shutterstock_2633980539.jpg

A Deezer technológiájával szűri a mesterséges intelligencia által generált zenéket az EJI

Az emberi közreműködés nélkül létrehozott felvételek kiszűrése és ezáltal a jogdíjak arányosabb felosztása érdekében az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) megállapodott a Deezer globális zeneszolgáltatóval az AI Detection Solution elnevezésű alkalmazás használati jogának megvásárlásáról – tájékoztatott az EJI. A Deezer streamingszolgáltató aktívan küzd a mesterséges intelligencia által létrehozott zenei tartalmak ellen az általuk fejlesztett alkalmazással.

Mint írták, ezzel a lépéssel az EJI – a magyar közös jogkezelő egyesületek közül elsőként – képessé vált arra, hogy megállapítsa a generatív MI jelenlétét a nyilvánosság számára elérhetővé tett felvételekben.

A jogvédő iroda hangsúlyozta, hogy szervezetük kizárólag az emberi előadóművészi teljesítményeket védi és nem fizet jogdíjat olyan felvétel után, amelyet teljes egészében generatív mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre. Ennek az elvnek a gyakorlását eddig jelentős mértékben megnehezítette az MI jelenlétének felismerése.

Stockphoto - AI - MI - Mesterséges intelligencia - Zene. Fotó: Shutterstock
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

Az AI-generált tartalmak kiszűrésére alkalmas a Deezer technológiája. A csúcstechnológiát alkalmazó eszköz automatikusan felismeri és megjelöli a mesterséges intelligenciával generált felvételeket, ezzel növeli az átláthatóságot a zenei piac valamennyi szereplője számára.

Az EJI és a Deezer egyetért abban, hogy az MI pozitív hatással lehet a zenealkotásra és -fogyasztásra, de használatát felelősségteljesen és körültekintően kell végezni a zenészek jogainak és bevételeinek védelme érdekében – áll a közleményben.

„Aktívan dolgozunk azokon a megoldásokon, amelyek védelmet nyújtanak a művészeknek a gépekkel való vetélkedés során, és ehhez feltétlenül szükséges a száz százalékban mesterséges intelligenciával készült hangfelvételek kiszűrése is. Ez azonban önmagában nem elég, mivel már az MI betanítását is csak az előadók engedélyével és díjazásuk mellett lenne szabad engedélyezni” – mondta Tomori Pál, az EJI igazgatója.

„A zene emberi alkotás, és a zenészek megfelelő védelmet érdemelnek. A Deezernél alapításunk óta ez az elkötelezettség vezérel bennünket. Az elmúlt években kifejlesztettük az iparág legfejlettebb MI-detektáló technológiáját, amelyet mára a teljes zenei ökoszisztéma számára elérhetővé tettünk” – fűzte hozzá Alexis Lanternier, a Deezer vezérigazgatója.

Mint írták, az EJI és a Deezer közel egy évtizede dolgozik együtt az átlátható, a felek érdekeit kölcsönösen figyelembe vevő online zenei piac megteremtésén.

Stockphoto - lány - nő - zene - zenehallgatás - streaming - spotify - deezer - Tidal. Fotó: Shutterstock
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

Még a tavalyi év szeptemberében írtunk arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen mélyreható problémákat idézett elő a zeneiparban. Az akkori apropót az szolgáltatta, hogy 2025 júliusában az akkor már évek óta inaktív Kistehén zenekar nevével követtek el visszaélést, feltehetően teljesen AI-generált tartalmakkal.

Cikkünkben többször is említést tettünk róla, hogy a Deezer streamingplatform folyamatosan fejleszti a szűrésekre alkalmazható szoftveres megoldásokat, és a jogdíjfolyósítási irányelveikben is igyekeznek naprakészek maradni. Mint írtuk, a globálisan népszerű másik zenei streamingfelület, a Spotify azonban korábban nem tett lépéseket a mesterséges intelligencia által előállított zenék jelölőrendszerének fejlesztésére – ez azóta részben változott, legutoljára épp néhány napja jelentettek be egy új jóváhagyási rendszert, amely a zenei előadókat védi.

Korábbi cikkünkben hivatkoztunk a Deezer becslésére, mely szerint a felületre naponta több mint 20 ezer teljesen AI-generált tartalmat töltenek fel, amely a feltöltési forgalom 18 százalékát tette ki – összehasonlításképp az EJI és a Deezer mai közleményében naponta több mint 60 ezer AI-tartalomról számoltak be, amely a tartalombővülés 39 százalékát adja.

A címlapfotó illusztráció. Fotó: Shutterstock/ PJ McDonnell

Ez is érdekelheti

Olyan, mint egy kapcsolat, vagy valóban az?

Kivel beszélgetünk, ha imádkozunk? Ha álmodunk? Ha elképzelünk egy beszélgetést, vagy fejben teljes vitákat folytatunk le? Valódi kapcsolatba léphetünk, ha nem tudjuk pontosan, ki – vagy mi – válaszol? Mi történik, ha egy gép felel? Spitzer Fruzsina képzőművész, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Számítógépes Művészeti Szakosztályának alelnöke az alkotásai által nem válaszokat ad, hanem egy határhelyzetbe visz: oda, ahol az ember és a gép közötti kapcsolat megtapasztalható.

A varrógéptől a mesterséges intelligenciáig vezet a Magyar Kultúra magazin legújabb száma

Mindnyájunk életét behálózzák, meghatározzák, hogyan és kivel kommunikálhatunk, ha kell, műtenek, akár gondolkodnak is helyettünk – a gépek a mindennapjaink részei, mégsem biztos, hogy kellően ismerjük a működésüket és ránk gyakorolt hatásukat. A Magyar Kultúra magazin Gép lapszáma a technológia és az ember kapcsolatát boncolgatja.

Renderelt művészet – Kemény György

Mitől válik művészetté az, ami képernyőkön, kódokban és hálózatokban születik? Új sorozatunk ennek kérdését járja körül. Az első részben Kemény Györggyel beszélgettünk.

Mit tesz a digitalizáció a művészettel?

A kérdés ma már nem az, hogy a művészet használ-e digitális technológiát, hanem az, hogy miként lehet művészetet létrehozni egy olyan valóságban, amelynek alapélménye maga a digitális közvetítettség.