DKCSZ20250414019.jpg

Már lehet jelentkezni a Minősített Könyvtár címre és a Könyvtári Minőségi Díjra

Hétfőtől nevezhetnek a könyvtárak a Minősített Könyvtár címre és a Könyvtári Minőségi Díjra – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hétfőn, a könyvtárosok világnapján a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) – Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

Vincze Máté emlékeztetett arra, hogy a pályázati felhívások Réthelyi Miklós egykori nemzetierőforrás-miniszter kezdeményezésére jelentek meg először 2010-ben, azóta 78 Minősített Könyvtár címet és 11 Könyvtári Minőségi Díjat ítéltek oda 63 különböző intézménynek.

A helyettes államtitkár szerint a könyvtárrendszernek aktív és felvállaló intézménynek kell lennie, e célból született meg a két pályázat.  Ismertetése szerint a Minősített Könyvtár címmel az aktív olvasásnépszerűsítést és közösségszervezést példaszerűen működtető intézményeket ismerik el, míg a Könyvtári Minőségi Díjat az az érvényes Minősített Könyvtár címmel rendelkező intézmény nyerheti el, amely szakmai munkája során modellértékű szolgáltatásokat fejleszt és működtet.

A helyettes államtitkár példaként említette a bababarát Bács-Kiskun megyei Katona József Könyvtárat, valamint a gyöngyösi Könyvtári hírmondó című kezdeményezést, amelynek keretében rapeléssel népszerűsítik az olvasást. Békéscsabán digitális labor jött létre a könyvtárban, ahol a robotikával és a programozással ismerkedhetnek meg a gyerekek, Szekszárdon pedig a Zöldkönyvtári hálózat mozgalommá nőtte ki magát a fenntarthatóságot helyezve a középpontba. Emellett 2021-től rendszeres konferenciákon számolnak be a jó gyakorlatokról a könyvtári szakemberek.

A közösségépítésben és az olvasásnépszerűsítésben a magyar kormány a díjakon kívül a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer folyamatos megújításán dolgozik a kis könyvtárak esetében is. A Könyvtári kihívás programnak köszönhetően egyre többen olvasnak és egyre több dokumentumot, könyvet kölcsönöznek ki, emellett nőtt a beiratkozók száma is, van, ahol különösen sok 14 éven aluli gyermek iratkozott be. A Könyvtári kihívásnak köszönhetően a magyarországi bibliotékák a határon túli könyvtárak felé is nyitottak.

Rózsa Dávid, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy április 14-én ünnepeljük a könyvtárosok világnapját. A főigazgató szerint Magyarország olvasó, a könyveit és könyvkultúráját szerető nemzet. Kiemelte, hogy Magyarországon a könyvek iránti érdeklődés a könyvtári adatok szerint az elmúlt években folyamatosan emelkedett: hazánkban 1,5 millióan látogatják több-kevesebb rendszereséggel a könyvtárakat, és nagyjából 1,5 millió azoknak a száma is, akik könyvet vásárolnak.

Bajnok Tamara, a Könyvtári Intézet osztályvezetője elmondta: a könyvtárosok világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárosok munkájára és a könyvtárak értékeire. Ismertetése szerint a Minősített Könyvtár címet az a nyilvános könyvtár kaphatja meg, amely magas színvonalú szakmai munkáját a könyvtárhasználati jog érvényesülését, valamint a könyvtárhasználói elégedettség eredményeit figyelembe véve szervezi. A cím öt évig érvényes, új pályázat beadásával többször elnyerhető, az elnyerhető díj összege ötszázezer forint.

A Könyvtári Minőségi Díjat érvényes Minősített Könyvtár címmel rendelkező könyvtár nyerheti el, amely a szakmai munkája során modellértékű szolgáltatásokat fejleszt és működtet. A díjra a Minősített Könyvtár cím érvényességi ideje alatt egy alkalommal lehet pályázni. Az elismerés nem évül el, és megújított címmel, új szolgáltatásokkal többször elnyerhető. A díj megszerzéséhez két innovációt kell bemutatni, az elnyerhető díj összege kétmillió forint.

A pályázati adatlap feltöltési határideje: április 30. 12.00 óra, míg a szakmai beszámoló és az önértékelés benyújtásának határideje május 30. 12.00 óra.

Ez is érdekelheti

Február 4-én történt

„Lehet vitatkozni róla, de nincs politika nélkül semmi. El tudok képzelni nagy írókat nélküle, de nemigen. Minden politika, az egész élet politika. Attól pedig nem félek, hogy emiatt az utókor számára elavulok, és nem tudok örök érvényűeket írni” – fogalmazta a 2012. február 4-én elhunyt kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus, Csurka István, akinek olyan emlékezetes drámák és regények fűződnek a nevéhez, mint a Deficit, a Döglött aknák és a Házmestersirató, illetve a Moór és Paál, A kard, a Dagonyázás és a Hamis tanú.

Február 3-án történt

1996. február 3-án hunyt el Vámos László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, aki többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és az Operettszínház főrendezője, illetve művészeti vezetője volt. „Megteremtette a magyar drámának azt a színvonalát, amely mércéül kell szolgáljon minden darab színrevitelénél Magyarországon” – mondta róla Bessenyei Ferenc színművész, míg Psota Irén színésznő megalapította emlékére a Vámos László-díjat, amellyel fiatal rendezőket és színészeket jutalmaznak a színházi világnap alkalmából.

Február 2-án történt

„Az ember akár bevallja, akár nem, a családjából, a környezetéből profitál, művészként, emberként. Világlátást, értékrendet, az élet megértését. Én rengeteget köszönhetek a szüleimnek s az ő szeretetüknek. Rengeteget? Mindent” – nyilatkozta az 1989. február 2-án, mindössze negyvenegy évesen elhunyt Jászai Mari-díjas színész, rendező, Tímár Béla, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, valamint az Illetlenek, a Sosem lehet tudni és A Pendragon legenda című filmekben láthattunk.

Február 1-jén történt

„A színháznak meg kellene maradni Thália templomának, ahol az emóció, az érzelmek és a lélek viszi a prímet, nem pedig a hideg, tiszta ész és logika. Élesen le kellene választani a kettőt” – fogalmazta a 2020. február 1-jén elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Andorai Péter, akit többek között a Várszínház, a József Attila Színház és Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban, valamint a Bizalom, a Vörös rekviem, a Hajnali háztetők, a Simon mágus és a Könnyű testi sértés című filmekben láthattunk.