A 43. Tokaji Írótábor a neves borvidék helyszínéhez méltóan idén is a tokaji Rákóczi pincében kezdődött. Huszonnegyedik alkalommal tartottak itt megnyitót és vendégelték meg egy pohár borral a résztvevőket, neves írókat, költőket, irodalommal szakmai szinten foglalkozókat. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke bevezetője után, melyben a résztvevőket, a sajtó munkatársait és támogató intézmények ? köztük az EMMI és MANK képviselőit is ? köszöntötte, majd Posta György, Tokaj polgármestere beszélt. Kiemelte: a város célkitűzése a hagyományok folytatásán túl, hogy a jövőre megnyíló új Tokaji Bormúzeum és a nyaranta megrendezett Tokaji Írótábor a világörökség része lehessen. Bezerédi Zoltán színművész Nagy László Szólítalak, hattyú című versét, és a költő feleségének, Szécsi Margitnak Az 1935-ös üveghattyú című művét szavalta el, kezdeteként a 90 éve született Nagy László költőre emlékező rendezvényeknek.
Az Írótábor korábbi három évének témája a rendszerváltás előtt elhallgattatott és felejtésre ítélt irodalom tárgyalása volt. Most, 2015-ben a ?Nemzeti kultúra és mítosz a globális átalakulás korszakában? következett, azzal a céllal, hogy ezekről a témákról ne csak múlt időben beszéljünk, hogy tisztában legyünk gyökereinkkel, és képesek legyünk hagyományainkat átmenteni. A rendezvény vezetősége idén átalakult, a visszavonult Sáray Lászlót Papp-Für János költő követte főszervezőként.
Az első napon Mezey Katalin elnökletével Jókai Anna, Hoppál Mihály, Alexa Károly és Szemadám György gondolatait hallgathatták a résztvevők a Tokaji Ferenc Gimnázium aulájában tartott előadásokon. Beszédet mondott Demeter Ervin kormánymegbízott is, aki kiemelte a szerepvállalás fontosságát.
Jókai Anna tévedések elkerülésére hívta fel a figyelmet: ilyenként említette a jóslatot, amely szerint a jövőben az európaiak keverék emberek lesznek. Mint elmondta, noha a távoli jövőben ez lehetséges, csak akkor fog ez bekövetkezni, amikor a mai ember már beteljesítette feladatát. Nemzetünket most kellene megerősíteni, megkülönböztetni, és csak utána összekötni más népekkel. A szellemi Európában a magyar nemzet kettős misszióját Jókai Anna abban látja, hogy a keresztény életvitelt élővé tegyük, és a függetlenségünk gondolatát erősítsük. Kiemelte: Európának szellemi és nem pénzügyi feladata van. Véleménye szerint jelenleg a matéria spiritualizálódása helyett a spiritualizmus materializálódását tapasztaljuk, az írónő azonban lezárásként Vörösmarty szavaival élve bizakodását fejezte ki: ?Lesz még egyszer ünnep a világon?- mondta.
Hoppál Mihály néprajzkutató, professor emeritus, aki az idei téma ötletgazdája volt, tudományos tanulmányairól beszélt. Hangsúlyozta: a mítosz teremt kapcsolatot a múlt eseményei és a jelen között, a mítosz az emlékezetközösség alapja. Olyan tudósok, mint Reguly Antal, Ipolyi Arnold mellett Jókai Mór is írt mitológiánkról, népszokásainkról: ezeknek fejezetet szentelt az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, általa főszerkesztett monumentális műben is. Mint a néprajzkutató elmondta, egyes, hősökről szóló meséink mítoszként is értelmezhetők, így a legjelentősebbek, a Fehérlófia és a Csodaszarvas is. Demény István Pál és Diószegi Vilmos kutatók jelentőségét méltatta az előadó, akik munkájának köszönhetően bizonyosak lehetünk: a mitologikus tudat több évezredet fog át. Véleménye szerint a kulturális emlékezet így időtálló struktúrát hoz létre: a mítoszok a múlt mentális modelljei, melyek képesek ellenállni a legradikálisabb történelmi változásoknak, megerősítik a közösség identitását.
Alexa Károly irodalomtörténész a nemzeti hagyomány részeként értelmezi mítoszainkat, melyet már Arany János is megpróbált megkonstruálni a meglévő elemek alapján. Mint elmondta, a mítosz a nemzet kollektív víziója, ahogy azt már Kemény Katalin is megállapította Hamvas Bélával közösen írt könyvében. Kiemelte: Csontváry festészetét is értelmezhetjük mitológiai szempontból, a magyar hős-mesék pedig tovább élnek, akár Jókai Mór A jövő század regénye című művében, akár ma a mitológiai madár-jelképben, képekben és szobrokban. A közösség a maga kohézióját az ősi mitológiából próbálja erősíteni. Mint azt Alexa Károly kifejtette, polinéz példa mutatja, hogy a mítosz több annál, mint amit a nyelv hordozni képes: a polinéz őslakók mitológiájuk részleteit adták elő, amikor kommunikáltak a nyugati felfedezőkkel. Az ausztrál bennszülöttek harmincezer évre visszamenő nyomokat őriznek mítoszaikban. Ilyen, megőrzött értékeket érdemes számon tartanunk.
Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, művészeti író és filmrendező az 1885-ben született Keresztes János naplófőkönyvéből olvasott fel részleteket. Keresztes János, az előadó családjának egyik őse feljegyezte, hogyan teremtette meg környezetét, gazdaságát, hogyan alapozta meg családi birtokát, élte túl a világháborút, a hadifogságot. A tényeket közlő, egyszerű írástudó gazda emlékeiből egy erős tartású, keresztény ember képe bontakozik ki, akitől megtudhatjuk, mit jelent az otthon, a haza, a család és a bajtársiasság. Hangsúlyozta: ma is kellenének ilyen emberek, akik, mint az előadást követő, Hoppál Mihály kutatási fotóanyagát bemutató kiállításon szereplő sámánok, összetartó erőt képviselnek az adott közösség számára. Véleménye szerint ez az írók számára is fontos üzenet: hiszen ilyen, közösséget összetartó erőt képviselhetnek ők is.
Az Írótábor résztvevői később színházi előadáson láthatták Lázár Balázs és Tallián Mariann emlékestjét Nagy Lászlóról és Szécsi Margitról a tokaji Paulay Ede színházban. Ugyanott Nagy Lászlóra emlékezve nagy sikerű koncertet adott Sebő Ferenc és együttese is: a költőt Sebő még jól ismerte, sok részletet megosztott közös munkáikról, a bolgár népköltészet fordításáról. Az Írótábor során Hoppál Mihály sámánfotói mellett a Parnasszus folyóirat 20 évéről is tekinthettek meg kiállítást az érdeklődők.
A továbbiakban az R25 fiatal írócsoport képviselőivel a Bécsi Napló és kolozsvári Helikon irodalmi lap alkotóival találkozhattak a résztvevők, és folytatódtak az előadások is, többek között Czakó Gábor, Cseke Péter, Horkay-Hörcher Ferenc, Mezei Balázs, Oláh János, és Voigt Vilmos gondolataival. A negyven éve elhunyt Németh László íróra Tiszaladányban emlékeztek, az Írótábor résztvevője volt Németh Magda, az író lánya.
Csanda Mária
