DKCSZ20250414019.jpg

Már lehet jelentkezni a Minősített Könyvtár címre és a Könyvtári Minőségi Díjra

Hétfőtől nevezhetnek a könyvtárak a Minősített Könyvtár címre és a Könyvtári Minőségi Díjra – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hétfőn, a könyvtárosok világnapján a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) – Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

Vincze Máté emlékeztetett arra, hogy a pályázati felhívások Réthelyi Miklós egykori nemzetierőforrás-miniszter kezdeményezésére jelentek meg először 2010-ben, azóta 78 Minősített Könyvtár címet és 11 Könyvtári Minőségi Díjat ítéltek oda 63 különböző intézménynek.

A helyettes államtitkár szerint a könyvtárrendszernek aktív és felvállaló intézménynek kell lennie, e célból született meg a két pályázat.  Ismertetése szerint a Minősített Könyvtár címmel az aktív olvasásnépszerűsítést és közösségszervezést példaszerűen működtető intézményeket ismerik el, míg a Könyvtári Minőségi Díjat az az érvényes Minősített Könyvtár címmel rendelkező intézmény nyerheti el, amely szakmai munkája során modellértékű szolgáltatásokat fejleszt és működtet.

A helyettes államtitkár példaként említette a bababarát Bács-Kiskun megyei Katona József Könyvtárat, valamint a gyöngyösi Könyvtári hírmondó című kezdeményezést, amelynek keretében rapeléssel népszerűsítik az olvasást. Békéscsabán digitális labor jött létre a könyvtárban, ahol a robotikával és a programozással ismerkedhetnek meg a gyerekek, Szekszárdon pedig a Zöldkönyvtári hálózat mozgalommá nőtte ki magát a fenntarthatóságot helyezve a középpontba. Emellett 2021-től rendszeres konferenciákon számolnak be a jó gyakorlatokról a könyvtári szakemberek.

A közösségépítésben és az olvasásnépszerűsítésben a magyar kormány a díjakon kívül a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer folyamatos megújításán dolgozik a kis könyvtárak esetében is. A Könyvtári kihívás programnak köszönhetően egyre többen olvasnak és egyre több dokumentumot, könyvet kölcsönöznek ki, emellett nőtt a beiratkozók száma is, van, ahol különösen sok 14 éven aluli gyermek iratkozott be. A Könyvtári kihívásnak köszönhetően a magyarországi bibliotékák a határon túli könyvtárak felé is nyitottak.

Rózsa Dávid, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy április 14-én ünnepeljük a könyvtárosok világnapját. A főigazgató szerint Magyarország olvasó, a könyveit és könyvkultúráját szerető nemzet. Kiemelte, hogy Magyarországon a könyvek iránti érdeklődés a könyvtári adatok szerint az elmúlt években folyamatosan emelkedett: hazánkban 1,5 millióan látogatják több-kevesebb rendszereséggel a könyvtárakat, és nagyjából 1,5 millió azoknak a száma is, akik könyvet vásárolnak.

Bajnok Tamara, a Könyvtári Intézet osztályvezetője elmondta: a könyvtárosok világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárosok munkájára és a könyvtárak értékeire. Ismertetése szerint a Minősített Könyvtár címet az a nyilvános könyvtár kaphatja meg, amely magas színvonalú szakmai munkáját a könyvtárhasználati jog érvényesülését, valamint a könyvtárhasználói elégedettség eredményeit figyelembe véve szervezi. A cím öt évig érvényes, új pályázat beadásával többször elnyerhető, az elnyerhető díj összege ötszázezer forint.

A Könyvtári Minőségi Díjat érvényes Minősített Könyvtár címmel rendelkező könyvtár nyerheti el, amely a szakmai munkája során modellértékű szolgáltatásokat fejleszt és működtet. A díjra a Minősített Könyvtár cím érvényességi ideje alatt egy alkalommal lehet pályázni. Az elismerés nem évül el, és megújított címmel, új szolgáltatásokkal többször elnyerhető. A díj megszerzéséhez két innovációt kell bemutatni, az elnyerhető díj összege kétmillió forint.

A pályázati adatlap feltöltési határideje: április 30. 12.00 óra, míg a szakmai beszámoló és az önértékelés benyújtásának határideje május 30. 12.00 óra.

Ez is érdekelheti

Január 15-én történt

Ma ünnepli nyolcvanharmadik születésnapját Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, akit többek között a 25. Színház, a Várszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház darabjaiban, illetve a Szabadság, szerelem, a Sose halunk meg, A kárókatonák még nem jöttek vissza és a Hány az óra, Vekker úr? című filmekben láthattunk. Alapítója és vezetője volt a Merlin és a szombathelyi Weöres Sándor Színháznak. Lánya, Jordán Adél színésznő a Budapesti Katona József Színház tagja.

Január 14-én történt

„A piktúra olyan, mint az alkoholista kezében az alkohol, nem könnyű lemondani róla. Aki ezt véglegesen meg tudta tenni, nem is lehetett nagy festő! Azonban a lángész is ember, akkor is remél, amikor már alig van remény” – fogalmazta az 1900. január 14-én született – és 1988-ban elhunyt – Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő, a 20. századi magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

Január 13-án történt

1921. január 13-án született – és 1992-ben halt meg – Csákányi László Jászai Mari-díjas színművész, aki sokoldalú jellemábrázoló tehetségét többek között a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, valamint számos játék- és tévéfilmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt, az ő hangján szólalt meg Frédi a Frédi és Béniben, Balu A dzsungel könyvében, Karak a Vukban és Döbrögi a Lúdas Matyiban. Lánya, Csákányi Eszter Kossuth-díjas színésznő.

Január 12-én történt

1948. január 12-én született – és 2023-ban hunyt el – Török Ádám Máté Péter-díjas fuvolista, énekes és dalszövegíró, akit elsősorban a Mini együttes frontembereként ismerünk, de a Mini RC., a Mini Akusztik Trió, a Török–Tátrai Tandem és a R. A. B. B. zenekarokban is játszott, továbbá szólólemezeket is készített. Elmaradhatatlan fuvolájával egyike volt azoknak a zenészeknek, akik a rockot nemcsak a színpadon éltették, de gondolkodásukban, életformájukban is igyekeztek azonosulni vele.