A Petőfi Irodalmi Múzeumhoz 2004 és 2018 között több helyről is érkezett új hagyatéki anyag, amelynek feltárása, a levelezés rendszerezése, digitalizálása aprólékos feladatsor elé állította a kutatókat. A Kutatók Éjszakájának Móricz Zsigmondról szóló előadásán ennek eredményeivel, közük főképp a fiatalkori útkeresés legizgalmasabb kérdéseivel ismerkedhetett meg az érdeklődő.

„Hát rajzolással foglalkozol é még?” – kérdezi levelében egykori iskolatársa, Majthényi Miklós barátját, Móriczot 1899-ben kelt kedves levelében. Megemlíti Móricz egyik munkáját, egy remek szatírfejmásolatot is, melyet a Képes Újságban megjelent Benczúr Gyula-mű alapján készített. Izgalmas kutatómunka eredményeként kiderült, hogy 1894-ben jelent meg a rajz eredetije.

Móricz 15 éves korában készítette az említett másolatot, ékes példájaként műfaji útkeresésének.

Digitális Képarchívum (DKA) / Hungarian Digital Archive of Pictures
Neszták Béla szobra Móricz Zsigmondról
A szerző felvétele

A korszakra jellemző volt a népművészet értékeinek felismerése, a néprajzi gyűjtőmunka elterjedése. Ehhez kívánt csatlakozni Móricz is, amikor az Iparművészeti Múzeum könyvtárosához fordult, ezzel a kérdéssel: „Mit gyűjtsek?” A hezitáló fiatalembernek Czakó Elemér a Debrecen-környéki szűrhímzés mintáinak gyűjtését javasolta. A levélváltásból az a kedves epizód is kiderül, hogy Móricznak a szomszédja nem adta oda a kalácstakaró kendőjét a gyűjtés céljára, mivel az még javában használatban volt.

„Miféle ember ez?” – tette fel a kérdést az író következő levelében, melyben tudós nagybátyjához, Pallagi Gyulához fordult. Testvérei az imregi templom környékén antropológiai ásatásokon dolgoztak, Dezső öccse a templom küszöbe alól előkerült koponyát küldött neki. Zsigmond elküldte Pallaginek a gondosan lerajzolt koponyafejet, és igyekezett megtudakolni, hogy a rajz alapján megállapítható-e, milyen ember maradványa lehet a lelet. 

A koponyát az íróasztalán tartotta, és az költözött vele mindenhova.

Móricz Zsigmond egykori lakóháza a Bartók Béla úton
A szerző felvétele

„Lidércek akadályozzák, akik igazából nincsenek” – olvashatjuk a Budapestre került Móriczról, aki sokat betegeskedett, káosz uralkodott a gondolataiban, akárcsak az életében is. Kiderült, hogy retorzió fenyegeti, mert nem vonult be. Egyetemi tanulmányait nem tudta igazolni, mivel az indexe elveszett. Protekciót szereztek számára az egyetemen, hogy megoldódjék problémája, de ő végül az ígért segítséget sem vette igénybe.

Élete csak néhány év után jött egyenesbe. Ekkor kezdett el udvarolni Holics Jankának.

A szerelmi levelezés korabeli nehézségeivel ma már nem kell megküzdeni, abban a korban azonban a fiatalok családja „cenzúrázta” a leveleket, ezért különböző fondorlatokat vetettek be: a bélyeg alá rejtették üzeneteiket, vagy titkosírás, rovásírás segítségével vallottak érzelmeikről.

Móricz Zsigmond éa Holics Janka Leányfalun (1940)
Forrás: Fortepan

Móricz a kapcsolattartás különleges módját választotta, amikor az Újság című folyóirat gyermekrovatában Nagyapó álarca mögé bújva üzent Jankiczának 1904. május 15-én: „Szereted Nagyapót? Ő is nagyon-nagyon szeret téged, kivált, ha gyakran írnak neki kedves levelet. Jó mulatást azon a szép vidéken! Nagyapó csókolja kis unokáját”. A Csetneken tanító Holics Janka megtalálja az Újságban a neki címzett titkos üzenetet, és másnap válaszol is rá Nagyapó stílusában.

A szerelmi levelezés egy másik izgalmas felfedezését egy lyukas levél szolgáltatta. A kutatások során erre a rejtélyre is fény derült. 1904 márciusában Móricz eljegyzési gyűrűt húzott Janka ujjára, de fordítva ez nem történt meg, mert Zsigmond Jankától várt maga számára gyűrűt, felrúgva a kor eljegyzési szokásait. Janka fél évvel későbbre ígérte meg  gyűrű beszerzését. Móricz levélben küldte el gyűrűsujjának méretét oly módon, hogy lyukat vágott a levélpapírba.

Móricz írói pályafutásának kevéssé ismert oldalára is fény derült:

rövid ideig dalszövegíróként is működött.

1906-ból származnak a tulipánmozgalom számára, népies stílusban írt szövegei. A tulipánmozgalom legfőbb célja a magyar ipar támogatása volt, nevét a védjegyeként használt tulipánmotívumról kapta. A mozgalom elindulása egybeesett az akkori képviselő-választással, az ellenzék szintén zászlajára tűzte a magyar ipar támogatását. Kortesversek megírására kérték fel Móriczot, akinek népies műdalait Györe Károly zenésítette meg.

Az online előadást a Kutatók Éjszakáján a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Cséve Anna tartotta.

Nyitókép: Móricz Zsigmond Leányfalun 1940-ben. Forrás: Fortepan