Budapesten barangolva számtalan építészeti értékben gyönyörködhetünk. Szinte mindegyik épület büszkélkedhet valamilyen különlegességgel, egyedi díszítéssel, motívummal. Sétáinkon ezúttal a kilincsek, fogantyúk változatos világát fedeztük fel.

Ha a budai Várban járunk, biztosak lehetünk benne, hogy az ódon épületekhez, robusztus régi kapukhoz különleges kilincsek is tartoznak. A szebbnél szebb kapuk közül választottuk ki a Kard utca 4. szám alatti klasszicista lakóházat, amelyet Vogl János kőfaragó mester építtetett a maga és családja számára a XVIII. század elején.

De az Úri utca 25. alatti kopogtató szomorú emberarca sem nevezhető mindennaposnak. Az 1830-as években középkori alapokra épült lakóház szintén a klasszicista stílus jegyeit hordozza.

Néhány gyönyörű budapesti kilincs felfedezése után könnyű feladatnak tűnt a „kilincsvadászat”, de a célzott séták során sajnos kiderült, hogy egyáltalán nem annyira egyszerű, mert az utókor e téren rendkívül mostohán bánt épített örökségünkkel. A kapuk, zárak átalakítása során a megrendelők nemigen törekedtek arra, hogy megőrizzék az eredeti kovácsoltvas remekeket. Bemutatunk egy elrettentő példát, hogy a néhány megmaradt eredeti szépség még inkább értékesnek tűnjön.

A Síp utca 11. alatti ház 1900-ban épült neogótikus, historizáló stílusban, a bérház építtetője és első tulajdonosa a Nyitra megyei Szakolca egykori főispánja, Kuba János és neje volt. A Kende Ignác által tervezett, szobrokkal gazdagon díszített lakóház bejárata jelenleg biztosan nem tükrözi tervezője egykori elképzeléseit.

Építésekor perifériának számított a Váci út, de a Sterk Izidor tervezte bérpalota nem akart lemaradni a közeli Nagykörút díszes épületeitől, így az 1896-ban elkészült lakóház különösen gazdag kovácsoltvas díszítőelemekben, mint azt a kapunyitó fogantyú míves kialakítása is mutatja.

A Nagykörút elegáns palotái, lakóházai közül a Teréz körút 28. szám alatti bérpalotát választottuk. Az 1898-ban épült, historizáló épület ajtófogantyúja a korszak szokásos divatját követi, de az oroszlánfej egyedivé varázsolja a megjelenését.

Egy épület építészeti stílusát a legapróbb részletek is tükrözik, nincs ez másként a kilincsekkel sem. A kedves madárpár a szecesszió motívumvilágát idéz. A Lajta Béla tervezte Vakok Intézetének komor megjelenését ellensúlyozza a kovácsoltvas kerítés népművészeti motívumvilága, például ez a madaras kilincs is.

Az 1910-ben felépült, Mária utca 32. alatti szecessziós bérháznak kalandos története van: Heidelberg Jakab építtette, majd 1912-ben megvásárolta Weiss Manfréd unokája, Bíró Mariann számára. A tulajdonosnő több évig a ház lakója volt. Ennek nyomát őrizték a hajóskapitány férjét ábrázoló lépcsőházi üvegablakok is, melyek azonban nem élték túl a vérzivataros XX. századot. Az épület 1956-ban az első volt, amely szinte teljesen romba dőlt, újjá kellett építeni.

Mátyás király egykori kedvelt vadászterülete, Mátyásföld az 1888-ban megépült BHÉV-nek köszönhette fellendülését: a javuló infrastruktúra az építési kedvet is meghozta. A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének taglétszáma gyorsan emelkedett, eklektikus, svájci-alpesi és szecessziós stílusú villák sora épült fel néhány év alatt. A kissé kopott virágos fogantyúra pillantva könnyen meghatározhatjuk az óriásira nőtt növények közt megbúvó villa stílusát: szecessziós.

Lajta Béla építész egyedi stílusa, motívumvilága még egy kilincs alapján is beazonosítható. Az 1913-ban felépült Vas utcai felső kereskedelmi iskola ajtaján ugyan átszerelték a kilincset, de felújításkor törekedtek az eredeti állapot visszaállítására.

A kilincsek természetesen az épületek talán legtöbbet használt részei, de a használat meg is szépítheti őket. Az 1909-ben Hauszmann Alajos tervei alapján felépült Műszaki Egyetem központi épületének főbejárati kilincsét a több mint száz év alatt fényesre koptatták a diákok és az oktatók.

A Karinthy utca 24. szám alatti épület ékessége a bejárati csarnoka a kapuval és természetesen a kilinccsel. Az 1914-ben Schwarz Jenő és Horváth Antal által tervezett lakóház gyönyörű art decós kilincse egyaránt dicséri a tervező és a kivitelező igényességét.

A Mérnökök házának nevezett Budafoki úti lakóépület fényesre koptatott kilincse már csaknem száz éve simul a lakók és a látogatók kezébe. A Lágymányosi-Fischer József által tervezett épületbe a Műegyetem közelsége miatt mérnökök költöztek, ez magyarázza az épület házszámán szereplő elnevezést.

A Bauhaus egyszerűsége és eleganciája köszön vissza ennek a Bem utcai lakóháznak az ajtófogantyújáról, amely 1937-ben, Gregersen Hugó tervei alapján épült meg.

Nemcsak a régi korok építészeinek köszönhetünk figyelemre méltó motívumokat, hanem még egy egyszerű kínai étterem is tartogathat számunkra meglepetést, amikor ember formájú kilincset szerel az ajtajára.

És van olyan eset is, amikor már a kilincsről beazonosítható az épület. A Teréz körúti Művész mozi 1992-es felújítása során kapta a különleges fogantyúkat, amelyekről a látogatók egy része biztosan felismeri. 1909 óta működik az épületben filmszínház, amely egy korábban csődbe ment mulató helyén, „mozgóképotthonként” nyílt meg.

Nyitókép: Bakáts tér 3. A képek a szerző felvételei.