A baj csak az, hogy ezt az ötletet, hogy az életet a falak közé behozó televízióból vágytárgy lesz, kiindulópont, gondolatok eredője és temetője, bizony elég régen megtalálta már a modern művészet. Szellemesen öltözteti Bartha zebracsíkokba az Animal Planet-et sugárzó készüléket, és persze, hogy a Zen TV belsejében szépen elgereblyézett, kövekkel kirakott kicsi homokmező van, a Magyar népmesék tévéjét pedig kivarrott vászonba húzta, ráhímezve a műsorfőcím indázó betűit. De biztos, hogy ez az egész olyan sokat mond nekünk?
Bartha C. Ernő sokáig szénából, bronzból, talált kövekből épített, préselt, öntött és faragott szobrokat. Legjobb munkái egyetlen gesztusból robbannak ki a térbe, légies tüneményekként egyensúlyoznak a talajon, mozdulat és látvány koherens egységei. Ez a kiállítás viszont egyszerűen poros. Unalomig ismételt témát dolgoz fel sokféle alakban, de mindegyik egy olvasatra, egyetlen szókapcsolatra redukálható. Hiányzik az anyagból az a sűrű, energikus töltet, ami korábbi műveit jellemezte. Sem az anyag fellazítása, sem a mozdulat tökéletes pillanatban való megragadása, aminek Bartha C. kicsiben és nagyban egyformán igazi mestere, itt nem érvényesül. Csupán szellemesen kimódolt, didaktikus átiratokat kapunk, ahol minden tökéletesen működik: ha a látogató veszi a bátorságot és a focikapu formájú Sport TV terébe nyúl, felharsan a 'góóól' üvöltés; ha frissítőre van szükség, ott a hűtőszekrénynek kialakított Cool TV; választások idején a Voks tévé tetején szavazórés nyílik, belsejében pedig már ott vannak a lezárt borítékok a leadott szavazatokkal.
Valahogy hibádzik a gondolat, ami a kiállítás egészét ideálmodta. A tévé ma is elsődleges információs eszköz, ma is álomdoboz, mint fél évszázada, amikor még egyeduralkodó volt az otthoni szórakoztatás terepén. De már a második teremben megunja a látogató a különféle személyiség-kliséket, mint egy szappanoperát, amiben hetek óta nem mutatkozik hiteles figura. Hiába húz elő Bartha régi tévéket a pincéből, hiába szereli szét és állítja össze egy más testté, a mondanivalója sajnos egyre csak apad. Nagy kár, hogy nem szénaszobrai állnak most ugyanitt.
