Szembeötlő a balatoni táj és a tóhoz kötődő élővilág hangsúlya a különleges, bensőséges tér egészét betöltő tárlat tematikájában. Nem véletlenül, hiszen az alkotók nagy része a tó északi vagy déli partján él, alkot hosszú évek, évtizedek óta. Kötődésük a tájhoz nemcsak műalkotásaikban, hanem többnyire életmódjukban is tetten érhető. Az örök víz, a fény és a különböző légköri jelenségek pillanatnyi játéka, az ember és természet viszonyának ábrázolási szándéka láthatóan kimeríthetetlen témát nyújt a Balaton szerelmeseinek.

Boda Balázs Életfája, Csiszár Elek Halpusztulása, Pósa Ede szinte fotorealisztikus napnyugtája, Varga Edina Véletlen című munkája a személyes balatoni élmény érzelemteljes ábrázolásai. A vízfelszín alatti, mélyebb rétegekbe tekintve kibomlik az egyes alkotások mögötti tudatosság, az életműveket meghatározó fő sodrásirány, mint Jameczky István vidám geometrikus absztraktja vagy Feledy Balázs Víz-Tükör-Képe esetében.

Baky Péter: Fantáziaváros éjjel, 2019.

A művész együtt lélegzése ezzel a meghatározó természeti környezettel, mindegy, hogy az a szakralitásban, organikusságban – Major Janka, Tápai Ferenc, Fáskerti István –, a népi motívumomok használatában – Somogyi Győző, Nosek László – vagy teljesen nyilvánvalóan a témaválasztásban ölt formát – ahogy Pogány Gábor Benő bronzból készült Sámánja vagy Szabó László Zoltán halfilé-szobra mutatja –, végül minden esetben letagadhatatlan. A Balaton Szalon kiállított alkotásai úgy kezdenek párbeszédbe egymással, hogy szerteágazóságukban is érzékelhető koherenciájuk, alkotóik nyitott és tiszteletteljes egymás felé fordulása, az a közös szemléletmód, amely hosszú távon akár a jelenleginél erősebb összekötő erővé is válhat.

A Balaton Szalon megrendezése nem minden előzmény nélküli:

már a rendszerváltás után Balatonalmádi adott helyet a Balaton Tárlat című országos beadású tematikus kiállítás-sorozatnak, majd 2017-től Balaton Szalon néven Siófokon mutatkoztak be közösen a régió képzőművészei. Ezt a hagyományt is megidézi a Kerényi Imre Kult-Magtárban megnyílt kiálltás, amelyet a Balatoni Szövetséggel, a Veszprémi Petőfi Színházzal együttműködve, a Veszprém–Balaton Európa kulturális fővárosa 2023 program támogatásával valósított meg a város.

Szabó László Zoltán: Filézett hal, 2021, gránit
Fotó: Koszteczky László

„Régóta fontos küldetésnek tartom, hogy összefogjuk a balatoni művészközösséget. Ennek apropóján kezdtünk együttműködésbe a Balatoni Szövetséggel még 2016-ban, amelynek nyomán 2017-ben festészeti és grafikai, ’18-ban szobrász- és iparművészeti, ’19-ben pedig népművészeti kiállítást tudtunk rendezni a Balaton három megyéjében élő alkotók részvételével” – mondta Veszeli Lajos balatonalmádi festőművész, a Balaton Szalon kezdeményezője és kurátora, aki a Balaton kulturális értékeire és a balatoni művészekre szeretné ráirányítani a figyelmet a minden eddiginél nagyobb közös tárlattal.

„Hiányként élem meg, hogy a Balaton-parton az utóbbi években egyre divatosabbá váló nyári képzőművészeti vásárokon csak ritkán bukkan fel balatoni alkotóművész. Fontos, hogy legyen egy közös fórum, ahol ennek a közösségnek a régi és új tagjai egymással is találkozhatnak, és bemutathatják a munkáikat”– tette hozzá a kurátor.

Feledy Balázs: Víz-Tükör-Kép

A kiállításra azok a Balatonnál élő és alkotó festő-, fotó-, iparművészek, szobrász- és grafikusművészek kaptak meghívást, akik a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete vagy a Magyar Művészeti Akadémia tagjai. A tárlat vendége az Art Express Nemzetközi Művészcsoport, amelynek tagjai utoljára 2011-ben mutatkoztak be a balatoni térségben.

A Balaton Szalon június 3-ig látogatható.