Gusztávot Búbos Dávid, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor, Mikes Imre Elek és Szorcsik Kriszta alakítja. A rajtuk lévő maszk hűen jeleníti meg a Jankovics Marcell által megalkotott figurát a színpadon. Kokan Mladenović rendezésében az öt színész az első pillanattól bevonja a közönséget. Megfogja a nézők kezét, és nem engedi el. 

A rajzfilmsorozat emblematikus karaktere szürke hivatalnokként, állampolgárként, kizsákmányolható munkásként, idealistaként és a rendszer kiszolgálójaként is megjelenik a másfél órás előadás alatt. 

A darab a munkahelyén kihasznált Gusztávval indít. A főszereplő nemcsak hagyja ezt, hanem el is fogadja: ettől érzi magát valakinek. Ezért amikor egy sorstársán apró változást vesz észre (más színű kalapot hord), megbotránkozik rajta, de ezt nem mutatja, ehelyett elsiet, hogy a „szabálysértést” jelentse az illetékes hatóságnál. Ezt mindaddig műveli, mígnem teljesen egyedül marad, és szürkesége, amely tucatember mivoltát jellemezte, hirtelen egyedivé teszi őt. Ekkor lesz szálka a hatalom szemében, és ugyanarra a sorsra jut, mint akiket beárult.

A társadalomkritika az egészségügyet is kipécézi, miután Gusztáv egyenesen kísérleti nyúllá válik a kórházban. Az orvosok gyakorlatilag megcsonkítják, zsákot húznak rá, majd kidobják. Amikor pedig nőre vágyik, tárcsáz, és rendel egyet. Közös programokat is szervez, de nem élvezi, mert „a polcról leemelt” hölgy nem elégíti ki maradéktalanul a vágyait. Ekkor rendel egy másikat, akinek a társaságában azért érzi komfortosan magát, mert csak az ő akarata érvényesül.

Főhősünk csúcsra jutását is színre viszi a szabadkai társulat. Azt a jelenséget, amikor valaki kemény munka és komoly teljesítmény nélkül ér el sikereket. Lelkileg mélyen lehet, de fizikailag magasan van, amikor bánatában egy több emeletes ház tetejéről veti magát le a mélybe. Túléli, az emberek pedig a csodájára járnak, mindenki vele akar szelfizni. Show-műsorokba is behívják vendégnek. Egyre több címlapon szerepel. Gusztáv elkezd pénzt csinálni a hirtelen jött népszerűségéből. Megalapítja az önmaga celeb-simogatóját. Pénzt kér attól, aki közös fotót szeretne vele készíteni. Egy testőrt is felbérel maga mellé, akit anyagilag kihasznál. A terve bejön. Ünnepelt sztár lesz, saját late night show-val. A rivaldafény közepén a szervezete egyszer csak felmondja a szolgálatot: élő adásban élettelenül összerogy. A követői ezzel mit sem törődnek, sőt, az influenszerek provokatív felvételek készítésével gyalázzák meg a tetemét

A kisvárdai zsinagóga épületének jellegzetessége különleges atmoszférát teremt a darabhoz. A teret teljesen kihasználja: a színpad jobb és bal oldalán egy-egy asztal áll, tele különféle hangszerekkel, melyekkel a színészek élőben adják a hangi és képi effekteket. Utóbbit a háttérben felállított kivetítőn lehet követni. A néző így nemcsak a színpadi, de a „kulisszák mögött” zajló eseményeket is követheti.

A szöveg többnyire halandzsa, amit érteni lehet, az is csak nyomokban tartalmazza a magyar nyelvet. A színészek folyamatosan mozgásban vannak, nincs üresjárat. Ha nem a színpadon vannak, akkor az asztalnál ülnek, és a különféle effektekkel foglalkoznak. Közben szemmel láthatóan ömlik róluk a víz, a maszk alatt ugyanis nagyon meleg van. Nem csak levegőért kapkodnak, hanem – mint megtudtuk – abból sem látnak sokat, amit csinálnak. Ennek ellenére összhangban vannak magukkal, a társaikkal és a közönséggel is.

Gusztáv a hibás mindenért, állítja a cím. De ki is ő valójában? Ha figyelünk, erre már az elején választ kapunk. A színészek ugyanis már a darab legelején a közönség felé mutogatnak, azt jelezve, hogy mindenki hibás, hisz mindannyiunkban ott él Gusztáv.

A Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Kisvárdai Fesztiválon elnyerte a kiváló társulati munkáért járó elismerést megosztva a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatával.

G. T.

Fotók forrása: Kosztolányi Dezső Színház