DKCSZ20250414019.jpg

Már lehet jelentkezni a Minősített Könyvtár címre és a Könyvtári Minőségi Díjra

Hétfőtől nevezhetnek a könyvtárak a Minősített Könyvtár címre és a Könyvtári Minőségi Díjra – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hétfőn, a könyvtárosok világnapján a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) – Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

Vincze Máté emlékeztetett arra, hogy a pályázati felhívások Réthelyi Miklós egykori nemzetierőforrás-miniszter kezdeményezésére jelentek meg először 2010-ben, azóta 78 Minősített Könyvtár címet és 11 Könyvtári Minőségi Díjat ítéltek oda 63 különböző intézménynek.

A helyettes államtitkár szerint a könyvtárrendszernek aktív és felvállaló intézménynek kell lennie, e célból született meg a két pályázat.  Ismertetése szerint a Minősített Könyvtár címmel az aktív olvasásnépszerűsítést és közösségszervezést példaszerűen működtető intézményeket ismerik el, míg a Könyvtári Minőségi Díjat az az érvényes Minősített Könyvtár címmel rendelkező intézmény nyerheti el, amely szakmai munkája során modellértékű szolgáltatásokat fejleszt és működtet.

A helyettes államtitkár példaként említette a bababarát Bács-Kiskun megyei Katona József Könyvtárat, valamint a gyöngyösi Könyvtári hírmondó című kezdeményezést, amelynek keretében rapeléssel népszerűsítik az olvasást. Békéscsabán digitális labor jött létre a könyvtárban, ahol a robotikával és a programozással ismerkedhetnek meg a gyerekek, Szekszárdon pedig a Zöldkönyvtári hálózat mozgalommá nőtte ki magát a fenntarthatóságot helyezve a középpontba. Emellett 2021-től rendszeres konferenciákon számolnak be a jó gyakorlatokról a könyvtári szakemberek.

A közösségépítésben és az olvasásnépszerűsítésben a magyar kormány a díjakon kívül a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer folyamatos megújításán dolgozik a kis könyvtárak esetében is. A Könyvtári kihívás programnak köszönhetően egyre többen olvasnak és egyre több dokumentumot, könyvet kölcsönöznek ki, emellett nőtt a beiratkozók száma is, van, ahol különösen sok 14 éven aluli gyermek iratkozott be. A Könyvtári kihívásnak köszönhetően a magyarországi bibliotékák a határon túli könyvtárak felé is nyitottak.

Rózsa Dávid, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy április 14-én ünnepeljük a könyvtárosok világnapját. A főigazgató szerint Magyarország olvasó, a könyveit és könyvkultúráját szerető nemzet. Kiemelte, hogy Magyarországon a könyvek iránti érdeklődés a könyvtári adatok szerint az elmúlt években folyamatosan emelkedett: hazánkban 1,5 millióan látogatják több-kevesebb rendszereséggel a könyvtárakat, és nagyjából 1,5 millió azoknak a száma is, akik könyvet vásárolnak.

Bajnok Tamara, a Könyvtári Intézet osztályvezetője elmondta: a könyvtárosok világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárosok munkájára és a könyvtárak értékeire. Ismertetése szerint a Minősített Könyvtár címet az a nyilvános könyvtár kaphatja meg, amely magas színvonalú szakmai munkáját a könyvtárhasználati jog érvényesülését, valamint a könyvtárhasználói elégedettség eredményeit figyelembe véve szervezi. A cím öt évig érvényes, új pályázat beadásával többször elnyerhető, az elnyerhető díj összege ötszázezer forint.

A Könyvtári Minőségi Díjat érvényes Minősített Könyvtár címmel rendelkező könyvtár nyerheti el, amely a szakmai munkája során modellértékű szolgáltatásokat fejleszt és működtet. A díjra a Minősített Könyvtár cím érvényességi ideje alatt egy alkalommal lehet pályázni. Az elismerés nem évül el, és megújított címmel, új szolgáltatásokkal többször elnyerhető. A díj megszerzéséhez két innovációt kell bemutatni, az elnyerhető díj összege kétmillió forint.

A pályázati adatlap feltöltési határideje: április 30. 12.00 óra, míg a szakmai beszámoló és az önértékelés benyújtásának határideje május 30. 12.00 óra.

Ez is érdekelheti

December 16-án történt

„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza” – fogalmazta az 1882. december 16-án született Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós Kodály Zoltán, a Kodály-módszer kidolgozója, a Háry János, a Székely fonó, a Magyar mise, a Marosszéki táncok és a Psalmus Hungaricus szerzője.

December 15-én történt

2023. december 15-én hunyt el Budai Ilona népdalénekesnő. A Kossuth-díjas énekesnő első önálló népdalestjét 1976-ban adta, 1978-ban megjelent első nagylemeze, és ekkor lett a budapesti fiatalok alkotta Vikár Béla Népdalkör vezetője. Népdalokat és népmeséket gyűjtött a környező országok magyarlakta vidékein, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán tanított, a Magyar Rádióban és a Magyar Katolikus Rádióban pedig népzenei műsorokat szerkesztett, vezetett.

December 14-én történt

Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Zalatnay Sarolta, aki Koncz Zsuzsa és Kovács Kati mellett a hatvanas-hetvenes évek egyik legismertebb női előadójának számított a hazai könnyűzenében. Az állatvédőként is tevékenykedő énekesnő nevéhez olyan örökzöld slágerek fűződnek, mint a Hosszú forró nyár, a Nem várok holnapig, a Mindig kell egy barát, a Nem vagyok én apáca és a Tölcsért csinálok a kezemből.

December 13-án történt

„Az emberrel akkor történnek dolgok, amikor megérett rá. Hogyha van valamivel dolga, vagy valamit csinálnia kell, akkor el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor az alkalmas: ő is alkalmas, meg úgy minden alkalmas” – fogalmazta a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Balsai Mónika, akit olyan filmekben és sorozatokban láthattunk, mint a Liza, a rókatündér és az X – A rendszerből törölve, illetve az Alvilág és a Mellékhatás.