Mit hozott az új hullám?

A csehszlovák új hullám kifejezés ?a ?60-as évek elején Csehszlovákiában fellépő új filmes nemzedék alkotásait jelölő korszakmegnevezés?. Előkészítőjének tekinthető Jan Kadár és Elmar Klos, valamint a nevükhöz kapcsolható két film, az 1959-es Három kívánság és az 1962-es Engelchen. A csehszlovák új hullám alkotóit ? többek között Miloš Forman, Jiří Menzel, Věra Chytilová, Jan Němec, Evald Schorm, Jaroslav Papoušek, Ivan Passer ? ?a köznapi valóság korábban kevéssé mutatott rétegeinek bemutatása kapcsolja össze. Annak a kiáltó ellentétnek pontos és kritikus, sokszor humorral teli ábrázolása, mely a hazug, patetikus szocialista elvek, ideák és a cseh, illetve szlovák kisemberek mindennapjai közt feszült. A csehszlovák új hullám filmjei hitelesen, egyszerűen, a cinema vérité (olyan filmművészeti irányzat, melyben a kamera a valóság rögzítésének eszköze ? a szerk.), a dokumentarista eszköztár, a vígjáték, olykor pedig a szürrealista vagy szimbolikus ábrázolás jellemzőinek felhasználásával mutatják be a ?szocialista kispolgár? kisszerű világát, apák és fiúk lehetetlen, ügyetlen kapcsolatait, a közösségi élet kiürült rituáléit, ünnepeit. Azt a kommunikációs csődhelyzetet, mely a legtöbb szocialista ország kis- és nagyközösségeit akkoriban jellemezte.?

A korabeli cseh filmekben formai értelemben a neorealizmus és a francia új hullám korszakos műveinek hatása egyaránt érezhető. Mégis: ami a csehszlovák új hullám alkotásaiban leginkább közös, az a cseh irodalom, különösen Jaroslav Hašek és Bohumil Hrabal műveire is jellemző groteszk látásmód, valamint az együttérző humor. ?A hašeki örökség érhető tetten Ivan Passer Intim megvilágításban, Jaroslav Papoušek Ecce homo, Homolka című remekeiben és Miloš Forman három korszakalkotó filmjében (Fekete Péter, Egy szöszi szerelme, Tűz van, babám!).? Forman ?mindig pontosan, árnyaltan, kritikusan, mégis megejtő humorral, melegséggel ábrázolja hőseit, kisvárosi kamaszokat, szövőgyári munkáslányokat, tűzoltókat. Filmjei olykor klasszikus vígjátéki helyzetekre épültek?, szereplői pedig sok esetben amatőrök. Az övéhez hasonlítható Jiří Menzel alkotásmódja is, aki egyrészt színészként is remek, másrészt kiválóan rendez. Ezt mutatja számos Hrabal-adaptációja is, például a Szigorúan ellenőrzött vonatok, a Gyöngyök a mélyben, valamint a Sörgyári capriccio. ?Menzel filmjeiben azonban a nyers humor, a deheroizáló ember- és korábrázolás gyakran poétikus hangulatokkal keverve jelenik meg.?

A csehszlovák új hullám talán két legjelesebb képviselője Miloš Forman és Jiří Menzel, ám a stílusirányzatnak kialakult a rájuk jellemző realistább vonulattól eltérő iránya is, melyet leginkább Franz Kafka írásai ihlettek. Ide sorolható Jan Němec Az ünnepségről és a vendégekről című munkája. Továbbá ?sajátos színt képvisel a csehszlovák új hullámban Evald Schorm (A pap vége) és Věra Chytilová (Éva és Vera, Százszorszépek), akiknek munkáira a dokumentarista ihletettség, illetve a groteszk úgyszintén jellemző, de Formannál, Menzelnél mindketten szigorúbb hangvételű, morális értelemben számonkérőbb filmeket készítettek.? Fontos megemlítenünk, hogy a korszak jelentős alkotói közé tartoztak a szlovák rendezők is, úgy, mint Juraj Jabubisko, Elo Havetta, Štefan Uher és Dušan Hanák.

?A ?60-as évek elején induló csehszlovák új hullámot ? a szabadabb politikai légkörben éppencsak pezsdülő kulturális élet számos szimpatikus megnyilvánulásával együtt ? mindenestől elmosta a Varsói Szerződés tagállamai ? köztük Magyarország ? csapatainak 1968-as prágai bevonulása.? Néhány jelentős alkotó, köztük Miloš Forman és Jan Němec külföldre emigráltak, az ott maradottak azonban hosszú hallgatásra kényszerültek. Munkájukat szerencsére nem fejezték be, ezt bizonyítja, hogy elkészültek olyan pazar alkotások, mint Jiří Menzel Őfelsége pincére voltam című 2006-os filmje. A csehszlovák új hullám mesterei nem burkolóztak örök némaságba, munkásságuk pedig nemcsak a filmtörténet alakulására, hanem a ma alkotó filmesekre is nagy hatást gyakorolt, gyakorol.

Fekete Péter

Miloš Forman első filmje az 1963-as Fekete Péter, melynek főszereplője egy kiskamasz fiú, akit a környezete, egész pontosan egy atya, egy karmester, valamint társadalom nagy része Fekete Péternek tekint. A fiú egy önkiszolgáló bolt alkalmazottja, feladata pedig az, hogy felügyelje a vásárlókat, nehogy bármi is eltűnjön a kisboltból. Az élete azonban épp abban a mederben halad, amelyben a többi tinédzseré: szerelmes lesz, megérinti a felnőttkor szele és felismeri, hogy a társadalom követelései nehezen teljesíthetők.

Szigorúan ellenőrzött vonatok

Jiří Menzel 1966-os alkotásának főhőse a visszahúzódó Milos, aki a német megszállás idején lép szolgálatba egy kis vidéki vasútállomáson. Milos kollégái roppant érdekes emberek: az állomásfőnök legjobban a galambokkal érti meg magát, Hubická, a forgalmista legfontosabb tulajdonsága, hogy sikeres nőcsábász, és ott van Mása, a kalauz, akibe Milos egy szempillantás alatt beleszeret. A vasútállomás dolgozói tehát érdekes, ugyanakkor hétköznapi emberek, akik lehetőséget kapnak arra, hogy hősökké váljanak. Az ő állomásukon haladnak át a frontra a szigorúan ellenőrzött katonai vonatok azután, hogy a partizánok megrongálták a vasútvonalat. A kis vidéki vasútállomás dolgozói így egyik napról a másikra egy titkos küldetés részévé válnak.

Százszorszépek

Marie I és Marie II annyira unatkoznak, hogy eldöntik, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy olyan nők legyenek, akiket a romlott szóval illet a társadalom. Abszurd dolgokat művelnek, áthágják a szabályokat, cselekedeteiket pedig nem rögzíthette volna jobb rendező, mint Věra Chytilová, aki az abszurdum, a szürrealizmus, a képzelet és a valóság határán egyensúlyoz, és bepillantást enged a csehszlovák új hullám ?szigorúbb hangvételű, morális értelemben számonkérőbb? filmjeinek világába.

Tűz van, babám!

Ismét egy Forman-film, ráadásul olyan, melyet a legjobb külföldi film kategóriájában Oscar-díjra jelöltek! És amely évekig dobozban állt, miután betiltották. A cselekmény ideje 1968, helyszíne egy kis falu. E falu tűzoltóegyletének tagjai egy napon úgy döntenek, bált rendeznek, amelynek keretében a tűzoltóparancsnok kitüntetése mellett tombola és szépségkirálynő-választás is lesz. A bál azonban nem úgy sikerül, ahogy a szervezők tervezték: senkinek sem kell a szépségkirálynői cím, a kitüntetést elfelejtik átadni, és mindezek tetejébe egy ház is kigyullad. A derék tűzoltók persze igyekeznek a pórul járt háztulajdonos kedvében járni, ám ekkor kiderül, hogy a bálozók meglovasították a nyereményeket?

Sörgyári capriccio

Jiří Menzel egyik leghíresebb és legkedveltebb filmje a Sörgyári capriccio, mely a húszas évek világába kalauzolja a nézőt. A helyszín egy olyan kisváros, ahol működik egy sörgyár, melynek gondnoka vesz egy rádiót, ezzel pedig elindítja a lavinát. Az emberek ugyanis rájönnek: a világ változik, így nekik is változniuk kell.

Őfelsége pincére voltam

Jan Ditě több mint 14 és fél évet tölt börtönben, és mikor kiengedik, egy elhagyatott faluba küldik, ahonnan a II. világháború után kitelepítették a német lakosokat. Ditě hamar összeismerkedik a szomszédaival, egy professzorral és gyönyörű asszisztensével. Elvarázsolja a nő szépsége, erről pedig eszébe jut saját fiatalsága. Az Őfelsége pincére voltam az ő visszaemlékezéseire épül és épp úgy bódítja el a nézőjét, ahogy a fiatal asszisztensnő szépsége a főhőst. Jiří Menzel 2006-os filmje Hrabal-feldolgozás, mely jól példázza: a csehszlovák új hullám még a kétezres években is él.