1214-ben Jáki Nagy Márton alapította a Ják nemzetség szálláshelyén és birtokközpontjában az apátsági templomot, amelyet 1256-ban szenteltek fel Szent György tiszteletére. A Jákiak a Csákokkal álltak rokonságban, s az alapító volt az első nemes, vagyis nobilis, akit már oklevélben is ezen a néven említenek. Az apátság védőszentjének, Szent Györgynek a legendája már a templom kilincsén szembeötlik: sárkánykígyót formáz a kovácsoltvas ajtónyitó.
Vélhetőleg a jáki Szent György-templom szolgált mintaként Schulek Frigyes számára, hiszen a budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén a Mátyás-templom kilincse nagyon hasonlít a jákira: ugyanúgy sárkánykígyót jelenít meg, csak kissé tömzsibb formában. A templom neogótikus stílusú újjáépítését a 19. század második felében mintának számító francia gótikus templomokat alapul véve tervezte meg Schulek.
A simontornyai vár hazánk egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya, kapu- és öregtornya a 16. századból való. A vár építtetője Simon alországbíró, a sárkányos rend lovagja volt, a település róla kapta a nevét. A Luxemburgi Zsigmond által alapított lovagi közösséget Szent György oltalmába ajánlották, ezért került a nevébe a sárkány, és erre utal az 1970-es években kialakított vaskapu sárkányos fogantyúja is.
A nemrég felújított füzéri vár látogatóit barátságos sárkány fogadja – kapukilincs formájában. Az épület Magyarország egyik legkorábbi kővára, a 13. század elején épült egy meredek vulkáni kúpon. A Szent Koronát több mint egy évig őrizték itt, ugyanis a vár 16. századi tulajdonosa Perényi Péter koronaőr volt.
A figurális kilincsek sorát a vakok egykori tanintézetéhez Lajta Béla által tervezett madaras kilinccsel folytatjuk. A gyengén látó vagy vak gyermekek számára a tapintás kiemelkedően fontos, és az építész – sok más tervezői gesztussal együtt – igyekezett segítő szándékkal igazodni a gyermeklelkekhez.
Az 1929-ben átadott, Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan tervezte győr-gyárvárosi Jézus Szíve plébániatemplom, a két világháború között megújuló egyházi építészet elsőként számontartott hazai példája átadásakor a város egyik legmodernebb épületének számított. Az ágyúgyár által felépített modern lakótelephez a megrendelő kérésére született a stílusában illeszkedő modern templom, amelynek gyönyörű üvegablakait Árkay Bertalan felesége, Sztehlo Lili tervezte. A templomba kedves madár formájú kilincs lenyomásával juthatunk be.
Következő madaras példánk egy bagoly: a tudás és bölcsesség jelképét szinte kizárólag tanintézmények díszítésénél használták. Budapest I. kerületében 1897-ben épült fel a székesfőváros mérnöki hivatala által tervezett polgári leányiskola, amelynek kedves kilincse remélhetőleg a mai napig jókedvre deríti a Szent Gellért Katolikus Általános Iskolába és Gimnáziumba járó diákokat.
Az állatos felsorolásból nem hiányozhat az állatok királya, a keresztény kultúrában az erő, a hatalom és az uralkodás jelképe: az oroszlán. A soproni Széchenyi tér 19-es számú romantikus épületének kilincse erősen stilizált oroszlánt formáz. A készítő kovácsmestert dicséri, hogy a sörényes fej belesimul az ember tenyerébe.
A budapesti Toldy Ferenc Gimnázium rézkilincse szfinx alakú. Az eredeti darabot Stefan Kern rézöntőmester készítette 1859-ben. Ezt 1986-ban ellopták, s azóta a hű másolata található a kapun. A gimnázium hagyományai közé tartozik, hogy reggel az érkező diákoknak kétszer kell megfogniuk a nevezetes kilincset, hogy aznap ne kapjanak rossz jegyet.
Világörökségi helyszínünk a tokaj-hegyvidéki Hercegkút pincesora. A gyönyörű szőlőfürtöt formázó ajtónyitó ezen a helyszínen nem is lehetne stílusosabb. 1750 körül érkeztek ide sváb telepesek a Fekete-erdő környékéről Trautson herceg hívására. Először a jelenlegi pincesor helyén, föld alatti vermekben és a fölöttük fából emelt kunyhókban húzták meg magukat. A vermek és a sátortetők alkotják a jelenlegi pincesort.
1731 és 1756 között épült fel Máriapócson a Szent Mihály-templom, mivel a korábbi, kis méretű fatemplom már nem bizonyult elegendőnek. A Szűz Máriát ábrázoló itteni kegykép 1696-ban könnyezett először, közel két héten át. I. Lipót király felesége is szeretett volna megbizonyosodni erről, ezért Bécsbe vitette a kegyképet, amely azóta is ott található. Az utaztatás közben három másolat is készült róla. Az egyik visszakerült Pócsra, 1715-ben szintén könnyezett, s ez másodszor is megszentelt hellyé tette a falu fatemplomát. Azóta a görögkatolikusok legismertebb magyarországi búcsújáró helyévé vált Máriapócs, 1991-ben II. János Pál pápa szent liturgiát végzett a kegykép előtt, ennek emlékére új bronzkaput kapott a templom. Kenyér alakú kilincse Krisztus eucharisztikus testére utal.
A figurális kilincsek után a magyarországi építészeti stílusirányzatokat tükröző ajtónyitókat vesszük sorra. Minél régebbi az épület, annál kisebb az esélye, hogy kapuja s vele a kilincse is épen átvészelte a századokat. Ezért is számít igazi ritkaságnak a bodrogkeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom, amely egyike hazánk viszonylag jó állapotban fennmaradt gótikus épületeinek. Az 1481 és 1520 között épült egyhajós templom az akkor mezővárosi rangban lévő település központjában állt. Déli bejáratának vaskapuja, kilincse és zárszerkezete a mai napig megcsodálható.
A Sárospataki Református Kollégiumot 1531-ben alapították, fő mecénásai Perényi Péter pataki várúr, a későbbiekben pedig I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna voltak. Az iskola udvarán található jelenlegi múzeumépület a kollégium borainak tárolására szolgáló pincék fölé épült 1772-ben. Kissé megkopott, de a mai napig működő kilincse a korai barokk stílust képviseli.
A székesfehérvári Megyeház utca a magyar barokk városépítészet egyik kiemelkedő emlékhelye. Az itt található nevezetes „istenszemes ház” az utca legkülönlegesebb épülete, amely a kapuja feletti népi motívumról kapta a nevét. Szépen fennmaradt kapuja és kilincse egyaránt a barokk építészet szépségéről, eleganciájáról mesél.
A kőszegi belváros épületeinek jelentős részét is a barokk kor idején emelték. Szebbnél szebb kilincseket is találhatunk a kapukon a nyugat-dunántúli kisváros utcáin barangolva. A makkot ábrázoló cilinderpajzs több helyen feltűnik a városban, a közeli hegyvidék erdeire utalva.
A késő barokk vagy rokokó stílusirányzat szép példája a szentendrei Belgrád-székesegyház kapujának míves kilincse. A készítő kovácsmester a címerpajzs tetején a kereszttel utalt a hely szakralitására. 1764-ben készült el hazánk egyik legnagyobb szerb ortodox temploma. A székesegyház kerítése is kivételes iparművészeti alkotás, Ginesser Márton szentendrei kovácsmester munkája.
A barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti időszak stílusa a copf, amelynek jellemző jegyeit például a szombathelyi belváros legkiemelkedőbb épületei viselik magukon. A Mária Terézia által alapított Szombathelyi Egyházmegye első főpásztora, Szily János felkérte az osztrák Melchior Hefelét, hogy építse fel az új püspöki palotát, a székesegyházat és a város szakrális központjának más épületeit. Az Eölbey-házat, mely pontosan a székesegyházzal szemben áll, Eölbey János kanonok megrendelésére, szintén Hefele tervei alapján Anreith János építette 1796 és 1800 között. Természetesen a préposti palota kilincse is a copf stílus képviselője.
A reformátusok puritán ízléséhez jól illeszkedik a klasszicista stílus egyszerű vonalvezetése. A Debreceni Református Kollégium is ebben a stílusban épült fel 1803 és 1816 között. A debreceni nagytemplomot is jegyző Péchy Mihály tervei alapján készült el a kollégium új épülete a korábban leégett iskola helyére, csatlakozva a tűzvész után megmaradt régi szárnyakhoz.
A klasszicizmust követően a historizáló és a „neo” stílusok uralkodtak a hazai építészetben, a soproni orsolyita templom kilincse is erről árulkodik. A szűkössé vált és leromlott templom helyett Handler Nándor tervei alapján épült fel 1864-re a ma is látható neogótikus zárdatemplom, amelynek kilincsén az épület díszítőmotívumai köszönnek vissza.
A nyíregyházi Szent Miklós görögkatolikus székesegyház 1897-ben épült eklektikus stílusban. Vojtovits Bertalan építész a középkor, de leginkább a reneszánsz építészet jegyeit használta fel tervezésekor, ezt tükrözi a kilincs és pajzsa is.
A 19. és 20. század fordulójának környékén a historizáló stílus egyeduralmát kívánta megszakítani az újdonságra vágyó építészek egész sora, így született meg a szecesszió. A kézművesmunka, az egyediség, a népművészeti motívumkincs használata került előtérbe, a hagyományos épületfelosztások, felületkezelések rövid időn belül megváltoztak az építészetben és az iparművészetben is. A hazai szecesszió legfontosabb mestere, akinek jelentőségét épületein túl az építészeti gondolkodás alapvető megváltoztatása is jelzi, Lechner Ödön volt. Egyik kiemelkedő alkotása a máig szinte változatlan formában álló Magyar Állami Földtani Intézet, amelynek jellemző színe a kék, utalva az ég és a tengerek színvilágára.
Az 1930-as évekre a Bauhaus és az art deco hatására hazánkban is elterjedt a modern építészet. A nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola építészeti értékei kiemelkedők. A főépületet Kós Károly tervezte, de az iskola alsó tagozatának helyet adó, a várost átszelő főút mellett található épületen az igényesség mellett a modern stílusra jellemző egyszerűség és célszerűség elvei érvényesülnek: a használattól fényesre koptatott kilincs formája, a kilincspajzs és a zárcilinder összhangja a kapu kovácsoltvas rácsával figyelemre méltó.
Bár a kortárs építészetet nem jellemzi a részletek iránti fogékonyság, alkalmanként találkozhatunk üdítő kivételekkel, ahogy az MTA Regionális Kutatások Központja nyolcvanas években készült pécsi épületének esetében is. Zsolnay Vilmos városában nem is meglepő, hogy ilyen gyönyörű, népi motívumokkal díszített fogantyú került egy közintézmény ajtajára.
