Mindannyiunk Lottó Ottója – Kabos László 100 éve született

Krausz László néven született. Kisgyerekként bohóc akart lenni, de a polgári iskola elvégzése után a fővárosba ment kertésznek tanulni, mert az akkori nehéz időkben az a hír járta, hogy a mezőgazdasági munkás zsidókat nem deportálják. Nem így történt, családjának valamennyi tagjával együtt 1943-ban a mauthauseni lágerbe került, ahonnan mindössze 31 kilóra soványodva tért haza. Apja nem élte túl a holokausztot, bár családja sokáig reménykedett, hogy hazajön. Amikor bizonyossá vált, hogy hiába várják, édesanyja úgy döntött, a család Amerikába megy, ahol rokonaik éltek. Csak a 21 éves László maradt itthon, aki úgy döntött: színész lesz, hogy jókedvre derítse az embereket, és öt évet adott magának, hogy álmai valóra váljanak.

Internátusban lakott, a Kertészeti Főiskolán 1948-ban szerzett diplomát. Közben Bálint Lajos, a Nemzeti Színház rendezőjének magánnövendékeként folytatott színitanulmányokat, Verebes Károly is betanított neki néhány számot. Kezdetben paródiákkal aratott sikereket kávéházakban és a háború utáni idők úgynevezett tömbmulatságain: a bérházak udvarán Csortos-, Gózon-, Jávor-utánzásait élvezhették a lakók. Színpadon a Pódium Kabaréban lépett fel először 1946-ban, egy Nóti Károly-tréfában, ekkor választotta művésznevét oldalági rokona, Kabos Gyula tiszteletére, s a közönség hamarosan „a Kiskabosként”, illetve Vörös Kabosként emlegette.

„Megvette már az e hetit?”

A Vígszínház és a Kamara Varieté után, 1951-ben a Vidám Színpad egyik alapító tagja volt, ahol eleinte tréfákban és jelenetekben lépett fel. Ekkoriban született első, Leszállították a tüzelőmet című magánszáma, amelyet a Magyar Rádió is felvett. 1957-ben őt választották az akkor indult lottójáték arcának, a reklámokban mint Lottó Ottó tette fel a szállóigévé vált „Megvette már az e hetit?” kérdést. Első igazán nagy sikerét a Vidám Színpad kamaraszínházában Molnár Ferenc A doktor úr című darabjában aratta – Puzsér szerepében 1200 alkalommal lépett fel. Salamon Béla, Kazal László, Latabár Árpád mellett az egyik legnépszerűbb komikus lett. Nélküle nem létezett Vidám Színpad; csak egy évad kitérőt tett – Komlós János hívására – a Mikroszkóp Színpadhoz.

Kabarészerepekben, vígjátékokban, bohózatokban és szilveszteri műsorokban egyaránt magával ragadta a közönséget. Zenés műsora volt az Operettszínházban és az Erkel Színházban, magánszámaival járta az országot és a nagyvilág magyarok lakta városait, és mindenütt telt házakat vonzott. A Vidám Színpadon 1984-ben mutatták be az első amerikai mintára készült magyar showműsort. A sztárvendégekkel színesített Kabos Show lemezen kiadott hanganyaga három hét alatt lett aranylemez, amihez akkor százezer eladott példány kellett.

Szívesen élt harsány, olykor ripacs eszközökkel, miközben a kisember elesettségét is bemutatta. Külsejét is kipécéző öniróniája, jellegzetes kikacsintása a közönségre és gyakran alkalmazott színészi fortélya, a tréfáiba belenevetés – mintha már ő sem bírná ki kacagás nélkül – nem maradt hatástalan a rekeszizmokra. Zsidóságát vállalta, magánszámaiban is szóba hozta, olykor viccelődött vele. („Ha sikerül Hitler terve, most maguk sem ülnének itt, az biztos...”)

A mozivásznon először az 1949-ben készült Janika című filmben bukkant fel alakja, majd számos mulatságos epizódszerepet játszott.

Az elfeledett hordár – Állami Áruház

Noha Gertler Viktor 1953-as Állami Áruháza kapcsán egy másik korszakos komikust, Latabár Kálmánt szokás emlegetni, a szemfüles nézők Kabos Lászlót is kiszúrhatják, mégpedig a csónakházi jelenetben. Az epizodista egy kajakot visz a vállán, egy evezőlapátot cipelő ember oda is szól neki, hogy „vidd csak, komám”.

Berlintől Zürichig – A veréb is madár

Hintsch György két filmjét is az ő színészi alkatára szabta: az 1968-as A Veréb is madárban egy Kaliforniából gazdagon hazatért és itthon élő szürke kisember ikerpár kettős szerepét játszotta el. A szerepcseréből adódó komikus jelenetek sora nagy kasszasiker lett, és nemcsak a magyar közönség szerette: Ausztriában, Svájcban, Németországban, Ausztráliában és Amerikában is nagy kedvenccé vált. Kabos évekkel később mesélte, hogy Zürichben megállította egy házaspár, és a nyelvi korlátok ellenére igyekezett megértetni a színésszel, mennyire mulatságosnak tartották a mozit.

 Vissza a cirkuszba – Hét tonna dollár

Csak A veréb is madárhoz képest volt kevésbé sikeres az 1973-ban forgatott Hét tonna dollár, amelyben Kiskabos részlegesen megvalósíthatta gyermekkori vágyát, ugyanis egy különös álmában furcsa kalandokat átélő bohócot alakított. Az 1973-as vígjátékban olyan színészek oldalán tűnt fel, mint Bárdy György, Darvas Iván, Rátonyi Róbert és Lorán Lenke.

Kabost filmen és az életben is gyönyörű nők vették körül. 38 éves korában megnősült, de a házasság másfél év után válással végződött. Később életre szóló társa Urbán Erika színésznő lett.

1992-ben nyugdíjazták, de hetvenedik születésnapján már újból a Vidám Színpad tagja volt. Itt azonban ekkor aktualitásukat vesztett régi darabokat tűztek műsorra, hogy ne kelljen jogdíjat fizetni. Ezt ő kifogásolta, de az előadásokat végigcsinálta, majd végleg megvált a Vidám Színpadtól. Az 1990-es évek végén Amerikában és Kanadában, majd 1999-ben Ausztráliában turnézott. Hazatérve az első Zsidó Kulturális Fesztiválon lépett fel, felbukkant a Szeszélyes évszakok című tévéműsor néhány jelenetében, de gégeproblémái miatt 2000-től már visszautasította a felkéréseket. Az idős korában súlyos betegséggel küzdő színész nem vesztette el hitét: „... mindenkinek azt üzenem, hogy az élet szép! Akármi történt, akármilyen a világ, akármilyen mocskos a történelem (...), érdemes élni, még 80 évesen is!” – mondta. Nem szívesen emlékezett a bajokra, keserűségekre: „mindennek a kedélyes oldalát próbáltam keresni, mert vallom, hogy humorral sok minden elviselhető”. 2004. szeptember 26-án, két nappal 81. születésnapja előtt halt meg, a Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Kabos Lászlót 1966-ban Jászai Mari-díjjal, 1983-ban Érdemes Művész címmel, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 1998-ban tisztikeresztjével tüntették ki. 2001-ben kézlenyomatát megörökítették a Csillagok Falán. 2005-ben Sárvár posztumusz díszpolgára lett, ahol utcát is elneveztek róla, a 2020-ban megnyílt Sárvár Arénában működő mozi pedig a Kabos László Filmszínház nevet kapta.

A nyitóképen jelenet A veréb is madár című filmből. Fotó: Nemzeti Filmintézet