Milliárdos jogdíjveszteséggel fenyegeti a magyar zeneipart a mesterséges intelligencia
A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért a Whitereport által készített, ProArt Zeneipari Jelentés 2025/2026 című átfogó elemzésében mutatott rá arra, hogy a szabályozatlan technológiai előretörés hova vezethet. Ha a jelenlegi folyamatok változatlanul folytatódnak, 2028-ra a magyarországi zenei jogdíjbevételek csaknem ötöde – egészen pontosan 19 százaléka – forgásba kerülhet és elveszhet.
A számok nyelve: milliárdos lyuk a büdzsében
A friss kutatás szerint a digitális transzformáció második hulláma egy olyan sajátos piaci helyzetet teremtett, ahol a nagy techcégek engedély nélkül építették be modelljeikbe a magyar és nemzetközi dallamokat. A dalszerzők, előadók és hangfelvétel-kiadók tudta és hozzájárulása nélkül felhasznált védett tartalmak segítségével „tanították meg” az AI-t zenélni.
Ennek a gyakorlatnak az ára rendkívül magas a hazai jogvédő szervezetek bevételeire nézve. Kizárólag a 2028-as évben 5,8 és 6 milliárd forint közötti kiesést vetítenek előre az Artisjus zenei szerzőijogdíj-bevételeiben, valamint az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) és a Mahasz bevételeiben.
Ez a válság ráadásul nem korlátozódik a magyar határokra, hiszen a nemzetközi iparági elemzések globális szinten is 23 és 30 százalék közötti bevételkiesést jósolnak 2028-ig. A teljes elemzés és a szövetség anyagai elérhetők a ProArt hivatalos oldalán.
Mi az értékhézag?
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása az úgynevezett új value gap (értékhézag) kialakulása. Ameddig az olyan generatív MI-óriások, mint a Suno vagy az Udio dollármilliárdos cégértékelést érnek el és jelentős előfizetési díjakat zsebelnek be a felhasználóktól, addig az alapanyagot biztosító magyar művészekhez és kiadókhoz egyetlen fillér sem jut el. A gépek gyakorlatilag az ő munkáikból kinyert minták alapján váltak profivá.
Ez az aránytalanság a teljes magyar nemzetgazdaságra kihat, hiszen
Ezt a jelentős gazdasági erőt erodálhatja a szabályozatlan algoritmusok jelenléte. A kutatás rávilágít, hogy ez a folyamat leginkább a háttérzenéket, a filmes és reklámcélú produkciós zenéket, valamint a streamingplatformok piacát veszélyezteti, ahol a generált tartalmak közvetlenül versenyeznek az emberi alkotásokkal.
Megoldási javaslatok a szakmától
A hazai és nemzetközi adatokra, valamint tizenhat iparági mélyinterjúra épülő tanulmány pontos akciótervet fogalmaz meg. A ProArt szerint a legfontosabb feladatok közé tartozik az AI-modellek betanításának előzetes jogtulajdonosi engedélyezése, a generált javakból való igazságos részesedés biztosítása, az adatbázisok átláthatósága és a streamingplatformokon megjelenő MI generálta zenék egyértelmű megjelölése.
Biztató jelek már mutatkoznak a piacon, hiszen a Deezer és a Spotify már megtette az első lépéseket az AI-tartalmak szűrése és megjelölése felé, ám az igazi áttörést csak egy átfogó, nemzetközi és hazai szinten is kötelező érvényű szabályozás hozhatja meg a magyar alkotók védelmében.
Címlapkép: Teresa Teng mesterséges intelligencia által vezérelt holografikus koncerten. Fotó: stringer / cnsphoto / Imaginechina via AFP
