak rendezőként, de főszereplőként is kiváló teljesítményt nyújt, érzékenyen bemutatva Delia belső küzdelmeit és lassú átalakulását.

A film 2023 októberében került az olasz mozikba, rá néhány héttel az országot megrázta Giulia Cecchettin, egy 22 éves egyetemista meggyilkolása. A lányt volt barátja brutális módon, hetven késszúrással ölte meg. Tavaly ő volt a 102. nő Olaszországban, akinek erőszakkal oltották ki az életét, a gyilkosságok több mint felét pedig partnerek vagy korábbi partnerek követték el. A szörnyű eset országszerte tüntetéseket váltott ki, rámutatva, hogy még a fejlett országokban is mekkora probléma a családon belüli erőszak. (Magyarországon minden hétre jut egy haláleset családon belüli erőszak miatt.)

A film nemcsak a mozinézők szívét nyerte el, de a nők helyzetével kapcsolatos párbeszédet is új alapokra helyezte, és az online térben is széles körű vitát indított a családon belüli erőszakról. Az alkotás elnyerte a Római Nemzetközi Filmfesztivál közönségdíját és a zsűri különdíját is, és már szóba került egy amerikai remake is Lady Gagával a főszerepben.

Cortellesi filmje egy olyan világot idéz meg, ahol a nők jogaiért folytatott küzdelem éppen csak elkezdődött, de annak üzenete ma is érvényes: a változásért érdemes harcolni, és nem szabad természetesnek venni az elért eredményeket sem.

A Miénk lesz a holnap 2025. január 2-tól látható a magyar mozikban a Mozinet forgalmazásában.

Fotó: Mozinet